SZTE Info

straub_szoboravato_kiemelt

Straub F. Brúnó is beköltözött a Nemzeti Pantheonba

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontot 1971-ben megalapító professzor születésének századik évfordulóján kapott szobrot a Dóm téri emlékcsarnokban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

straub szoboravatóStraub F. Brúnó örökségén jó értelemben véve akár össze is veszhetne az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), a Szegedi Tudományegyetem és Szeged városa, a felek azonban példát mutatnak abban, hogy emlékét közösen ápolják – így kezdte beszédét Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora a 2014. február 5-i ünnepségen. A Dóm téri Nemzeti Pantheonban népes közönség előtt avatták fel Straub F. Brúnó (1914-1996) biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az SZBK alapító főigazgatójának mellszobrát. Az eseményen részt vettek az SZBK kutatói, illetve megjelent az SZTE számos vezetője (a rektor mellett rektorhelyettesek, dékánok, professzorok) is. Rieger Tibor Magyar Örökség díjas szobrászművész alkotása széles körű összefogásnak köszönhetően, a Magyar Köztársaság elnöke, az SZBK, az SZTE és Szeged önkormányzata támogatásával készülhetett el, és költözött be a magyar történelem, kultúra, tudomány legnagyobb személyiségeinek szobrai mellé a Dóm téri emlékcsarnokba.

 

Szabó Gábor rektor köszöntőjében emlékeztetett, Straub F. Brúnó legnagyobb eredményeit – az izomműködés terén – a szegedi egyetem oktatójaként, kutatójaként érte el. Mint mondta, abban a virágkorban, az 1940-es években az universitas biokémiai tanszékének közleménye nemzetközi szinten is mérvadó fórumnak számított, olyan publikációkkal, melyekre a mai napig hivatkoznak. Csak kívánni lehet, hogy az SZTE-nek ma is hasonló belső közleményei legyenek – fogalmazott az akadémikus. – Feladatunk és kötelességünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük a Szent-Györgyi Albert, Straub F. Brúnó és Banga Ilona nevével fémjelzett műhely örökségét – szögezte le. Azt is elárulta, az SZBK 1971-es megalapításakor és az azt követő években nekik, akkori szegedi hallgatóknak „egy kis darab nagyvilágot” jelentett a maga szellemiségével. Végezetül felhívta rá a figyelmet, Straub F. Brúnó értékelvű tudós volt, értékrendjét pedig közéleti tevékenysége során – példának okáért ő volt a Magyar Népköztársáság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke 1988/89-ben – is mindvégig érvényesítette.

 

straub szoborAz ünnepségen ugyancsak köszöntőt mondott Ormos Pál akadémikus, az SZBK jelenlegi főigazgatója, aki kiemelte, Straub F. Brúnó mind tudósként, mind tudományszervezőként rengeteget tett Szegedért, munkássága, hírneve pedig messze túlmutat a város határain. Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere arról szólt, szegediként, magyarként és európaiként egyaránt büszkék lehetünk Straub F. Brúnó munkásságára. Szeged múltját a jövő felé tett nagy lépések történelmeként mutatta be. Ezek közül az egyik legjelentősebbként a Trianon utáni egyetem- és tudományszervezést említette a polgármester, aki rámutatott a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert érdemére: ő vette maga mellé a tehetséges, fiatal, de máris világlátott tudós Straub F. Brúnót, aki később továbbvitte mentora örökségét, emellett pedig saját útját is megtalálta. Az általa megálmodott SZBK – így Botka László – a mai napig Szeged zászlóshajójának tekinthető mint a modern biológiakutatás központja.

 

A szobrot eredetileg Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leplezte volna le Ormos Pál, Szabó Gábor és Botka László társaságában, ám hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni; az MTA alelnökeként Dudits Dénes akadémikus képviselte. Az SZBK korábbi főigazgatójaként is emlékező Dudits Dénes Straub F. Brúnó emberi és tudósi nagysága előtt is tisztelgett. „Csak az az igazi tudomány, ami világraszóló”, Eötvös Loránd ezen gondolatát küldte üzenetként Pálinkás József az ünneplőknek, hozzátéve: a Straub F. Brúnó által létrehozott SZBK biológiai nagyhatalommá tette Szegedet – tolmácsolta. Dudits Dénes azt is megfogalmazta, az SZBK alapító főigazgatója jelentős eredményeket ért el a sejtlégzés kémiájának, az enzimek szerkezetének és az izomműködésnek a kutatásában, felfedezte többek között az aktin fehérjét, amiért akár a Nobel-díjat is kiérdemelhette volna. Kutatói és oktatói életpályája pedig máig is követendő példát jelent a szakemberek számára.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.