SZTE Info

straub_szoboravato_kiemelt

Straub F. Brúnó is beköltözött a Nemzeti Pantheonba

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontot 1971-ben megalapító professzor születésének századik évfordulóján kapott szobrot a Dóm téri emlékcsarnokban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

straub szoboravatóStraub F. Brúnó örökségén jó értelemben véve akár össze is veszhetne az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), a Szegedi Tudományegyetem és Szeged városa, a felek azonban példát mutatnak abban, hogy emlékét közösen ápolják – így kezdte beszédét Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora a 2014. február 5-i ünnepségen. A Dóm téri Nemzeti Pantheonban népes közönség előtt avatták fel Straub F. Brúnó (1914-1996) biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az SZBK alapító főigazgatójának mellszobrát. Az eseményen részt vettek az SZBK kutatói, illetve megjelent az SZTE számos vezetője (a rektor mellett rektorhelyettesek, dékánok, professzorok) is. Rieger Tibor Magyar Örökség díjas szobrászművész alkotása széles körű összefogásnak köszönhetően, a Magyar Köztársaság elnöke, az SZBK, az SZTE és Szeged önkormányzata támogatásával készülhetett el, és költözött be a magyar történelem, kultúra, tudomány legnagyobb személyiségeinek szobrai mellé a Dóm téri emlékcsarnokba.

 

Szabó Gábor rektor köszöntőjében emlékeztetett, Straub F. Brúnó legnagyobb eredményeit – az izomműködés terén – a szegedi egyetem oktatójaként, kutatójaként érte el. Mint mondta, abban a virágkorban, az 1940-es években az universitas biokémiai tanszékének közleménye nemzetközi szinten is mérvadó fórumnak számított, olyan publikációkkal, melyekre a mai napig hivatkoznak. Csak kívánni lehet, hogy az SZTE-nek ma is hasonló belső közleményei legyenek – fogalmazott az akadémikus. – Feladatunk és kötelességünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük a Szent-Györgyi Albert, Straub F. Brúnó és Banga Ilona nevével fémjelzett műhely örökségét – szögezte le. Azt is elárulta, az SZBK 1971-es megalapításakor és az azt követő években nekik, akkori szegedi hallgatóknak „egy kis darab nagyvilágot” jelentett a maga szellemiségével. Végezetül felhívta rá a figyelmet, Straub F. Brúnó értékelvű tudós volt, értékrendjét pedig közéleti tevékenysége során – példának okáért ő volt a Magyar Népköztársáság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke 1988/89-ben – is mindvégig érvényesítette.

 

straub szoborAz ünnepségen ugyancsak köszöntőt mondott Ormos Pál akadémikus, az SZBK jelenlegi főigazgatója, aki kiemelte, Straub F. Brúnó mind tudósként, mind tudományszervezőként rengeteget tett Szegedért, munkássága, hírneve pedig messze túlmutat a város határain. Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere arról szólt, szegediként, magyarként és európaiként egyaránt büszkék lehetünk Straub F. Brúnó munkásságára. Szeged múltját a jövő felé tett nagy lépések történelmeként mutatta be. Ezek közül az egyik legjelentősebbként a Trianon utáni egyetem- és tudományszervezést említette a polgármester, aki rámutatott a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert érdemére: ő vette maga mellé a tehetséges, fiatal, de máris világlátott tudós Straub F. Brúnót, aki később továbbvitte mentora örökségét, emellett pedig saját útját is megtalálta. Az általa megálmodott SZBK – így Botka László – a mai napig Szeged zászlóshajójának tekinthető mint a modern biológiakutatás központja.

 

A szobrot eredetileg Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leplezte volna le Ormos Pál, Szabó Gábor és Botka László társaságában, ám hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni; az MTA alelnökeként Dudits Dénes akadémikus képviselte. Az SZBK korábbi főigazgatójaként is emlékező Dudits Dénes Straub F. Brúnó emberi és tudósi nagysága előtt is tisztelgett. „Csak az az igazi tudomány, ami világraszóló”, Eötvös Loránd ezen gondolatát küldte üzenetként Pálinkás József az ünneplőknek, hozzátéve: a Straub F. Brúnó által létrehozott SZBK biológiai nagyhatalommá tette Szegedet – tolmácsolta. Dudits Dénes azt is megfogalmazta, az SZBK alapító főigazgatója jelentős eredményeket ért el a sejtlégzés kémiájának, az enzimek szerkezetének és az izomműködésnek a kutatásában, felfedezte többek között az aktin fehérjét, amiért akár a Nobel-díjat is kiérdemelhette volna. Kutatói és oktatói életpályája pedig máig is követendő példát jelent a szakemberek számára.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.