SZTE Info

jogtorteneti_konferencia_kiemelt

A Werbőczy-féle Hármaskönyv és a szegedi jogtörténészek

Nemzetközi jogtörténeti konferenciát rendezett a Szegedi Tudományegyetem két jogtörténeti tanszéke abból az alkalomból, hogy az idén 500 éves Werbőczy-féle Tripartitumot tanulmányozó egykori szegedi jogtudósok – Bónis György, Both Ödön és Iványi Béla – jubileumára emlékeztek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Három szegedi jogtörténész” címmel nemzetközi konferencián tisztelegtek a szegedi egyetem korábbi Jogtörténeti Tanszéke három professzorának emléke előtt. Az Iványi Béla halálának 50., a Bónis György születésének 100. és a Both Ödön születésének 90. évfordulója alkalmából szervezett tudományos programmal Werbőczy István Tripartitumának 500. évfordulójára is emlékeztek a jogtörténészek az MTA SZAB székházában 2014. november 27-én és 28-án megvalósított nemzetközi programon.


 

  Német professzorok


A szegedi nemzetközi jogtörténeti konferenciát az SZTE rektora, Szabó Gábor akadémikus és az SZTE ÁJTK tudományos dékánhelyettese, Jakab Éva nyitotta meg. A konferencia ünnepi köszöntőjét Balogh Elemér professzor, az SZTE ÁJTK Európai Jogtörténeti Tanszék vezetője, míg a zárszót és a befejező előadást Homoki-Nagy Mária professzor, a Magyar Jogtörténeti Tanszék vezetője tartotta Both Ödönre, a mesterre emlékezve előadásában.

A magyar és német nyelven tartott konferenciát megtisztelte jelenlétével több határon túlról érkezett kutató. Így például németországi professzorok – Gernot Kocher, Heiner Lück, Wieland Carls, Heinz Holzhauer, Bernd Kannowski – is előadást tartottak.

A népes hallgatóság soraiban láttuk az SZTE neves jogász professzorait és doktori iskolája ifjú hallgatóit. Ugyanakkor a hazai testvéregyetemek közül képviseltette magát – többek között – a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem is.

A konferencián részt vettek Bónis György és Both Ödön családtagjai.


A Werbőczy-féle Hármaskönyv és a szegedi jogtörténészek

Jogtorteneti_konferencia_SZAB_2014._november_27
A Werbőczy-féle Hármaskönyv és a szegedi jogtörténészek - GALÉRIA

 

  Bónis, Bot, Iványi

A nagy elődökről – Bónis Györgyre, Both Ödönre és Iványi Bélára – nemzetközi szaktekintélyek jelenlétében emlékeztek meg a a Szegedi Tudományegyetem két jogtörténeti tanszéke által szervezett konferencián. A Mohács előtti szakjogtörténettel foglalkozó 3 szegedi tudós által jelölt úton haladó mai utódok arra kívánták fölhívni a szakma figyelmét, hogy Bónis, Both és Iványi munkássága is kötődik Werbőczy István Tripartitumához.

„A Tripartitum forrásait utoljára Bónis elemezte” – rögzítette Homoki-Nagy Mária professzor. Az SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszék vezetője magyarázatként hozzáfűzte: nagyon komoly latin és kánonjogi tudásra, elmélyült római jogi ismeretekre és levéltári kutatásra van ahhoz szükség, hogy egy kutató újat tudjon mondani a Werbőczy-féle Hármaskönyvről, amely a „nagy európai jogkönyvek” egyik utolsó darabja. A Tripartitum után született meg a lengyel és az orosz jogkönyv.

 


  Werbőczy titkai


„Nem tudjuk, Werbőczy István a tanulmányait pontosan hol végezte. Annyit tudunk, hogy Krakkóban tanult” – hallottuk. Homoki-Nagy professzor szerint a Tripartitum jelentőségét mutatja, hogy Németországban is számon tartják a szakemberek.

Homoki-Nagy Mária professzor a Tripartitum és a szokásjog továbbélését, a XVIII. joggyakorlatot kutatja.

„Bemerevítette a joggyakorlatot” – szokták mondani a Werbőczy-féle szokásjog gyűjteményre. „Ez nem igaz!” – jelentette ki Homoki-Nagy Mária. Példaként említette a szerződési jogot, amely fejlődött.

Homoki-Nagy Máriától azt is megtudtuk, hogy Tripartitumot lefordították magyar, angol, szlovák, horvát nyelvre. Ezek az előmunkálatok szükségesek ahhoz, hogy új információk is a felszínre bukkanjanak Werbőczy Istvánnal kapcsolatban.

Erre a tudományterületre is igaz, hogy nem kell kritika nélkül elfogadni korábbi állításokat, a forrást kell megnéznie a kutatónak. „Be tudtuk bizonyítani, hogy ha a különböző tudományterületek összefognak, akkor a jogfejlődés napjainkig ható hatállyal érvényesült” – összegzett Homoki-Nagy Mária professzor.


 

  Konferenciák


Az 500 éves Tripartitum a középpontban állt 2014 több tudományos tanácskozásán is – a közszolgálati egyetemtől kezdve az ELTE rendezvényéig.

Kétévente – legutóbb 2013-ban – rendeznek a Szegedi Tudományegyetemen jogtörténeti konferenciát. A köztes évben, 2014-ben az elődökre emlékeztek. A VII. jogtörténeti konferencián, 2015-ben a doktoranduszoké lesz a főszerep.

1514-ben készült el, azon év novemberében került az Országgyűlés elé a Werbőczy-féle Hármaskönyv, amit 1517-ben nyomtattak ki. Erre emlékezve 2017-ben történészekkel együtt rendeznek konferenciát a szegedi jogtörténészek – a tervek szerint.

SZTEinfo – Ú. I.

 

További információ: http://www.juris.u-szeged.hu/hirek/ajtk-2014-december/harom-szegedi

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *