SZTE Info

Járai Zsigmond előadásával nyitott az ECOdemia az SZTE-n

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a CIB Bank Zrt. által szervezett CIB ECOdemia Nyári Egyetem a Dél-Alföld gazdaság iránt érdeklődő vállaltvezetőit, gazdasági szakembereit várja előadásaival.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2014 júliusában is megrendezi a CIB ECOdemia Nyári Egyetemet a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a CIB Bank Zrt. Az előadás-sorozat célja elsősorban Szeged, illetve a Dél-alföldi Régió vállalati vezetői számára történő értékteremtés. Az aktuális gazdasági, gazdaságpolitikai és vállalati trendek bemutatása mellett kiemelt fontosságú a vállalati szereplők közötti interakció lehetőségének megteremtése, a meglévő tapasztalatok új ismeretekkel történő gazdagítása. Az előadásoknak az SZTE GTK Aulája ad otthont.

 

Jarai_Zsigmond_eloadasa_galeira
Járai Zsigmond előadásával nyitott az ECOdemia az SZTE-n - GALÉRIA


A sorozat nyitányaként 2014. július 8-án Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, az MNB korábbi elnöke, Magyarország egykori pénzügyminisztere Makrogazdasági kérdések és potenciálok címmel adott elő. A szakember a hazai gazdaság versenyképességéről beszélt, de szóba került az eladósodás, a keleti nyitás, a devizahitelek problémaköre, valamint a kis- és középvállalkozásokban rejlő potenciál is. Hazánk gazdasági kilátásait biztatónak nevezte, ugyanakkor leszögezte, elsősorban továbbra is az Európai Unió tagországaival kell keresnünk a kapcsolatokat. Mint mondta, Magyarország nem véletlenül integrálódott az Európia Unióba, az elmúlt ezer évben is azért dolgoztunk, hogy ide tartozzunk, és a legfőbb gazdasági partnert ezután is itt kell megtalálnunk. Németország Európa gazdasági motorja és a magyar fejlődés kulcsa is egyben – fejtette ki.

 

A CIB ECOdemia Nyári Egyetem további programja:

 

2014. július 10. (csütörtök) 17 óra

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora: Az ELI innovációs potenciálja – lehetőségek és korlátok

 

2014. július 15. (kedd) 18 óra

Garamhegyi Ábel egyetemi docens, a BARCO alelnöke: Nemzetközi marketing gyakorlati nézőpontból

 

2014. július 17. (csütörtök) 18 óra

Révész Balázs egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem marketing és kommunikációs igazgatója: E-kereskedelem – régi problémák, új megoldások

 

Helyszín: SZTE GTK Aula (6722 Szeged, Kálvária sgt. 1.). A rendezvényeken a részvétel ingyenes.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.