SZTE Info

A lovagi erények mögött lappangó erőszakról

A Kritikai elmélet elnevezésű programsorozat e félévben a Nyelv, erőszak, igazságosság problematikáját járja körbe. Az érdeklődők 2014. április 9-én Kanizsai Ágnes, az SZTE Összehasonlító Irodalomtudomány PhD-s hallgatójának előadásán vehettek részt, mely Az erő és igazság különös esete: erőszakformák T. H. White és Sir Thomas Malory szövegeiben címet viselte. Az előadó a lovagkori eszmény és az erőszak párbanjárását mutatta be a BTK Kari Konferenciatermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az előadás három főbb részre tagolódott, először egy általános betekintést nyerhettünk a középkori lovagi kultúra világába. Itt leginkább a különböző műfajú források szempontrendszerei szerint alkothattunk képet a lovagi eszményről. Az előadó kiemelt három főbb regisztert – így a románcokat, egyházi beszámolókat, valamint a lovagi értekezéseket – és azt vizsgálta, e műfajok milyen aspektusból közelítik meg a lovagi ideált. A románcok alapvetően egy romantikus koncepció alapján egyfajta preskriptív, előíró funkcióval bírnak, erősen sztereotipizálnak. Az egyházi beszámolók a lovagokat a hívő és a harcos tökéletes kombinációjának tartják, míg a lovagi értekezések egy mélyebb, áthatóbb képet fest a lovagi kultúráról. A források betekintést engednek a beavatási szertartásokba, és azok szimbolikájába, valamint foglalkozik a lovagiasság eredetével.

 

Ezután rátérünk a második pontra, ami már hangsúlyt fektet az erőszak és lovagság viszonyára. Kanizsai Ágnes többször utal arra a különbségre, amit mindenképp deklarálni kell a két fogalom vizsgálata előtt, mégpedig hogy alapvetően kétfajta erőszak létezett a középkori elgondolás szerint. Míg az egyik egy kvázi legitim módon zajlik – hiszen valami ellenében lép fel –, addig a másik célja a puszta destrukció. Ez utóbbira jó példa a magánháború, mely igen meghatározó volt a korban, és amiért a lovagok ambivalens karakterré váltak. Egyszerre töltötték be ugyanis a hit őrei, illetve a veszélyes katona szerepét. A lovagi irodalomban az erőszak egy aktív társadalomformáló erő, mely kérdéseket vet fel, és konstruktív megoldást kínál. Több korabeli forrás is hangot ad a renddel kapcsolatos aggályoknak, ugyanis felismerik a lovagságban rejlő romboló potenciált.

 

Kanizsai Ágnes mintegy átkötésként ezen gondolathoz két szerző a 15. században élt lovag Sir Thomas Malory és a huszadik században tevékenykedő író, T.S. White szövegeit veszi alapul. Szóba kerül az Artúr-mondakör, és az előadó ezen a példán keresztül szemlélteti az erőszak működését, illetve annak megfékezési lehetőségeit. A szerzők állítása szerint a lovagi kör egyfajta erőszak-elnyomó, azt legitimizáló szervezetként is funkcionál, ugyanis az agressziót valami jó szolgálatába állítja – így például a Szent-Grál küldetés vagy a kereszteshadjáratok – azonban mindezek csak ideiglenes megoldást jelentenek, hosszú távon nem biztosíthatják a negatív energiák átcsoportosítását.

 

Az előadás azzal a konklúzióval zárul, hogy az erőszak nem szabályozható, ugyanis annak alapjai az emberi természetbe vannak kódolva.

 

Ottroba Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.