SZTE Info

klimavaltozasrol_kiemelt

Klímakonferenciát rendeztek a szegedi egyetemen

A klímaváltozás elleni küzdelem jövőképéről rendezett konferenciát az SZTE ÁJTK NRTI részeként működő EUROPE DIRECT Szeged 2014. április 24-én a Szent-Györgyi Albert Agóra Informatóriumában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (SZTE ÁJTK) Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete (NRTI) részeként működő EUROPE DIRECT Szeged hagyományosan minden tavasszal szervez konferenciát. Idén az európai uniós információs iroda által életre hívott eseményt a „Klímapolitika: a klímaváltozás elleni küzdelem jövőképe” címmel rendezték meg.

 

klimakofA meghirdetett programmal ellentétben Trócsányi László, az SZTE professzora, párizsi magyar nagykövet nem tudta köszönteni a vendégeket, sajnos nem érkezett meg időben a fővárosból. A professzor helyett Sulyok Márton egyetemi tanársegéd a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete nevében mondott köszöntőt. Rámutatott arra: Szeged a napfény városa, a napsütéses órák száma évi 3000, ugyanakkor Szeged az innováció városa is. A Szegedi Tudományegyetem 2013-ban a 35. helyet szerezte meg a legkörnyezettudatosabb egyetemek rangsorában a világranglistán, Európában pedig a 3. lett. Emögött, hangsúlyozta az oktató, tudatos stratégia áll. A szegedi egyetem számos sikertörténetről számolhat be, például a zöld forrás biogáztelep – amelynek létrehozásában az intézmény is tevékenyen részt vett az EDF Démásszal együtt – két éve látja el a város külterületét. A geotermikus kaszkádrendszer pedig azt célozza, hogy az intézmények fűtését geotermikus energiára állítsák át.

 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, Radics Kornélia klímakutató elmondta: már Magyarországon is látszanak a globális klímaváltozás első jelei, elég csak megfigyelni az időjárást: a forró nyarakat és a csapadékos, illetve aszályos időszakok arányát. Az OMSZ elnöke előadásában arra mutatott rá: az ember az éghajlatra gyakorol hatást, és az időjárás során elszenvedi azokat. Beszámolt az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó testületéről, amely nem kutatja az éghajlatváltozást, hanem a kutatók munkájának eredményeit gyűjti össze és összegzi – jelenleg 500 kutató 9 200 tudományos dolgozatát dolgozzák fel. A testület tavalyi jelentésében megfogalmazta, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, az üvegházhatású aeroszolok és gázok kibocsátásával csökkenthető. Radics Kornélia szemléletes ábrákon mutatta be a szélsőséges csapadék és hőmérsékleti értékeket, olyan kutatásokra támaszkodva, amelyek 1901 és 2012 között mért és feljegyzett adatokon alapulnak.

 

Klimavaltozasrol_galeria
Klímakonferenciát rendeztek a szegedi egyetemen - GALÉRIA


Mi hogyan küzdünk? Hol tart Magyarország? című előadásában Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese arról számolt be, hogy a kormány energiapolitikai stratégiája a zöld energiaforrásokra épül. Magyarország nagyhatalom a geotermia, a biomassza, a napelemes villanyáram-termelés területén, és ezeket az adottságokat ki is kell jól használni. Fontosnak tartják az energiahatékonyságot, mivel az és a lakások fűtéskorszerűsítése nagyban csökkenti a fűtési kiadásokat, és ezt a kormány támogatja.

 

A konferencia délutáni programjában az érdeklődők kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt, amelynek moderátora Farkas Csamangó Erika, az SZTE Agrárjogi és Környezetvédelmi Jogi Tanszék, Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa volt, résztvevői Ámon Ada igazgató (Energiaklub), Grabner Péter energetikai tanácsadó, meghívott előadó (Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet, Állam- és Jogtudományi Kar, Szegedi Tudományegyetem), Janáky Csaba Marie-Skłodowska Curie-ösztöndíjas (Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, Természettudományi és Informatikai Kar, Kémiai Tanszékcsoport, Szegedi Tudományegyetem), Stróbl Alajos energetikai szakértő (PÖYRY ERŐTERV ZRt).

 

A konferenciát Pál József, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese zárta.

 

Nyemcsok Éva Eső

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.