SZTE Info

Kultúra nélkül nincs Magyarország – Klebelsberg képekben

Újváry Gábor és Vertel Beatrix új kultúrtörténeti albumának bemutatóját tartották a Gál Ferenc Főiskola Tanácstermében 2014. december 4-én. Klebelsberg Kunó, a Horthy-korszak kiemelkedő munkásságú kultuszminisztere életéről számos új fotó, grafika, újságanyag került elő a szerzőpáros kutatómunkája során, melyek különlegessé teszik a könyvet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kiss-Rigó László szegedi-csanádi püspök köszöntőjében „kivételes embernek” nevezte Klebelsberg Kunót, aki „jókor volt jó helyen”, és a nehéz anyagi körülmények ellenére Szegeden is hatalmas fejlődés ment végbe közel tíz évi minisztersége alatt, melynek ma is élvezzük gyümölcsét. Gondojunk csak a fogadalmi templomra, az akkor kiépült népiskolarendszerre és magára az egyetemre!


Zakar Péter, a Gál Ferenc Főiskola dékánja kiemelte, hogy éppen a gazdag életmű teszi nehézzé a kötet megalkotását. A szerzők a képeket, idézeteket, rövid jegyzeteket a kronológia szálára fűzték fel, és sokszínű, árnyalt képet mutatnak a manapság elmarasztalt Horthy-korszak miniszteréről. Az album Klebelsberg Kunót gyermekkorától kezdve berlini egyetemi évein keresztül egészen kultuszminiszteri tevékenységéig végigkíséri, megidézve politikai szövetségeseit és ellenfeleit is. Kevésbé köztudatban élő cselekedeteit is megmutatja, miért is kötődik hozzá az ösztöndíjrendszer, a reáltudományok fontosságának felismerése, az európai kapcsolatok kiépítése a felsőoktatásban.


Újváry Gábor bevallotta, hogy noha ő történészként már 25 éve foglalkozik Klebelsberggel, a megjelent képanyag közel felét még ő sem ismerte, míg nem kezdték el a gyűjtőmunkát. A magyar kultúra felvirágoztatójának Szegedhez fűződő viszonyáról beszélt: hiszen 1926-tól e város képviselője volt. E kötődés elsődleges oka az akkor kezdődő alföldi kutatások, népiskolák építése és az egyetem volt. Nagy szerepe volt a Dóm téri építkezésekben. Egyetemi várossá, vidéki kulturális központtá alakította Szegedet. A fejlődést csak a nagy gazdasági világválság Magyarországra elérő hatása állította meg.


Klebelsberg_konyvbemutato_Gal_Ferenc_foisk_2014_december_4._HD
Kultúra nélkül nincs Magyarország – Klebelsberg képekben - GALÉRIA


Vertel Beatrix grafikusművész szerint a könyvük lényege a történelmi hitelesség. A háromévi munka folyamán néha úgy érezte, maga Klebelsberg „súg” neki, közel került hozzá a kultúra harcosa. A kronologikusan rendezett sokszínű dokumentumgyűjtemény képei egyszínűek, így a figyelem magára az emberre terelődik: végső céljuk egy tiszta, emblémaszerű egység elkészítése. Nem kívánják reflektorfénybe vonni, piedesztára emelni Klebelsberg Kunót, elég látni őt, olvasni gondolatait, megérteni motivációit.


A könyvbemutatón maga a Klebelsberg is „megszólalt”: a moderátor, Kozó Attila újságíró olvasta fel beszédrészleteit, melyek élete legfontosabb elveit, céljait tartalmazták. Hitt abban, hogy a kultusztárca az első világháború utáni Magyarországon egyben honvédelmi tárca is, és a szellem, a művelődés fegyverével kell védeni hazánkat, kiharcolni Európa megbecsülését. A kulturális színvonal összefügg a gazdasággal, hiszen a nemzeti termelés emeléséhez elengedhetetlenek az európai nívójú vezetők és az értelmileg, erkölcsileg művelt munkások. A politikai demokrácia, az általános titkos választójog létrejötte nem ütközhet az analfabetizmus elemi akadályába, kultúrdemokráciának is lennie kell. A katonai kudarcot nem követheti kultúrpolitikai fegyverletétel, fel kell vennünk a harcot. Akármennyire csalódott az ország a Nyugatban, megvalósíthatatlan, irreális gondolat az „őseinkhez” való visszafordulás, a keleti orientáció. Európa közepén európaiként kell viselkedni – vallotta.


Szalai Anna

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.