SZTE Info

Fiatal tehetségek Szegeden: Samu Gergely

A Közéleti Kávéház keretein belül hónapról hónapra bemutatkoznak az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal szegedi tehetségek. 2014. február 5-én Samu Gergely vegyész PhD-hallgatót, az SZTE Kiválósági Lista Ezüst fokozatú tagját ismerhettük meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Közéleti Kávéház programjai között rendszeresen szerepel „Fiatal tehetségek Szegeden” sorozat, melyben az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány által támogatott fiatal kutatókkal beszélgetnek a pályájukról és eredményeikről. Február 5-én a Somogyi-könyvtár klubhelyiségében Samu Gergely PhD-s vegyésszel és mentorával, Visy Csaba professzorral beszélgetett Szalay István, a Közéleti Kávéház kuratóriumi elnöke.

Samu Gergely 1990-ben született Csongrádon. Középiskolai tanulmányait a csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskolában végezte. 2008-ban megkezdte tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem kémia alapszakán, ahol 2011-ben szerzett oklevelet. Tanulmányait vegyész mesterképzésen, majd PhD-hallgatóként folytatta. Kutatási tevékenységét már az alapképzésben megkezdte, melynek eredményeit 2011-ben és 2013-ban is az Országos Tudományos Diákköri Konferencián mutatta be, ahol mindkét alkalommal III. díjban részesült. Eredményeiből 2012-ben nemzetközi folyóiratban született publikáció, illetve ugyanebben az évben hazai szakmai konferencián is előadást tartott.

Szabadidejében szívesen vesz részt a kémia népszerűsítésében, így kísérleteket mutatott be általános iskolásoknak, és mesélt egyetemi munkájáról középiskolásoknak. Az egyetemen folyó oktatásból is aktívan kiveszi a részét, ugyanis több éve demonstrátorként tevékenykedik. A tanulmányi és kutatási eredményei alapján 2009-ben elnyerte a Szeged Városi Ösztöndíjat, valamint 2010-ben és 2012-ben a Köztársasági Ösztöndíjat, továbbá 2013-ban a Nemzeti Kiválóság Program Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíját, ugyanezen évben pedig az SZTE Kiválósági Lista Ezüst fokozatú tagja lett, majd pedig elnyerte az SZTE Sófi József Alapítvány fődíját is.

A kötetlen beszélgetés során Szalay István szisztematikusan végigfaggatta vendégét a tanulmányairól, érdeklődési köréről és eddig elért eredményeiről. A jelenlévők így megtudhatták, hogy Samu Gergőt eredetileg jobban érdekelte a földrajz, ám gimnáziumban mégis átpártolt a kémiához, mert az matematikailag sokkal logikusabb volt. De szó esett a kedvenc egyetemi tanárairól és eddigi publikációiról is. A beszélgetés végeztével pedig a közönség kérdezte az ifjú vegyészt arról, hogy a családja milyen módon támogatta, és miképpen értékeli az eredményeit.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.