SZTE Info

Művészet ajándékba – két új kiállítás nyílt a Reök-palotában

Kopasz Márta kisgrafikáinak és Nyilasy Sándor festményeinek szenteltek kiállítást a Reök-palotában. A két kiváló művész több szállal kötődött Szeged városához, illetve az egyetemhez, és jellemzően szerette megajándékozni környezetét a munkáival.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Idén januárban két új kiállítás is nyílik a szegedi Reök-palotában: olyan művészeknek állítanak emléket, akik a várost választották alkotásuk témájává. Az első emeleten négy termet szenteltek a nyolcvan éve elhunyt festő, Nyilasy Sándor munkáinak. A közel ötven képből álló tárlat két részből tevődik össze: a Móra Ferenc Múzeum kollekciójából, amelyet ritka és értékes gyűjtői darabok egészítenek ki. A festmények mellett helyet kapott egy rajzkollekció, valamint egy Nyilasyt ábrázoló arckép is, melyet Rippl-Rónai József készített. Nyilasy Sándor (1873-1934) Szegeden született, és a nagybányai művésztelep tagja volt. Műremekeinek visszatérő témája volt Szeged városa, a térség mindennapi élete. – Nyilasy egyik különlegessége, hogy az első gondolat spontaneitását képes volt megőrizni, és át tudta ültetni a frissességet a vászonra is. Ezt az erényt csak kevés művész mondhatja magáénak – jegyezte meg a festmények bemutatása során Nátyi Róbert, a Reök művészeti vezetője. A festő másik egyedi szokása volt, hogy a vacsorameghívásokat egy-egy saját maga által készített kicsiny képpel köszönte meg. Bár Nyilasy Sándor a századforduló kiemelkedő festője volt, és a szakirodalomban is rendszeresen említik, monográfiája mind a mai napig hiányos. A komoly összefoglaló hiányát ráadásul az is nehezíti, hogy a művész nem dátumozta a munkáit, csak aláírta azokat. – Az emlékkiállításunkkal ezt a folyamatot is segíteni szeretnénk – mondta Nátyi Róbert, aki egyben az SZTE Rajz-Művészettörténeti Tanszék tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktusa.

 

A második emeleten több mint ötven kisebb-nagyobb kisgrafika kapott helyet, melyek Kopasz Márta nemzetközi hírű magyar festő- és grafikusművész munkái. A kisgrafika elnevezés egyaránt vonatkozik a méretre és a tartalomra. Ezek az ábrák többnyire könyvekbe készültek mint illusztráció (ezek az ex-librisek), vagy pedig meghívót, korabeli üdvözlőkártyát díszítettek. Kopasz Márta (1911-2011) az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának címzetes főiskolai tanára és grafikai lektora volt. A grafikai lektor, mint ahogy arra Ibos Éva művészettörténész rámutatott, szakdolgozatokhoz készített különböző illusztrációkat. Ez az állás, bár idő közben kiment a divatból, hozzájárult a művésznő tehetségének kibontakoztatásához. A művésznő ráadásul előszeretettel ajándékozta meg környezetét a munkáival. Az egyszerű, mégis bensőséges hangulatú kisgrafikák mérete ugyan változhat, ám témájukban mindig Szegedhez kötődnek. Készített lapokat a Szegedi Tudományegyetem jubileumára ugyanúgy, mint ahogy a város jellegzetes épületei vagy azok sziluettje is visszatérő elemek munkáiban. Nem hiába nevezik „a szegedi kisgrafika nagyasszonyának”.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.