SZTE Info

nyilt_nap_kiemelt

Továbbra is az SZTE vidék-Magyarország legnépszerűbb egyeteme

2014-ben csaknem 8 százalékkal többen jelentkeztek a Szegedi Tudományegyetemre, mint egy évvel korábban. Az SZTE-t csak az ELTE előzi meg az országos rangsorban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 2014 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 106 056-an jelentkeztek. Ez valamivel magasabb, mint a tavalyi jelentkezői létszám – 2013-ban 95 445-en tanultak volna tovább valamelyik egyetemen vagy főiskolán –, de ez a 2012-es felvételizői létszámnál még mindig négyezerrel alacsonyabb.

 


Első helyen a műszaki és gazdaságtudományi képzés


A legtöbben – csaknem 70 ezren – első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 9763-an, felsőoktatási szakképzést pedig 4971-en választottak első helyen. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felvételizők közül több mint 21 ezren jelentkeztek első helyen mesterképzésre. Állami ösztöndíjas képzésre 91 737-en szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát – első helyen – 14 319 fő választotta – számol be róla a felvi.hu.

A legtöbben első helyen a műszaki, illetve a gazdaságtudományok képzési terület, valamint a pedagógusképzés valamely szakát jelölték meg. A legtöbb diák az idén is a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnöki, valamint a kereskedelem és marketing alapszakot jelölte meg, többségük állami ösztöndíjas helyre pályázik.

 


Tudományegyetemek az élen


A négy legnépszerűbb intézmény listája az idén sem változott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 22 828-an jelentkeztek, 15 százalékkal többen, mint tavaly. A Szegedi Tudományegyetem egy hajszállal megelőzte a Debreceni Egyetemet: Szegedre az idén 14 646-an, Debrecenbe 14 534-en adták be jelentkezésüket, ez mindkét universitas esetében közel 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Az SZTE-re 2013-ban 13 593 fő jelentkezett.) A Pécsi Tudományegyetemre 7 százalékkal jelentkeztek többen: 12 296-an – számol be róla az eduline.hu.

 

A 14 646 jelentkező közül 7804 jelölte meg első helyen a Szegedi Tudományegyetemet, 13 285-en pályáznak állami ösztöndíjas helyre. Az előbbi szempont alapján közel 7, utóbbi téren pedig több mint 8 százalékos növekedést mutathat fel az intézmény 2013-hoz képest.

Az első helyes jelentkezők tekintetében az SZTE az ELTE (12 988) és a DE (8194) mögött idén is harmadik, míg az állami ösztöndíjas képzésekre pályázók összevetésében ismét csak az ELTE (20 583) előzi meg a Tisza-parti universitast, Debrecen (13 053) pedig a „bronzos”.

 


Nőtt a „kereslet” az állami ösztöndíjra


Érdemes áttekinteni az intézménybe pályázók által beadott összjelentkezések számát is! Ez hajszállal csökkent 2013-hoz képest: míg tavaly 28 818, addig idén 28 782 jelentkezést regisztráltak az SZTE-n. Kiemelkedő viszont ezen belül a növekedés a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzések tekintetében, ezek iránt tehát megnőtt a „kereslet”. Nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésre alapszakon tavaly 10 386, idén 11 432, felsőoktatási szakképzésben tavaly 1115, idén 1336, osztatlan képzésben tavaly 3075, idén 3504 jelentkezést fogadott az intézmény, csak a mesterképzésben történt némi csökkenés, 2446 jelentkezésről 2218-ra.

 


Egy jelentkező és 3,4 szak


A felvételi eljárás során egyébként idén is legfeljebb 5 jelentkezési helyet lehetett megjelölni, ebből az alapdíjért 3 szak szerepelhetett a listában. A felvételizők átlagosan 3,4 szakot jelöltek meg. A legnagyobb arányban a pedagógusképzések esetében nőtt meg a jelentkezések száma: míg 2013-ban 6136-an jelöltek meg ilyen szakot első helyen, addig ez a szám idén 8546, azaz közel 40 százalékkal többen választották elsőként ezeket a képzéseket. Ebbe a képzési területbe tartoznak alapképzések (például az óvó- és tanítóképzés, a gyógypedagógus képzés), az osztatlan mesterképzések (osztatlan tanárképzés), valamint az osztott tanári mesterképzések. Mindhárom területen növekedés érzékelhető.

 

Az e-jelentkezők aránya folyamatosan emelkedett az elmúlt években. Míg 2008-ban még csupán a felvételizők 13 százaléka élt az elektronikus jelentkezés lehetőségével, tavaly 80 százalék, idén pedig már csaknem mindenki, egész pontosan a jelentkezők 97 százaléka döntött az e-felvételi mellett. Az űrlapok kitöltéséhez egyébként átlagosan 20 percre volt szükségünk a jelentkezőknek.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.