SZTE Info

Muwapas_small

Szegedi kutatók eredménye segíthet a szmog csökkentésében

A Szegedi Tudományegyetem fizikusai új módszert dolgoztak ki a légköri szálló por kibocsátó forrásainak meghatározására, ami hatékony segítséget nyújthat a döntéshozóknak a szmogos időszakokban szükséges intézkedésekben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetemen működő MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport munkatársai erősen szennyezett nagyvárosi levegőben végzett méréseik alapján szoros összefüggést találtak a légköri szálló por kémiai összetétele és optikai tulajdonságai között. Erre az összefüggésre alapozva lehetségesnek látszik az eddigieknél hatékonyabb eljárások kidolgozása a nagyvárosi szálló por által okozott légszennyezettség csökkentésére. Az eredményeket bemutató publikáció az Atmospheric Environment nevű, a légköri környezetszennyezéssel és annak társadalmi hatásaival foglalkozó, vezető nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.

 

A légköri szálló por gyűjtőfogalom: a mérés helyszínétől és az időjárási körülményektől függően a szálló por rendkívül sok komponenst tartalmazhat. E komponensek közül mind egészségügyi, mind éghajlatmódosító hatásaik miatt napjaink tudományos kutatásainak homlokterében a széntartalmú feketekorom- és barnakorom áll; előbbi domináns kibocsátói a dízelüzemű járművek, míg utóbbi háztartási tüzelésből származik. A fő cél ezen komponensek egymástól független mérése, illetve ezen keresztül a kibocsátó forrásaik erősségének meghatározása. Ha mindezt valós idejű mérések segítségével sikerülne végrehajtani, akkor a döntéshozók számára egy gyors, és a jelenleginél jóval hatékonyabb módszer állna rendelkezésre egy erősen légszennyezett (szmogos) állapot megszüntetésére, hiszen a forráserősség ismeretek birtokában a kibocsátás célzottan lenne korlátozható. Magyarországon egyes időszakokban különösen nagy problémát okoz a szálló por okozta légszennyezettség mértéke - az Európai Bizottság épp a napokban szólította fel hazánkat, hogy csökkentse a szálló por koncentrációját a szennyezett levegőjű városokban.

 

A források erősségét alapvetően kémiai módszerekkel lehet meghatározni. A kémiai analízis elvégzéséhez azonban akár több napra is szükség lehet. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a hatékony szennyezettség-csökkentéshez azonnali beavatkozásra van szükség. A szegedi kutatócsoport által kidolgozott módszer legfőbb előnye a valós idejű, gyors forrásmeghatározás lehetősége. A módszert megalapozó mérések 2011 telén Szeged belvárosában, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATV-KTVF) automata mérőállomása mellett zajlottak. A város a mérések idején ideális helyszín volt e két szállópor-típus azonosíthatóságának vizsgálatára: a levegő magas feketekorom-koncentrációja a Románia és Szerbia felé haladó, extrém nagyságú átmenő nemzetközi forgalomból adódott (mivel ekkor még nem adták át a várost elkerülő, M43 jelű autópályát, ezért naponta kb. 3000 kamion haladt el a mérés helyszíne előtt), míg a magas barnakorom-koncentráció magyarázata, hogy más magyarországi városokkal összehasonlítva Szegeden a legnagyobb az egyedi háztartási tüzelést alkalmazó háztartások aránya a távfűtést alkalmazó háztartásokhoz képest.

 

A kampány során a szálló por hullámhosszfüggő optikai abszorpciójának (azaz fényelnyelésének) valós idejű mérése a kutatócsoport saját fejlesztésű fotoakusztikus műszerével történt. Ez a műszer nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló, mivel a hasonló műszerekhez képest jóval szélesebb, az ultraibolyától egészen a közeli infravörösig terjedő hullámhossztartományban, összesen négy hullámhosszon méri egyidejűleg a szállópor-részecskék fényelnyelését. Az optikai mérésekkel párhuzamosan zajló szállópor-mintavételezés és utólagos kémiai analízis segítségével vizsgálható volt az optikai és a kémiai tulajdonságok közötti összefüggés.


A kutatók megállapították, hogy a mért optikai abszorpcióból származtatható egy olyan mennyiség, az ún. optikai abszorpciós Angström exponens (rövidítve AAE, az optikai abszorpció hullámhosszfüggésére illesztett hatványfüggvény kitevője), amely szoros összefüggésben áll a fekete- és barnakorom koncentrációinak arányával. Ez az eredmény azt jelenti, hogy létezik egy ún. kalibrációs egyenes, amely segítségével a mért AAE értékekből a fekete- és barnakorom-koncentrációk aránya egyszerűen kiszámolható. A mérések során végzett további kiegészítő mérések, pl. a szállópor-részecskék méreteloszlása, megerősítették a feltárt összefüggés helyességét.


A szegedi kutatók további mérési kampányokkal tervezik tesztelni a fotoakusztikus forrásazonosító módszer gyakorlati alkalmazhatóságát, illetve azt, hogy a feltárt összefüggések más városokban, más időjárási körülmények között is érvényesek-e. További cél emellett a fotoakusztikus mérőrendszer továbbfejlesztése, hosszú távon az automatikus működés biztosítása is.

 

Az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport ugyanakkor nem csak a szálló por összetevőivel kapcsolatos vizsgálatokat végez. A kutatócsoport tagjai az elmúlt években sikeresen kifejlesztettek egy, a földgáz kénhidrogén- és vízgőztartalmának hosszú távú, automatikus mérésére szolgáló berendezést, amelyet többek között tengeri fúrótornyokon és finomítókban is alkalmaznak; emellett részt vesznek a légkör vízgőztartalmának repülőgépre telepített műszerekkel történő monitorozását, valamint a fotoakusztikus spektroszkópia orvosi alkalmazásait célzó kutatásokban is.

A cikkben bemutatott műszer kifejlesztése a Hilase Kft. és a Videoton Zrt. közreműködésével zajlott.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.