SZTE Info

A hálózatépítés és a stratégiai együttműködés jegyében rendeztek FuturICT-konferenciát

A DEAK Kooperációs és Kutatási Nonprofit Zrt. a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve az „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)” című projekt részeként hálózatépítő és stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferenciát tartott 2014. február 26-án a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Jelasity Márk, a projekt szakmai vezetője köszöntötte az előadókat és vendégeket a konferencián, melynek célja a hálózatépítő és stratégiai együttműködések, kapcsolatrendszerek kialakítása volt. Az „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)” projekt négy hazai felsőoktatási-kutatási szervezet együttműködésével jött létre, és közel 1,6 milliárd forint – százszázalékos intenzitású – támogatást nyert az Új Széchényi-terv TÁMOP-4.2.2.C pályázatán az elmúlt évben. A konzorcium vezetője a Szegedi Tudományegyetem, résztvevői az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a BME VIKING Zrt. és a DEAK Zrt. A kétéves kutatómunka 10 alprojektjében 100-nál több szakember vesz részt – tudtuk meg a bevezetőből.

 


Fókuszban a Horizont 2020 program

 

A konferencia három délelőtti előadásában Hinsenkamp Mária mutatta be a Horizont 2020 programot, a program információs és kommunikációs technológiára vonatkozó pályázatait, illetve a kis- és középvállalkozások lehetőségeit. A Horizont 2020 program kulcsszerepet játszik az Innovatív Unió és az Európai Kutatási Térség céljainak megvalósításában, és emellett célja a kutatás és az innováció versenyképességet érintő hatásának maximalizálása, a kiválóság szintjének emelése és terjesztése. Az egységes keretprogram közvetlen támogatást nyújt az érintetteknek, és nagy hangsúlyt fektet a kutatások hasznosíthatóságára, a társadalmi problémák megoldására. A pályázatokban kiemelt szerepet és támogatást kapnak a KKV-k. A Horizont 2020 program hárompillérű felépítése magába foglalja a kiváló tudomány, az ipar vezető szerepe és a társadalmi kihívások területét. Az ipar vezető szerepe témakörben szerepelnek az ICT-hez kapcsolódó pályázati felhívások is, de az információs és kommunikációs technológiák a másik két pillér területein is megjelennek. A jövőbeni technológiák célja az európai kiváló tudományos alapok versenyképes előnnyé formálása új technológiai lehetőségek feltárásával. A 2014/15-ös felhívások közül többek között a FET-OPEN, és a FET PROACTIV pályázatok támogatják ezeket a technológiákat. A kutatáshoz szükséges szolgáltatásokat, berendezéseket, erőforrásokat a kutatási infrastruktúrára vonatkozó pályázatok biztosítják, mint például az INFRADEV, EINFRA programok.

 

A kulcstechnológiákat támogató projektek célja az Európai Unió ipari vezető szerepének megteremtése, az európai ipari kapacitások és üzleti kilátások, KKV-k erősítése, és a technológiai ütemtervek megvalósításának, valamint a magántőke bevonásának elősegítése, a különböző kulcstechnológiák összekapcsolása és integrálása. A Horizont 2020 program felhívásai, a pályázati feltételek és határidők a Participant Portal weboldalon érhetők el – tudtuk meg.A délelőtti szekció utolsó előadásában a kis-és középvállalkozások Horizont 2020-as lehetőségeiről számolt be Hinsenkamp Mária. Az EU2020 Innovatív Unió elkötelezettsége, hogy a KKV-k bevonásával erősítse az EU kutatási és innovációs programjait. Ennek érdekében egy úgynevezett KKV-eszközt vezettek be, mely három fázisból épül fel. A koncepció és megvalósítás, a demonstráció, valamint a piacra vitel folyamatában mindvégig üzleti és menedzsment coachingokat biztosítanak a KKV-knek, ezzel is támogatva a munkájukat. A különböző támogatási intézkedések célja, hogy segítséget nyújtsanak a K+F+I projektekhez, kedvező környezet teremtsenek az innovációhoz. A felhívások többek között az űrkutatás, az anyagtechnológia, az élelmiszer-technológia, az orvostudomány, a közlekedés és a biotechnológia területét érintik, a benyújtott pályázatokat értékelésénél a kiválóságot, az értékesítési lehetőséget és a gazdasági hatást veszik figyelembe – ismertette Hinsenkamp Mária.


 

A Gazdasági és Innovációs Operatív Program

 

A délutáni szekció első felében Benedek Zsolt, az Equinox Consulting Kft. operatív vezetője mutatta be a GINOP programot és a 2014–2020 tervezési időszakra várható újdonságait. A Gazdasági és Innovációs Operatív Program hat prioritási tengely mentén határozza meg a támogatott területeket. A program tematikus célja többek között a KKV-k versenyképességének javítása, a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése, a KKV-k iparjogvédelmi tevékenységének támogatása, a stratégiai K+F+I együttműködések, kezdeményezések támogatása és a kutatóintézeti kiválósági központok támogatása. Mindemellett a program nagy hangsúlyt fektet a természeti és kulturális erőforrások megőrzésére, az örökségvédelemre, a vállalkozások megújuló energia felhasználását és az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztések támogatására és a foglalkoztatás előmozdítására, a munkaerő mobilitásának támogatására.


Halozatepites_konferencia_galeria
A hálózatépítés és a stratégiai együttműködés jegyében rendeztek FuturICT-konferenciát - GALÉRIA

 

Számítógépes algoritmusok a nyelv elemzésére

 

A szekció második felében szakmai előadást tartott Bilicki Vilmos, az SZTE Szoftverfejlesztési Tanszékének egyetemi adjunktusa, aki a sikeresen megvalósított Converge projekt célkitűzéseit, a projekt stratégiai és operatív ügyeit mutatta be. A program célterülete a nem hierarchikus beszállítói láncok számára valós idejű stratégiai és taktikai szintű döntéstámogatási keretrendszer kialakítása. A résztvevő nagy cégek mellett a Szegedi Tudományegyetem fejlesztési csoportja a rendszer architektúrájának meghatározásában, pontosabban a biztonsági architektúra fejlesztésében vállalt szerepet – tudtuk meg Bilicki Vilmostól, aki hozzátette, nagy eredménynek tartja, hogy új kapcsolatokat és új tapasztalatokat szereztek a programrendszerek fejlesztésében, valamint, hogy csapatával részesei lehettek egy országokon átívelő tudásáramlásnak.

 

Ezt követően Farkas Richárd, az SZTE Számítógépes Algoritmusok ás Mesterséges Intelligencia Tanszék egyetemi adjunktusa ismertette a FuturICT.hu természetesnyelv-feldolgozás alprojektet. A programban különböző számítógépes algoritmusokat fejlesztenek az emberi beszélt nyelv és szövegek feldolgozására. A kutatásokban változatos gépi beszéd-előállítással, hangalapú adatbányászati algoritmusokkal, valamint véleménydetekcióvalfoglalkoznak. A természetesnyelv-feldolgozás mint technológia számtalan területen alkalmazható, így a Horizont 2020 program minden olyan pályázatához kapcsolódik, amelyben előtérbe kerül a többnyelvűség szerepe, így például a nyelvtanulás elősegítésében, a robotika területén vagy az egyetemi Telemedicina projektben.

 

A konferencia zárásaként Szabó Gábor, az R&R Software Zrt. fejlesztési vezetője tartott előadást a SMART Energy Vision-Cloud based Energy management systemről.


uszt_logo_rgb  Infoblokk3_ESZA_egyes

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.