SZTE Info

erasmus_hallgatok_kiemelt

Erasmus: a legtöbb oktató a szegedi egyetemről jelentkezik az ösztöndíjra

A Szegedi Tudományegyetemről jelentkezett a legtöbb oktató Erasmus-ösztöndíjra a 2012/2013-as tanévben a magyar felsőoktatási intézmények közül. Az EU 27 éve indította az ERASMUS felsőoktatási ösztöndíj-programját, amelyre évről évre egyre több egyetemi polgár jelentkezik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem a 2012/2013-as tanévben is az első helyet foglalja el az Erasmus program támogatásával kiutazó oktatói létszámot tekintve (219 személy). Az Erasmus–ösztöndíjjal külföldre utazó összes egyetemi polgár száma alapján – az ELTE után – a Szegedi Tudományegyetem országosan a második helyen áll: míg a fővárosi intézményből 628, addig a Tisza-parti universitasról összesen 570 hallgató, oktató és nem oktatói státuszú egyetemi dolgozó tanult és szerzett így tapasztalatokat. Az uniós támogatással külföldre utazó nem-oktató dolgozók száma (22) alapján harmadik, míg az így tanulmányokat folytató hallgatók száma (329) alapján összeállított Erasmus-listán az ötödik helyen áll az SZTE – derül ki a HVG hetilapban közzétett adatokból, elemzésből. Az összesített adatok alapján készített toplistán a Budapesti Corvinus Egyetem (561 fővel) a harmadik, a negyedik a Pécsi Tudományegyetem (503), az ötödik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (443).

 

A friss diplomások álláshoz jutási esélyét 20-30 százalékkal növeli, ha néhány hónapos külföldi tanulmányúton vagy határon kívül eltöltött szakmai gyakorlaton vettek részt.

A külföldi ösztöndíjaknak a szakmai képzés mellett számos más hozadéka van: például a stabilabb és naprakészebb idegennyelv-tudás, valamint a hazaitól eltérő tanulási és munkakultúra.

Míg 1998-ban 856 magyar hallgató vett részt az Erasmus-programban, addig 2013-ban a számuk már több mint 4000 volt.

 

A mobilitásban a legaktívabb vidéki felsőoktatási intézménynek számító Szegedi Tudományegyetem adatait a többi felsőoktatási intézmény jellemzőivel összevetve érdekesség az is, hogy a Szegedi Tudományegyetem az egyetlen, ahol nagyjából azonos arányban vesznek részt az Erasmus programban hallgatók – illetve oktatók, és nem oktatóként dolgozó egyetemi alkalmazottak.

 

Az elmúlt tanév adatai szerint a magyarok legkedveltebb Erasmus-célországa Németország (752 fő), a második helyen Franciaország szerepelt (292), amit Spanyolország (267) és Hollandia (238) követ. Sokan választják még Olaszországot (225), Ausztriát (193) és Nagy-Britanniát (129).

 

A HVG-grafika és a Tempus Közalapítvány (TKA) kimutatása alapján készült az alábbi táblázat a 2012/2013. tanév Erasmus-ösztöndíjasairól:

 

Egyetem

Hallgatók

Oktatók

Nem-oktató dolgozók

Összesen

ELTE

476

115

37

628

SZTE

329

219

22

570

Corvinus

496

45

20

561

PTE

359

102

42

503

BME

382

39

22

443

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.