Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A költő, az ember, az egykori bölcsész alkotótárs emléke előtt tisztelegnek a Szabó László Sándor (1953-1997) írásait egybegyűjtő kötetet összeállító barátok. A könyvecskét bemutató beszélgetésnek minden érdeklődő részese lehet 2014. január 10-én (pénteken) 18 órától a JATE Klubban.
Ki volt Szabó László Sándor? Egy az ígéretes pályán induló szegedi bölcsészek közül. Miért emlékeznek rá 2014. január 10-én? Mert tavaly ünnepelhette volna a 60. szülinapját, és az évforduló alkalmából az egykori barátok és alkotótársak kötetbe gyűjtötték Szabó László Sándor verseit, írásait. A Szabó László 1955-1997 című karcsú kötet miért éppen a JATE Klubban mutatják be? Mert Szabó is részt vett barátaival együtt a Dugonics téri épület pincéjének egyetemi találkahellyé és műhellyé alakításában. Hol jelentek meg először a kötetben fellehető szövegek? Többek között a Bölcsész, a Szegedi Egyetem, a Magyar Ifjúság, a Filmkultúra hasábjain…
Dionüszosz haláltánca címmel Pál József és Téglásy Imre írt bevezető a Szabó László 1953-1997 című kötethez. Úgy vélik: „Szeged a költők városa. Talán ezért is sziporkázik több csillag fölötte, mint másutt Magyarországon. Égi kísérőink között persze nem csak a nagyok, az örök irányt mutató állócsillagok – Juhász gyula, József Attila és Radnóti Miklós – neve ragyog, hanem a kisebbeké is – Veres Miklósé, Baka Istváné – vagy éppen a rövid izzással csóvát húzó kométáké is.
Ilyen hullócsillagnak érezzük Szabó László barátunkat, akinek egyetemistaként többen barátai, kollégiumi szobatársai, évfolyam- és csoporttársai lehettünk. (…)
A Bölcsész, az Alkotókör is lényegében asztaltársaságként indult. Szorosabb-lazább kapcsolatrendszer alakult ki Ambrus Lajos, Dúró Győző, Pál József, Pósa Zoltán, Raffay Ernő, Szajbély Mihály, Szőnyi György Endre, Téglásy Imre, Zalán (Lipák) Tibor, Zsák László között, akik őt, és egymást is alkotótársként vagy ihlető, segítő barátként oly sokféleképpen építgették. Aki belelapoz ebbe a kötetbe, láthatja, mennyire komolyan és elkötelezetten foglalkozott itt mindenki irodalmi, művészeti, filozófiai és közéleti problémákkal. (…)
Ez a kötet Szabó László szemével mutatja be az 1970-es évek Szegedét, a fiatal bölcsész értelmiségi kör érdeklődését, világlátását. (…) ”
A Bölcsész egykori alkotói egy bölcsész alkotótársra emlékeznek, bemutatják a Szabó László 1953-1997 című, a Szegedi Egyetemi Kiadó – JATE Press által gondozott kötetet 2014. január 10-én (pénteken) 18 órakor a JATE Klubban.
SZTEinfo
