SZTE Info

ponthuzo

Miért a Szegedi Tudományegyetemet válaszd? Pontok és határok 2014-ben

A Szegedi Tudományegyetem 2014. február 8-án nyílt napra várja a felvételizést tervezőket és szüleiket a Rektori Hivatal épületébe (Szeged, Dugonics tér 13.). A továbbtanulásról szóló cikksorozatunk alábbi részében az idén várható pontszámokról és követelményekről adunk információt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A múlt évhez hasonlóan központi ponthatár lesz 16 népszerű egyetemi szakon, magasabb lesz a minimum ponthatár és több szakon is kötelező az emelt szintű érettségi. Várhatóan a gazdasági szakokra lesz a legnehezebb bejutni, de a többi felvételizőre is komoly feltételek várnak 2014-ben.


A 16 népszerű szakon – például a kommunikáció és a gazdasági szakokon, a jogászképzésben – 2014-ben központilag meghatározott ponthatárt már nyilvánosságra hozták. E küszöbről tudni kell, hogy csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet ezen a 16 egyetemi szakon, akik elérik az előre meghatározott központi ponthatárt. Aki ezt nem éri el, csak önköltséges formában kezdheti meg tanulmányait. Az idei központi ponthatárok:

 

Alkalmazott közgazdaságtan


465


Andragógia


430


Emberi erőforrások


443


Gazdálkodási és menedzsment


460


Gazdaságelemzés


465


Igazságügyi igazgatási


424


Jogász


464


Kereskedelem és marketing


449


Kommunikáció és médiatudomány


449


Közszolgálat


440


Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási


410


Nemzetközi gazdálkodás


460


Nemzetközi tanulmányok


465


Pénzügy-, és számvitel


458


Turizmus-vendéglátás


428


Üzleti szakoktató


440


 

Ismét magasabb a minimum ponthatár is. Az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 pontot kell elérni a korábbi 240, illetve 200 helyett. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de a más jogcímen kapott többletpontok – például OKJ-s végzettségért vagy nyelvvizsgáért járó pluszpontok – nélkül kell elérnie a felvételizőknek. Azon jelentkezők, akik elérik a minimum ponthatárt, és beleférnek az intézmény által meghatározott kapacitásba, államilag támogatott formában kezdhetik meg tanulmányaikat. Aki ennél kevesebb pontot szerez, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges szakra sem kerülhet be.


Mindezt egy 500 pontos rendszerben kell teljesíteni, ahol a tanulmányi és érettségi eredmények alapján 400 pontot szerezhetnek a felvételizők. Ezen felül 100 plusz pont járhat az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakképesítésekért és bizonyos versenyeredményekért, valamint a felvételiző szociális helyzete alapján is kaphat többletpontot. A sikeres felvételihez agrárterületen, műszaki-, gazdasági-, orvos- és egészségtudományi szakokon két emelt szintű érettségi, míg bölcsész-, jogász és társadalomtudományi területen egyetlen emelet szintű érettségi vizsga teljesítése szükséges.


A 2014-es felvételi ponthatárokat várhatóan 2014. július 24-én határozzák majd meg. A minimum ponthatárok 2015-re várhatóan tovább emelkednek. Alap- és osztatlan területen 280 pontra, a felsőoktatási szakképzések esetében pedig 240 pontra számíthatnak a felvételizők.


A felvételi eljárás menetéről és a Szegedi Tudományegyetemképzéseinek követelményeiről mindent megtudhatnak az érdeklődők a 2014. február 8-án (szombaton) 9 órakor kezdődő nyílt napon az SZTE Rektori Hivatal épületében (Szeged, Dugonics tér 13.). A szegedi egyetem képzéseit is bemutató nyílt napon az universitas vezetői ismét tartanak „szülői értekezletet”, ahol friss információkkal segítik a diákokat és a felnőtteket a továbbtanulásról szóló döntés meghozatalában. Az SZTE immár hagyományos februári, a felvételi jelentkezés határidejéhez közeli nyílt napjáról további információ itt olvasható.


Az SZTE kari nyílt napjairól további információ.

Az SZTE felvételizőknek szóló honlapja


Kapcsolódó cikkek:

Miért a Szegedi Tudományegyetemet válaszd? Sportolj az SZTE-n!

Miért a Szegedi Tudományegyetemet válaszd? Tudnivalók határon túli jelentkezőknek

SZTEInfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.