SZTE Info

A Délvidék múltjáról és jövőjéről tanácskoztak Szegeden

Nemzetközi konferenciát tartottak 2014. január 23-án a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában szerb–magyar kapcsolatok múltjáról és jövőjéről. Az eseményen a Délvidék Kutatásáért Emlékérmet is átadták.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Immár második alkalommal rendezték meg Szegeden a magyar és szerb kapcsolatok építését célzó történettudományi és művelődéstörténeti konferenciát, melynek a „Fejezetek a Délvidék múltjából” címet adták. Az esemény kapcsán Zakar Péter, a szervező Délvidék Kutató Központ kuratóriumának tagja elmondta, hogy idén kibővítették a konferencia tematikáját a 18. század történelmével is, mert ezzel is segíteni akarták, hogy jobban megértsék egymást az egy vidéken élők. Ezt követően Zakar Péter és Forró Lajos a Délvidék Kutató Központ kuratóriumát képviselve átadták a Délvidék Kutatásáért Emlékérmet. A két díjazott helytörténet kutató, Teleki Júlia és Mojzes Antal köszönőbeszédében egyaránt kitért az 1944-/45-ös magyarellenes eseményekre, melyek során ártatlan emberek veszítették el otthonaikat vagy akár életüket. Mindketten fontosnak tartották, hogy hasonló eseményekről meg kell emlékezni, és nem szabad elfelejteni. – Nem lehet megbocsátani valakinek, ha ő nem kért bocsánatot – mondta a múlt eseményei kapcsán Teleki Júlia.

A konferencia nyitásaként beszédet mondott Csallóközi Zoltán, a rendezvény fővédnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke is. Kiemelte, hogy minden generáció igyekszik megismerni elődjének történelmét, és tudását tovább örökíteni. – Az elmúlt évezred áldozatai legyenek példaértékűek – mondta a kabinetfőnök, hozzátéve: az ellenség csak addig ellenség, amíg fegyver van a kezében. Utána már ugyanolyan ember, mint mi, és ugyanúgy áldozattá válhat. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora nyitóbeszédében kitért arra, hogy sok magyar család emlékezetében található tragédia. – Emiatt van szükség a történelmet tényszerűen feltáró írásokra – tette hozzá az akadémikus, remélve, hogy a konferenciát a jövőben is évről évre megtartják majd.

A nap folyamán több mint harminc különböző előadás hangzott el neves szakemberek tolmácsolásában, négy szekcióra bontva. A témák a Délvidék politikai és gazdaságtörténetétől kezdve a térség kulturális múltján át a szerb és a magyar nép kapcsolatának újfajta megközelítéséig terjedtek. A tudományos ülés népszerűségét jelzi, hogy igen nagyszámú érdeklődő tisztelte meg jelenlétével az előadásokat.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.