SZTE Info

A pannóniai Seuso-kincsről tartottak előadást

A 20. század legjelentősebb késő római leletéről, a pannóniai Seuso-kincsről beszélt 2014. április 9-én Visy Zsolt régészprofesszor a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hatalmas érdeklődés kísérte a késő római Seuso-kicseket bemutató előadást. A SZAB-székházának termében összegyűlt érdeklődők közt fiatalok és idősek egyaránt voltak. Az eseményen Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora, Magyarország egyik vezető régésze tartott bemutatót. Egyórás beszédéből az érdeklődők megtudhatták, hogy ugyan eddig csak 14 darabot ismerünk a leletből – ebből hét ezüst tárgy és egy bronz üst került vissza hazánkba –, maga a teljes kincs sokkal több (közel 250) darabból áll. Sajnos a tulajdonjogi vita következtében a kalandos úton eltűnt készlet darabjainak hollétét mind a mai napig homály fedi, lévén nem éri meg őket értékesíteni.


Seuso_kincs_galeria
A pannóniai Seuso-kincsről tartottak előadást - GALÉRIA


Ezt követően Visy Zsolt színes felvételek kíséretében bemutatta a 14 darabos lelet minden tagját. Ezek közt találhatóak ezüstből készült vésett vagy domborított mintával ellátott tálak, kézmosó edények, kancsók, vödrök, illatszeres ládikák, valamint két bronz üst is. A kincsek a nevüket a Seusóról, egy római nemesről kapták, akinek villája valahol Pannóniában lehetett. Seuso az értéktárgyakat ajándékba kapta, ezt bizonyítja a Seuso-tál is, melyen egy körbefutó felirat közli, hogy a tárgyak legyenek sokáig Seuso és leszármazottainak hasznára. Sajnos a kincsek eredeti tulajdonosáról semmilyen írás nem maradt fent, a tálakon szereplő alakok pedig korabeli stílusábrázolások, azaz nem Seusót láthatjuk rajtuk. A kincs többi részén mitikus történetek (többek közt Akhilleuszról és Meleagroszról), valamint állatok láthatóak.

A régészeket mind a mai napig foglalkoztatja, hogy mikor rejthették el a kincseket. Mivel a tárgyak kivétel nélkül a 4. századból valóak, így valószínűsíthető, hogy a 4-5. század fordulóján. A rejtélyek sorát Seuso villájának pontos helye is gazdagítja. Az előadó végezetül mesélt a kincsek kalandos és véres 20. századi történetéről, mely során külföldre, illetve ismeretlen helyekre vándoroltak. Hozzátette, hogy a tulajdonjoghoz való ragaszkodás eddig fékezte, hogy a lelet többi része előkerüljön. Visy Zsolt azonban reméli, hogy a 7 tárgy nemrégiben történt átvétele elősegíti az összes többi, eddig rejtett darab előkerülését. Az előadás végeztével a közönség soraiból tettek fel kérdéseket, melyek a kincs elrejtésétől azok kiállításán át annak legendájáig sok témát érintettek.

 

Őszi Tamás

fotók: Varga Kristóf

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.