SZTE Info

A belvíz kutatásáról tanácskoztak a szegedi egyetemen

Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék által vezetett kétéves közös magyar–szerb projektet zárt le a 2014. január 10-én megrendezett szakmai szeminárium.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szakmai szemináriumot tartottak az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott Belvízi monitoring, menedzsment és kockázatértékelés a Délkelet-Alföldön és Észak-Szerbiában (Távérzékelési és térinformatikai módszerek alkalmazásával) elnevezésű, HUSRB/1002/121/088 számú projekt keretében Szegeden. A 2014. január 10-i rendezvénynek az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Jakucs-terme adott otthont.

 

A szakmai szemináriumot a kétéves időtartamú (2012. január – 2014. január) kutatási program záró eseményeként szervezték a szegedi kutatók. A meghívottak között a támogatási terület szakmai szervezetei, érintett intézményei és a megvalósításban részt vevő vállalkozók képviselői szerepeltek. Jelenlétükkel megtisztelték a programot az ATIVIZIG, a Körös-Maros Nemzeti Park, a katasztrófavédelem és az erdőfelügyelőség megyei szervezetei, valamint a megyei önkormányzat munkatársai, továbbá a Rózsavölgyi Air Kft. szakemberei. Vendégek voltak továbbá a megvalósításban szerepet vállaló kutatók az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézetéből és Mérnöki Karáról.

 

A megjelenteket Szatmári József projektkoordinátor üdvözölte, majd áttekintette a projekt munkafázisait, amellyel keretet adott az eredményeket részletesen bemutató további tíz előadáshoz. Mezősi Gábor professzor gondolatébresztő vitaindító előadásában a belvíz kutatásának főbb irányait és a továbblépés lehetőségeit mutatta be. Hangsúlyozta a legmodernebb távérzékelési technológiák és klímaváltozási modellek alkalmazásának jelentőségét. Rakonczai János a belvízképződés elméleti hátteréről beszélt, a hagyományos elképzelésekkel és a legújabb elméleti eredményekkel, gyakorlati tapasztalatokkal is megismertette a hallgatóságot. Sipos György egy, a klímaváltozás és a belvíz problémakörét átfogó határ menti kérdőíves felmérés konklúzióit mutatta be (az erről szóló anyagot lásd lentebb), amelynek eredményeként a szakmai találkozó legélénkebb eszmecseréje bontakozott ki. Mészáros Minucsér az Újvidéki Egyetem képviseletében előadásában kiemelte, hogy intézetük számos új informatikai eszközhöz, műszerhez és nagy mennyiségű értékes adathoz, például műholdfelvételekhez jutott a kutatási program megvalósítása során, továbbá értékes tapasztalatokat szereztek a magyarországi belvízkezelési módszereket megismerésével.

 

A szakmai nap második felében a szegedi kutatók részletesen bemutatták a projekt során elért további eredményeiket. Ismertették a belvíz káros hatását a talajszerkezet átalakulására, és a káros hatások kivédésére vagy enyhítésére szolgáló talajművelési technikákat ajánlottak az érdeklődők figyelmébe. Bemutatták azt az 50 talajvízszint-megfigyelő kútból álló, a mérési adatokat automatikusan regisztráló és továbbító monitoringrendszert, amelyet a projektben dolgozó magyar és szerb mérnökök, informatikai szakemberek közösen valósítottak meg. Részletes elemzés hangzott el a belvíz járta területek lehatárolásának problémáiról a megyei és települési szintű területrendezési tervekben, amelyhez a szakmai közönség részéről több értékes kiegészítés és javaslat hangzott el. A szegedi egyetem színes-infravörös és hőtartományú légi felvételek készítésére alkalmas, környezeti veszélyhelyzet esetén rövid idő alatt bevethető rendszerét és a legmodernebb műholdak adatait feldolgozó képfeldolgozási technológiáját is megismerhették az érdeklődők. A program során előállított adatokat, térképeket és elemzéseket a két egyetem kutatói egy komplex, az Európai Unió INSPIRE adatkezelési irányelveinek megfelelő térinformatikai struktúrában, webes térképi kiszolgálóval a program magyar, szerb és angol nyelvű honlapján tették mindenki számára elérhetővé, amelyet ugyancsak bemutattak. A szakmai szemináriumot kötetlen szakmai, baráti beszélgetés és szerény fogadás zárta.

 

Az alábbiakban a klímaváltozás és a belvíz problémakörét átfogó határ menti kérdőíves felmérés tapasztalatait foglalták össze az SZTE szakemberei.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.