SZTE Info

Lezárult a „Környezetvédelem a határon átnyúló területeken” című projekt

A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló „Környezetvédelem a határon átnyúló területeken” projekt zárókonferenciáját 2014. április 2-án tartották az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban, ahol a projekt területi mintavételezését és értékelési eredményeit mutatták be.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvényen Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója és Mirko Sipovac, az újvidéki vezető partner intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket. Csongrád megye és Szeged város országosan egyedülálló módon vesz részt a határon átnyúló projektekben, ami azért is fontos, mert jelentős magyar kisebbség él Újvidéken – jelentette ki Polner Eörs, aki megnyitó beszédében külön megköszönte Tombácz Zsuzsanna megyei tisztifőorvos munkáját, mely nagyban hozzájárult a projekt sikerességéhez.

 

A „Környezetvédelem a határon átnyúló területeken” című projekt

 

A Csongrád Megyei Kormányhivatal és a DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt. együttműködve az újvidéki Zavod za zdravstvenu zastitu radnika Novi Sad intézettel mint vezető partnerrel a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében „Környezetvédelem a határon átnyúló területeken” címmel közös szakmai projektet valósított meg. A projekt során a partnerek tevékenysége azt célozta, hogy megvizsgálják a környezetileg káros összetevőket a vízben, a levegőben, a talajban és az emberei szervezetben, majd ajánlásokat fogalmazzanak meg az egészséges környezet kialakítására. Szerbiában és Magyarországon kijelölt mintavételi területeken, Újvidéken és Algyőn két alkalommal vettek mintákat vízből, talajból, levegőből, valamint mintavételi alanyként mindkét országban 150-150 embert vontak be a kutatásba. Az adott mintákat a szakemberek előzetesen egyeztetett paraméterek szerint vizsgálták, majd az eredményeket a lakossággal is megismertették.

 

A magyarországi vizsgálatok és eredmények

 

A magyarországi vizsgálatok célkitűzése annak bizonyítása volt, hogy egy korszerű, zárt technológiát alkalmazó kőolaj-feldolgozó üzem nem jelent kockázatot a környezetben élő lakosság számára. Ennek ellenőrzésére a szakemberek megvizsgálták, hogy egy magyar kőolaj-feldolgozó üzem mellett elterülő településen, Algyőn a levegő, a talaj, és a vizek milyen koncentrációban tartalmaznak kőolajból származó komponenseket, valamint azt, hogy az Algyőn élő emberek szervezetében vannak-e kóros mennyiségben kőolaj-ipari expozíciókból származtatható anyagok. A magyarországi eredmények összefoglalásaként elmondható, hogy a környezeti minták az érvényes hazai rendeletekben megadott határértéket alapul véve nem tartalmaztak a kőolajiparból származtatható szennyező komponenseket. Egyedül a vízminták UV-olaj-tartalma volt az ivóvizekre megadott határérték körül. A humán vizeletmintákban a vizsgált anyagok mennyiségében statisztikailag nem találtunk különbséget a szegedi kontroll és az algyői vizsgált csoport között – ismertette Tombácz Zsuzsanna megyei tisztifőorvos.

 

A DEAK Zrt. szerepvállalása a projektben

 

A DEAK Kooperációs Kutatási Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapítói a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia. A cég feladata, hogy a régióban lévő intézmények, főleg a Szegedi Tudományegyetem számára megkönnyítse az ipari kapcsolatok kiépítését, illetve tovább menedzselje a már kiépült ipari kapcsolatokat. A társaság már több határon átnyúló projektben vett részt. A „Környezetvédelem a határon átnyúló területeken” címmű közös szakmai projektben adminisztrációs és szervezési feladatokkal segítette a résztvevők munkáját. – A nyitó- és zárókonferencia, workshopok szervezését bonyolítottuk, részt vettünk a projekthez kapcsolódó kiadványok szerkesztésében, projektmenedzsment feladatokat láttunk el, valamint a régiós és határon átnyúló média megjelenések szervezését intéztük – mondta el Gortva-Kónya Mónika projektmenedzser.

 

A rendezvény zárásaként az újvidéki fél részéről Csernus Éva járási tisztifőorvos és Branko Milicevic projektmenedzser összegezte a határon átnyúló együttműködés eredményeit, majd a felmerült kérdéseket válaszolták meg a szakértők.

 

Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.