SZTE Info

Megkezdődött a Magyar Diabetes Társaság XXII. Kongresszusa

A Magyar Diabetes Társaság kétévente rendezi meg tudományos kongresszusát, melyen a szakemberek napjaink egyik legfontosabb népegészségügyi problémájának, a cukorbetegségnek legújabb ismereteit, tudományos eredményeit foglalják össze. A szakmai konferencia 2014. április 24-27. között zajlik az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az 1970-ben alakult Magyar Diabetes Társaság az egyik legnagyobb létszámú hazai orvosi-szakmai társaság, melyben nemcsak orvosok, tudósok, kutatók szerepelnek tagként, hanem szakdolgozók és nem orvos diplomások is. Az idei rendezvényre több mint 1100 szakember regisztrált az ország minden pontjáról, kórházakból, egyetemi intézményekből és az alapellátásából. Az orvosok mellett dietetikusok, szakdolgozók, szervezéssel, gyógyszerkutatással foglalkozó szakemberek, gyógyszeripari és diagnosztikai cégek képviselői érkeznek a rendezvényre. A döntően szakmai szerepet betöltő tudományos rendezvénynek idén Szeged ad otthont, azért is mert a város, az egyetem az orvostudományok fellegváraként működik, és a kutatásban, fejlesztésben betegellátásban is zászlóshajója az országnak – ismertette Barkai László, a Magyar Diabetes Társaság elnöke. Kiemelte az idei nemzeti kongresszuson nemzetközi vendégelőadóként részt vesz a Diabetes Világszövetség elnöke és a Román Diabetes Társaság elnöke is. Emellett a szakmai tanácskozáson a társaság nemzetközileg meghirdetett Somogyi-díját Michael Roden professzor, német tudós veheti át, valamint idén első alkalommal osztják ki a 77 Elektronikai Kft. jóvoltából az Év Fiatal Diabetológusa Díjat, melyet Putcz Zsuzsanna doktornő kap.


Több mint 90 olyan előadás hangzik majd el a konferencián, melyek a résztvevők tudományos ismereteit bővítik; 84 előadás és beszámoló, 2 tudományos szimpózium és 50 az aktuális terápiás lehetőségekről szóló összefoglaló. Az eseményen több szekció zajlik majd párhuzamosan, minden nap 9-18 óra között – foglalta össze a kongresszus adatait Várkonyi Tamás, a Szegedi Tudományegyetem I. számú Belgyógyászati Klinika docense. Hozzátette: a tudományos tanácskozás legfontosabb témái között szerepelnek a diabetes genetikája, a gyógyszeres terápiák új lehetőségei, a vércukor-ellenőrzés, betegoktatás és életmód kérdései, a szövődmények és kezelésük, a gyermekkori cukorbetegség, a terhesek és időskorúak cukorbetegsége, valamint a diabetes központi idegrendszeri hatásai.


A kongresszus részletes programfüzete itt elérhető.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.