SZTE Info

fuveszkert_kiemelt

Átadták az SZTE Füvészkert megújult üvegházát

Uniós pályázat keretében újították fel az SZTE Füvészkert meleg égövi növénygyűjteményének üvegházát. A két részre osztott üvegházban egy fűthető vizű tavat is kialakítottak, valamint korszerűsítették a botanikus kert teljes fűtésrendszerét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

fuveszkert uveghazA projekt 2014. január 31-i záró rendezvényén Mihalik Erzsébet projektmenedzser, az SZTE Füvészkert korábbi igazgatója ismertette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a 2007–2013 közötti időszakra meghirdetett Környezet- és Energia Operatív Program keretében a „Gyűjteményes kertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása” pályázaton az SZTE Füvészkert három projektet is elnyert. A Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. Természetvédelmi Osztályának támogatásával három ütemben újultak meg az üvegházak. A fagyérzékeny növények gyűjteményének üvegháza és a szaporítóház után a KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013 azonosítószámú projekt támogatásával befejeződött a meleg égövi növények üvegházának rekonstrukciója is. Az üvegház felújítása mellett a gazdaságos üzemeltetés érdekében a botanikus kert teljes fűtésrendszerét is korszerűsítették. Az elavult fűtésrendszer helyett az energiával való takarékoskodás jegyében egy új hőközpontot alakítottak ki, melyben három új kondenzációs kazán dinamikusan biztosítja a megfelelő hőmérsékletet a kert egész területén. Vészfűtés esetén a helyiség földszintjén található vegyes tüzelésű kazánok gondoskodnak az üvegházak megfelelő fűtéséről. Az operatív program mellékhozadékának nevezte Mihalik Erzsébet a 2006 és 2012 között időszakban megvalósult újításokat. Ebben az időszakban az oktatási tárca pénzt különített el a füvészkertek üzemeltetésére, ennek révén új csatornarendszert, garázst, mosdót alakítottak ki, felújították a meglévő eszközparkot, és madárbemutatókat is tartottak az SZTE Füvészkertben.

 

Homoki-Nagy Mária, az SZTE oktatási rektorhelyettese az egyetem vezetése nevében köszönetet mondott a füvészkert korábbi és jelenlegi igazgatójának, illetve összes dolgozójának a kitartó és áldozatos munkáért. Kiemelte, hogy a füvészkert működtetésével kapcsolatos munka nehézségeit kizárólag az itt dolgozók tudják és érzik, mivel az ide érkező látogatók a gyönyörű növényeket, kerteket és üvegházakat látják, de az ezek mögött lévő erőfeszítéseket nem. Ezért köszönet és hála illeti a kert minden dolgozóját, azokat, akik felvállalták a beruházással kapcsolatos rengeteg nehézséget és mindazokat, akik bármilyen módon segítették az itt zajló munkát.

 

A rendezvényen Kósa Géza, a Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetségének elnöke is gratulált az új üvegházhoz, és ismertette a füvészkertek fontosságát a 21. században. – A kert soha sincs kész hangzott el beszédében, ezzel utalva arra, hogy a botanikus kertekben nemcsak az állandóan virágzó, termő növényekkel kell foglalkozni, hanem a háttérben meghúzódó sok más teendővel is. Napjainkban a gyűjteményes kertek feladat nemcsak az egyes fajok gyűjtése és gondozása, hanem a biodiverzitás, biológiai sokféleség megőrzése és környező világunk fontosságának megértetése az állampolgárokkal. A füvészkertek fontossága felértékelődik a 21. században, mivel számos olyan fajt őriznek és gondoznak, melyek természetes élőhelyükön már nem léteznek, így kulcsfontosságúvá válik a botanikus kertek, így az SZTE Füvészkert génmegőrzési munkája is – tudtuk meg előadásából.

 

Fuveszkert_galeria
Átadták az SZTE Füvészkert megújult üvegházát - GALÉRIA

 

A régi, korszerűtlen üvegház helyén a sok munka és a közel 250 millió forintos befektetés eredményeként most egy két részre osztott, több mint 500 négyzetméteres új üvegház áll, melynek egyik felében a melegebb, nagy páratartalmat igénylő növények kaptak helyet, mint például a dél-afrikai papagájvirág, az Európában dísznövényként ismert csavarpálma, a kakaó növény és a banánfa. Az új üvegház hátsó részében még láthatóak a régi üvegház tartóelemei, mivel ezeket annyira benőtték a növények, hogy nem lehetett biztonságosan eltávolítani. Az üvegház ezen részében 22-24 Celsius-fok közötti hőmérsékletet és 90 százalékos páratartalmat biztosítanak a növények fejlődéséhez – árulta el Veprikné Németh Anikó, a füvészkert igazgatója. Az üvegházban egy fűthető vizű beton tavat is kialakítottak, melyben új vízinövények elhelyezését tervezik, valamint a tó körüli ágyásokat folyamatosan töltik fel, és helyezik el a növényeket. A helyiségben galériát is kialakítottak, mely nem sak a növények tárolására szolgál, de gyönyörű látványt is nyújt a teljes üvegházra. A ház másik felében a hűvösebb, száraz környezetet igénylő, sivatagos vidékhez alkalmazkodott növények, különböző kaktuszfélék kaptak helyet. A gyűjteményben a furcsa nevű fűfafélék családjába tartozó levélszukkulens számos faja mellett a széles körben elterjedt pozsgafa vagy majomfa és a Dél-Afrika keleti részén honos „dögvirág” is megtalálható. Az új, korszerű üvegház a tavaszi szezonkezdésre teljesen készen áll majd, hogy fogadja a látogatókat, akik a füvészkert 17 hektáros területén található mintegy 5000 növényfajt is megtekinthetik.

 

Gajzer Erzsébet

fotók: hdpicture.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.