SZTE Info

Művészet ajándékba – két új kiállítás nyílt a Reök-palotában

Kopasz Márta kisgrafikáinak és Nyilasy Sándor festményeinek szenteltek kiállítást a Reök-palotában. A két kiváló művész több szállal kötődött Szeged városához, illetve az egyetemhez, és jellemzően szerette megajándékozni környezetét a munkáival.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Idén januárban két új kiállítás is nyílik a szegedi Reök-palotában: olyan művészeknek állítanak emléket, akik a várost választották alkotásuk témájává. Az első emeleten négy termet szenteltek a nyolcvan éve elhunyt festő, Nyilasy Sándor munkáinak. A közel ötven képből álló tárlat két részből tevődik össze: a Móra Ferenc Múzeum kollekciójából, amelyet ritka és értékes gyűjtői darabok egészítenek ki. A festmények mellett helyet kapott egy rajzkollekció, valamint egy Nyilasyt ábrázoló arckép is, melyet Rippl-Rónai József készített. Nyilasy Sándor (1873-1934) Szegeden született, és a nagybányai művésztelep tagja volt. Műremekeinek visszatérő témája volt Szeged városa, a térség mindennapi élete. – Nyilasy egyik különlegessége, hogy az első gondolat spontaneitását képes volt megőrizni, és át tudta ültetni a frissességet a vászonra is. Ezt az erényt csak kevés művész mondhatja magáénak – jegyezte meg a festmények bemutatása során Nátyi Róbert, a Reök művészeti vezetője. A festő másik egyedi szokása volt, hogy a vacsorameghívásokat egy-egy saját maga által készített kicsiny képpel köszönte meg. Bár Nyilasy Sándor a századforduló kiemelkedő festője volt, és a szakirodalomban is rendszeresen említik, monográfiája mind a mai napig hiányos. A komoly összefoglaló hiányát ráadásul az is nehezíti, hogy a művész nem dátumozta a munkáit, csak aláírta azokat. – Az emlékkiállításunkkal ezt a folyamatot is segíteni szeretnénk – mondta Nátyi Róbert, aki egyben az SZTE Rajz-Művészettörténeti Tanszék tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktusa.

 

A második emeleten több mint ötven kisebb-nagyobb kisgrafika kapott helyet, melyek Kopasz Márta nemzetközi hírű magyar festő- és grafikusművész munkái. A kisgrafika elnevezés egyaránt vonatkozik a méretre és a tartalomra. Ezek az ábrák többnyire könyvekbe készültek mint illusztráció (ezek az ex-librisek), vagy pedig meghívót, korabeli üdvözlőkártyát díszítettek. Kopasz Márta (1911-2011) az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának címzetes főiskolai tanára és grafikai lektora volt. A grafikai lektor, mint ahogy arra Ibos Éva művészettörténész rámutatott, szakdolgozatokhoz készített különböző illusztrációkat. Ez az állás, bár idő közben kiment a divatból, hozzájárult a művésznő tehetségének kibontakoztatásához. A művésznő ráadásul előszeretettel ajándékozta meg környezetét a munkáival. Az egyszerű, mégis bensőséges hangulatú kisgrafikák mérete ugyan változhat, ám témájukban mindig Szegedhez kötődnek. Készített lapokat a Szegedi Tudományegyetem jubileumára ugyanúgy, mint ahogy a város jellegzetes épületei vagy azok sziluettje is visszatérő elemek munkáiban. Nem hiába nevezik „a szegedi kisgrafika nagyasszonyának”.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *