SZTE Info

A lovagi erények mögött lappangó erőszakról

A Kritikai elmélet elnevezésű programsorozat e félévben a Nyelv, erőszak, igazságosság problematikáját járja körbe. Az érdeklődők 2014. április 9-én Kanizsai Ágnes, az SZTE Összehasonlító Irodalomtudomány PhD-s hallgatójának előadásán vehettek részt, mely Az erő és igazság különös esete: erőszakformák T. H. White és Sir Thomas Malory szövegeiben címet viselte. Az előadó a lovagkori eszmény és az erőszak párbanjárását mutatta be a BTK Kari Konferenciatermében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az előadás három főbb részre tagolódott, először egy általános betekintést nyerhettünk a középkori lovagi kultúra világába. Itt leginkább a különböző műfajú források szempontrendszerei szerint alkothattunk képet a lovagi eszményről. Az előadó kiemelt három főbb regisztert – így a románcokat, egyházi beszámolókat, valamint a lovagi értekezéseket – és azt vizsgálta, e műfajok milyen aspektusból közelítik meg a lovagi ideált. A románcok alapvetően egy romantikus koncepció alapján egyfajta preskriptív, előíró funkcióval bírnak, erősen sztereotipizálnak. Az egyházi beszámolók a lovagokat a hívő és a harcos tökéletes kombinációjának tartják, míg a lovagi értekezések egy mélyebb, áthatóbb képet fest a lovagi kultúráról. A források betekintést engednek a beavatási szertartásokba, és azok szimbolikájába, valamint foglalkozik a lovagiasság eredetével.

 

Ezután rátérünk a második pontra, ami már hangsúlyt fektet az erőszak és lovagság viszonyára. Kanizsai Ágnes többször utal arra a különbségre, amit mindenképp deklarálni kell a két fogalom vizsgálata előtt, mégpedig hogy alapvetően kétfajta erőszak létezett a középkori elgondolás szerint. Míg az egyik egy kvázi legitim módon zajlik – hiszen valami ellenében lép fel –, addig a másik célja a puszta destrukció. Ez utóbbira jó példa a magánháború, mely igen meghatározó volt a korban, és amiért a lovagok ambivalens karakterré váltak. Egyszerre töltötték be ugyanis a hit őrei, illetve a veszélyes katona szerepét. A lovagi irodalomban az erőszak egy aktív társadalomformáló erő, mely kérdéseket vet fel, és konstruktív megoldást kínál. Több korabeli forrás is hangot ad a renddel kapcsolatos aggályoknak, ugyanis felismerik a lovagságban rejlő romboló potenciált.

 

Kanizsai Ágnes mintegy átkötésként ezen gondolathoz két szerző a 15. században élt lovag Sir Thomas Malory és a huszadik században tevékenykedő író, T.S. White szövegeit veszi alapul. Szóba kerül az Artúr-mondakör, és az előadó ezen a példán keresztül szemlélteti az erőszak működését, illetve annak megfékezési lehetőségeit. A szerzők állítása szerint a lovagi kör egyfajta erőszak-elnyomó, azt legitimizáló szervezetként is funkcionál, ugyanis az agressziót valami jó szolgálatába állítja – így például a Szent-Grál küldetés vagy a kereszteshadjáratok – azonban mindezek csak ideiglenes megoldást jelentenek, hosszú távon nem biztosíthatják a negatív energiák átcsoportosítását.

 

Az előadás azzal a konklúzióval zárul, hogy az erőszak nem szabályozható, ugyanis annak alapjai az emberi természetbe vannak kódolva.

 

Ottroba Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.