SZTE Info

Könyvbemutató: Dionüszosz haláltánca – tisztelgés az egykori pályatársnak

A költő, az ember, az egykori bölcsész alkotótárs emléke előtt tisztelegnek a Szabó László Sándor (1953-1997) írásait egybegyűjtő kötetet összeállító barátok. A könyvecskét bemutató beszélgetésnek minden érdeklődő részese lehet 2014. január 10-én (pénteken) 18 órától a JATE Klubban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ki volt Szabó László Sándor? Egy az ígéretes pályán induló szegedi bölcsészek közül. Miért emlékeznek rá 2014. január 10-én? Mert tavaly ünnepelhette volna a 60. szülinapját, és az évforduló alkalmából az egykori barátok és alkotótársak kötetbe gyűjtötték Szabó László Sándor verseit, írásait. A Szabó László 1955-1997 című karcsú kötet miért éppen a JATE Klubban mutatják be? Mert Szabó is részt vett barátaival együtt a Dugonics téri épület pincéjének egyetemi találkahellyé és műhellyé alakításában. Hol jelentek meg először a kötetben fellehető szövegek? Többek között a Bölcsész, a Szegedi Egyetem, a Magyar Ifjúság, a Filmkultúra hasábjain…

Dionüszosz haláltánca címmel Pál József és Téglásy Imre írt bevezető a Szabó László 1953-1997 című kötethez. Úgy vélik: „Szeged a költők városa. Talán ezért is sziporkázik több csillag fölötte, mint másutt Magyarországon. Égi kísérőink között persze nem csak a nagyok, az örök irányt mutató állócsillagok – Juhász gyula, József Attila és Radnóti Miklós – neve ragyog, hanem a kisebbeké is – Veres Miklósé, Baka Istváné – vagy éppen a rövid izzással csóvát húzó kométáké is.

Ilyen hullócsillagnak érezzük Szabó László barátunkat, akinek egyetemistaként többen barátai, kollégiumi szobatársai, évfolyam- és csoporttársai lehettünk. (…)

A Bölcsész, az Alkotókör is lényegében asztaltársaságként indult. Szorosabb-lazább kapcsolatrendszer alakult ki Ambrus Lajos, Dúró Győző, Pál József, Pósa Zoltán, Raffay Ernő, Szajbély Mihály, Szőnyi György Endre, Téglásy Imre, Zalán (Lipák) Tibor, Zsák László között, akik őt, és egymást is alkotótársként vagy ihlető, segítő barátként oly sokféleképpen építgették. Aki belelapoz ebbe a kötetbe, láthatja, mennyire komolyan és elkötelezetten foglalkozott itt mindenki irodalmi, művészeti, filozófiai és közéleti problémákkal. (…)

Ez a kötet Szabó László szemével mutatja be az 1970-es évek Szegedét, a fiatal bölcsész értelmiségi kör érdeklődését, világlátását. (…) ”

A Bölcsész egykori alkotói egy bölcsész alkotótársra emlékeznek, bemutatják a Szabó László 1953-1997 című, a Szegedi Egyetemi Kiadó – JATE Press által gondozott kötetet 2014. január 10-én (pénteken) 18 órakor a JATE Klubban.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.