SZTE Info

„Lépésről lépésre” mozogni és fejlődni

Az SZTE ETSZK „B” épületében tartott előadást 2004. április 15-én Pásztai Zoltán: Mozgásterápia a gyermekgyógyászatban a „Zoli box (Zoli doboz/láda) technika” ismertetése címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Pásztai Zoltán, a Nagyváradi Egyetem docense látogatott el az Erasmus-programnak köszönhetően az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karra. Az ETSZK Bal Fasori épületében 2014. április 15-én tartott előadást, mely a gyerekek mozgásszervi rendellenességei esetében használt „Zoli box” technikák jelentőségéről szólt a stato-kinetetikus funkció biztosításában. Tudni kell, hogy a Pásztai Zoltán és munkatársai által kidolgozott és szabadalmaztatott eszköz és eljárás széles körűen alkalmazható a gyermekkori neurológiai rendellenességek fizioterápiájában, a neurohabilitációban és rehabilitációban. Segíti a helyes testtartás kialakítását, egy lépcsőfok lehet az egyensúly fejlesztésében, hozzájárul a gyermek mindennapi aktivitásának fejlesztéséhez

 

A szakember Szegeden arról beszélt, hogy a gyereknevelésben neurofizikai és pszichikai felelősséget kell vállalniuk a szülőknek a gyermekeikért, hiszen minden esetben mi vagyunk a felelősek értük. Fontos, hogy a gyerek ne csak lelki törődést kapjon, de kialakuljon a megfelelő testtartása és a megfelelő izomműködése is, hiszen mai gyermekek körében már sokkal nagyobb a deformitás esélye. Megtudhattuk az előadáson azt is, hogyha a gyereknek növekedése során kimaradnak különböző fejlődési szakaszok, az több problémát is okozhatnak a későbbiek során. Ilyen például a négykézláb menés kimaradása, amiért a szülők akár maguk is lehetnek hibásak. – Mert a gyereknek piszkos lesz a keze – világította meg Pásztai Zoltán. Ennek kihagyása során a gyermeknél előfordulhat, hogy az egyik láb rövidebb lesz a másiknál. Ugyanakkor nem tanulja meg felfelé tartani a fejét, így több izomműködés nem kapcsolódik össze az aggyal, ez pedig elősegítheti később a diszgráfiát és diszlexiát a gyermekeknél. De a nem megfelelő mozgás már az anya hasában elkezdődik, hiszen az anyukák autót vezetnek terhességük alatt, ennek következtében a gyermek összehúzódik a hasban. Majd a nem természetes szülés következtében a gyermek nem spirális mozgásban születik, ami ugyancsak hasonló problémák kialakulásához járul hozzá.

 

– Már szállóigévé vált a „Zoli box” kifejezés, így hát ez maradt a neve – mesélt saját munkájáról. A „Zoli box” – mint nevében is rejlik – különböző méretű dobozokból áll. Ezeknek a dobozoknak a segítségével végeznek el a gyerekek különböző gyakorlatokat. 1993-tól 2003-ig 2228 esete volt, akiknek ezzel a technikával segített. Akadt közöttük hipertóniás gyermek, agysérült gyermek, hátgerinc-operált kislány, egy vak kisfiú és térdműtéten átesett 17 éves is. Több képen láthatták a résztvevők ezeknek a gyerekeknek a fejlődését. Például azt, hogyan tanultak meg egyensúlyozni, újra járni, és fogyatékosságukkal együtt élni. Láthatták a 17 éves, térdén operált fiút, amint oldalazó mozgást végez, miközben a dobozra támaszkodik. Ezáltal az agya egy másik képet kap a mozgásáról, és így nem a régi, helytelen járását folytatja, amit a mankóra támaszkodás eredményezne. Egy másik képsorozaton a vak kisfiú szerepelt, aki az utasításra a megfelelő tárgyakat vette ki a dobozból, így megtanulva azt, hogyan találja fel magát a környezetében. De volt egy 7-8 hónapos gyermek is, aki a funkcionális mozgást gyakorolta, vagyis miután beletették a dobozba, kimászott abból. Ugyanakkor az előadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy a „Zoli box” nemcsak mozgássérült vagy beteg gyerekek számára hasznos hanem egészséges gyermekeknek is segít megtanulni például a helyes testtartást.

 

Az előadás végén a vendégek kérdezhettek Pásztai Zoltántól. és részletesebben átbeszélhették a „Zoly box” technika jelentőségét és eredményességét.

 

Herédi Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.