Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem ad otthont két hétig annak a nyári iskolának, amely a lézerek élettudományban játszott szerepét mutatja be. Az előadók közt szerepel a nemzetközi szaktekintélyű Martin Leahy is, aki vérkeringés kutatásában nagy jelentőséget tulajdonít a lézereknek.
„Lasers in Medicine and Life Sciences 2014” címmel tíznapos nyári iskola kezdődött 2014. július 14-től a Szegedi Tudományegyetemen. Az „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra” (TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 jelű) projekt szervezésében megvalósuló programban huszonhárom hazai és külföldi hallgató számtalan nemzetközi szaktekintély előadását hallgathatja meg a lézerek orvoslásban és élettudományokban játszott szerepéről. Közöttük szerepel a keringési rendszerek világszinten elismert kutatója, Martin Leahy, aki az Írországi Nemzeti Egyetemen tanít.
– Az én szakterületem a vérkeringés feltérképezése, amely az erekben futó apró véredények megismeréséből áll – jellemezte a munkáját Martin Leahy. – Ennek keretein belül gyakran szoktunk lézereket használni, hiszen létfontosságú, hogy koherens fényforrás álljon rendelkezésünkre. Emellett vannak olyan más vizsgálatok is, amelyekhez olyan magas intenzitású, rövid impulzusú lézerek szükségesek, mint amilyennel várhatóan a szegedi ELI ALPS-ban is kísérletezni fognak. Martin Leahy kifejtette, hogy a rövid impulzusú lézereknek köszönhetően az egyes sejtekből kiváltott rezgés megfigyelhető, és fontos következtetések vonhatóak le belőle. Emellett szót ejtett a lézer olyan orvosi célú felhasználásáról is, mint például a nemkívánatos szövetek eltávolítása.
– Napjainkban a legmeghatározóbb tudományos felfedezések a fizika és az élettudományok határmezsgyéjén születnek – mondta a nyári iskola fontosságának kapcsán. – Azzal, hogy a leendő orvosok megértik a lézerekkel működését és felhasználhatósági lehetőségét, képessé válnak „mélyebbre” tekinteni a szervezetbe, majd pedig ennek tudatában biztosabban tudják végrehajtani a különböző beavatkozásokat. A fizikusok pedig a biológia háttértudás ismeretében jobban rá tudnak fókuszálni a megoldásra váró problémákra – emelte ki.
Martin Leahy még azt is hozzátette, a nyári iskola remek alkalmat teremt arra is, hogy a két oldal hallgatói megismerkedjenek, és hosszan tartó kapcsolatok alakuljanak ki, amelyek a jövőben gyümölcsöző együttműködéseket szülhetnek.
Korábban írtuk:
Lézerek a gyógyászatban: nemzetközi nyári iskola az SZTE-n
Őszi Tamás
