SZTE Info

A belvíz kutatásáról tanácskoztak a szegedi egyetemen

Az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék által vezetett kétéves közös magyar–szerb projektet zárt le a 2014. január 10-én megrendezett szakmai szeminárium.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szakmai szemináriumot tartottak az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott Belvízi monitoring, menedzsment és kockázatértékelés a Délkelet-Alföldön és Észak-Szerbiában (Távérzékelési és térinformatikai módszerek alkalmazásával) elnevezésű, HUSRB/1002/121/088 számú projekt keretében Szegeden. A 2014. január 10-i rendezvénynek az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Jakucs-terme adott otthont.

 

A szakmai szemináriumot a kétéves időtartamú (2012. január – 2014. január) kutatási program záró eseményeként szervezték a szegedi kutatók. A meghívottak között a támogatási terület szakmai szervezetei, érintett intézményei és a megvalósításban részt vevő vállalkozók képviselői szerepeltek. Jelenlétükkel megtisztelték a programot az ATIVIZIG, a Körös-Maros Nemzeti Park, a katasztrófavédelem és az erdőfelügyelőség megyei szervezetei, valamint a megyei önkormányzat munkatársai, továbbá a Rózsavölgyi Air Kft. szakemberei. Vendégek voltak továbbá a megvalósításban szerepet vállaló kutatók az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézetéből és Mérnöki Karáról.

 

A megjelenteket Szatmári József projektkoordinátor üdvözölte, majd áttekintette a projekt munkafázisait, amellyel keretet adott az eredményeket részletesen bemutató további tíz előadáshoz. Mezősi Gábor professzor gondolatébresztő vitaindító előadásában a belvíz kutatásának főbb irányait és a továbblépés lehetőségeit mutatta be. Hangsúlyozta a legmodernebb távérzékelési technológiák és klímaváltozási modellek alkalmazásának jelentőségét. Rakonczai János a belvízképződés elméleti hátteréről beszélt, a hagyományos elképzelésekkel és a legújabb elméleti eredményekkel, gyakorlati tapasztalatokkal is megismertette a hallgatóságot. Sipos György egy, a klímaváltozás és a belvíz problémakörét átfogó határ menti kérdőíves felmérés konklúzióit mutatta be (az erről szóló anyagot lásd lentebb), amelynek eredményeként a szakmai találkozó legélénkebb eszmecseréje bontakozott ki. Mészáros Minucsér az Újvidéki Egyetem képviseletében előadásában kiemelte, hogy intézetük számos új informatikai eszközhöz, műszerhez és nagy mennyiségű értékes adathoz, például műholdfelvételekhez jutott a kutatási program megvalósítása során, továbbá értékes tapasztalatokat szereztek a magyarországi belvízkezelési módszereket megismerésével.

 

A szakmai nap második felében a szegedi kutatók részletesen bemutatták a projekt során elért további eredményeiket. Ismertették a belvíz káros hatását a talajszerkezet átalakulására, és a káros hatások kivédésére vagy enyhítésére szolgáló talajművelési technikákat ajánlottak az érdeklődők figyelmébe. Bemutatták azt az 50 talajvízszint-megfigyelő kútból álló, a mérési adatokat automatikusan regisztráló és továbbító monitoringrendszert, amelyet a projektben dolgozó magyar és szerb mérnökök, informatikai szakemberek közösen valósítottak meg. Részletes elemzés hangzott el a belvíz járta területek lehatárolásának problémáiról a megyei és települési szintű területrendezési tervekben, amelyhez a szakmai közönség részéről több értékes kiegészítés és javaslat hangzott el. A szegedi egyetem színes-infravörös és hőtartományú légi felvételek készítésére alkalmas, környezeti veszélyhelyzet esetén rövid idő alatt bevethető rendszerét és a legmodernebb műholdak adatait feldolgozó képfeldolgozási technológiáját is megismerhették az érdeklődők. A program során előállított adatokat, térképeket és elemzéseket a két egyetem kutatói egy komplex, az Európai Unió INSPIRE adatkezelési irányelveinek megfelelő térinformatikai struktúrában, webes térképi kiszolgálóval a program magyar, szerb és angol nyelvű honlapján tették mindenki számára elérhetővé, amelyet ugyancsak bemutattak. A szakmai szemináriumot kötetlen szakmai, baráti beszélgetés és szerény fogadás zárta.

 

Az alábbiakban a klímaváltozás és a belvíz problémakörét átfogó határ menti kérdőíves felmérés tapasztalatait foglalták össze az SZTE szakemberei.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *