SZTE Info

Lézerek a vérkeringés feltérképezésére

A Szegedi Tudományegyetem ad otthont két hétig annak a nyári iskolának, amely a lézerek élettudományban játszott szerepét mutatja be. Az előadók közt szerepel a nemzetközi szaktekintélyű Martin Leahy is, aki vérkeringés kutatásában nagy jelentőséget tulajdonít a lézereknek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Lasers in Medicine and Life Sciences 2014” címmel tíznapos nyári iskola kezdődött 2014. július 14-től a Szegedi Tudományegyetemen. Az „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra” (TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 jelű) projekt szervezésében megvalósuló programban huszonhárom hazai és külföldi hallgató számtalan nemzetközi szaktekintély előadását hallgathatja meg a lézerek orvoslásban és élettudományokban játszott szerepéről. Közöttük szerepel a keringési rendszerek világszinten elismert kutatója, Martin Leahy, aki az Írországi Nemzeti Egyetemen tanít.
– Az én szakterületem a vérkeringés feltérképezése, amely az erekben futó apró véredények megismeréséből áll – jellemezte a munkáját Martin Leahy. – Ennek keretein belül gyakran szoktunk lézereket használni, hiszen létfontosságú, hogy koherens fényforrás álljon rendelkezésünkre. Emellett vannak olyan más vizsgálatok is, amelyekhez olyan magas intenzitású, rövid impulzusú lézerek szükségesek, mint amilyennel várhatóan a szegedi ELI ALPS-ban is kísérletezni fognak. Martin Leahy kifejtette, hogy a rövid impulzusú lézereknek köszönhetően az egyes sejtekből kiváltott rezgés megfigyelhető, és fontos következtetések vonhatóak le belőle. Emellett szót ejtett a lézer olyan orvosi célú felhasználásáról is, mint például a nemkívánatos szövetek eltávolítása.
– Napjainkban a legmeghatározóbb tudományos felfedezések a fizika és az élettudományok határmezsgyéjén születnek – mondta a nyári iskola fontosságának kapcsán. – Azzal, hogy a leendő orvosok megértik a lézerekkel működését és felhasználhatósági lehetőségét, képessé válnak „mélyebbre” tekinteni a szervezetbe, majd pedig ennek tudatában biztosabban tudják végrehajtani a különböző beavatkozásokat. A fizikusok pedig a biológia háttértudás ismeretében jobban rá tudnak fókuszálni a megoldásra váró problémákra – emelte ki.
Martin Leahy még azt is hozzátette, a nyári iskola remek alkalmat teremt arra is, hogy a két oldal hallgatói megismerkedjenek, és hosszan tartó kapcsolatok alakuljanak ki, amelyek a jövőben gyümölcsöző együttműködéseket szülhetnek.

Korábban írtuk:

Lézerek a gyógyászatban: nemzetközi nyári iskola az SZTE-n
 


Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.