SZTE Info

mutet_kiemelt

Világszínvonalú orvosi beavatkozás a szegedi egyetem klinikáján

Bravúros műtétet hajtottak végre 2014. július 10-én a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján. Egy másfél éves, siket keceli kisfiú kapott egy olyan implantátumot, amelynek segítségével hallani fog.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

BC5K6538_szteA műtétet Rovó László fül-orr-gégész és audiológus professzor végezte el, aki a világon elsőként alkalmazott egy olyan új műtéti technológiát, amelynél a gyógyulás ideje és a kockázatok minimálisra csökkentek. A most beültetett implantátumot egy ausztrál cég fejlesztette ki és gyártja, és a legmodernebb, csupán néhány hete forgalomba kerülő verzióból Európa vezető klinikái kaptak – köztük a szegedi is.

 

Úttörő jelentőségű a szegedi műtét

 

Ötven percig tartott az a beavatkozás, amelynek köszönhetően egy másfél éves keceli kisfiú hallani fog. A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján elvégzett világszínvonalú műtét jelentőségét az is bizonyítja, hogy az egyébként a szegedi egyetemen végzett, egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor is jelen volt az eseményen, és részt vett a műtétet követő sajtótájékoztatón. Hazánkban most először végeztek olyan beavatkozást, melynek során egy ülésben, azaz egy műtét alatt ültettek be cochleáris implantátumot. Az eljárás lényege, hogy az implantátumot beültetik a fejbőr alá, és az ahhoz kapcsolódó elektródát bevezetik a középfülbe. A rendszerhez kapcsolódik egy külső egység. A mikrofon fogja az ingereket, amelyeket a processzor elektromos jelekké alakít, majd a tekercsen keresztül kommunikál a beültetett implantátummal. Az implantátum végén levő elektródát elektromos jelekkel meghajtja, és az elektromos kisülések a kapcsolódó ideghez elérve hallást generálnak, így létre jön a halló inger.

 

A műtétet végző Rovó László tanszékvezető egyetemi tanár elmondta: az implantátum azért jó, mert speciálisan arra fejlesztették ki, hogy csecsemőkorú gyermekeknél a beavatkozást gyorsan el tudják végezni az orvosok. – Az implantátum méretét olyan mértékben csökkentették, hogy a műtéti metszési igénye a harmada a korábbi műtéti technológiáknak – fejtette ki a professzor. A most műtött kisfiú siket, a beavatkozást mindkét oldalon elvégezték. – A hallópálya, hallókéreg fejlesztése szimultán történik a kisfiú esetében, ez pedig lehetővé teszi számára, hogy hallásban néhány éven belül utolérje a társait, és ugyanolyan iskolába tudjon járni, mint a halló gyermekek.

 

A gyermek már most is hall

 

A professzor rámutatott arra: a normál hallás relatív fogalom, mindig az adott korosztály normál hallását kell alatta érteni. A most műtött kisfiú hallása a műtétnek az újszülött normál hallás szintjén van, de ez nem jelenti azt, hogy annyi időre van szüksége a hallása kifejlődéséhez, mint egy csecsemőnek. Hamarosan utol fogja érni a korosztályát. Egyéntől függő, hogyan fog hallani, milyen lesz a hallásfejlődési folyamata, hiszen az egészséges babáknál is az idegrendszer hosszú érési folyamata során alakul ki a normál szintű hallás. Rovó László beszámolt arról is: a készülék működését a műtét alatt ellenőrizték, a gyermek már most is hall. Az implantátumot azonban csak néhány hét múlva fogják beüzemelni, amikor a körülötte lévő szövet teljesen meggyógyul, ezt tanácsos megvárni. Bár az implantátumot csak húsz év múlva kell kicserélni, a gyermeknek több alkalommal vissza kell jönni a klinikára, mert – ahogyan a professzor arra rámutatott – az emberi agy nem teljesen képezhető le. Éppen ezért hallásmester végzi majd a készülék optimalizálását és algoritmusának beállítását, amit néhány havonta végeznek el, és fél, egy órát vesz majd igénybe. Ezt később a szülők otthon is meg tudják oldani a beépített automatikának köszönhetően. Az Ausztráliában kifejlesztett berendezés teljesen biztonságos, a meghibásodási arány egy ezrelék.

 

Mutet_galeria  


Nemzeti érdek a korai implantáció

 

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy a korai hallásszűrés rendkívül fontos. Ehhez azonban megfelelő műszerek kellenek. Ennek érdekében pályázati úton minden újszülöttosztályra olyan műszert helyeznek el, amivel rövid idő alatt, az újszülöttek nyugalmát a legcsekélyebb módon megzavarva, objektíven lehet mérni a halláskárosodást. Törvény rendelkezik majd arról, hogy ezeket a vizsgálatokat az újszülötteknél elvégezzék. Az államtitkár a beavatkozást bravúrosnak nevezte, és elmondta: ezt a műtétet az OEP száz százalékban finanszírozza. Nemzeti érdek ugyanis, hogy a siket vagy halláskárosodott gyermekeknél a megfelelő időben – legkésőbb 1-2 éves kor környékén – megtörténhessen a korai implantáció. Azok a siket vagy nagyfokú, súlyos halláskárosodással született gyerekek, akik korai életkorban kapnak cochleáris implantátumot, valóban elsajátíthatják a hallás és a beszéd képességét, aminek köszönhetően például a többségi, halló általános iskolában végezhetik tanulmányaikat. Magyarországon évente összesen 2-300 ilyen jellegű műtétet végezhetnek majd el a szakemberek, a szegedi klinikán évente 60-70-et – hangzott el.

 

A szegedi klinikán eddig is sokat tettek azért, hogy ez a műtéti eljárás megvalósuljon. Rovó László professzor, tanszékvezető egyetemi tanár a világon elsőként ő alkalmazott egy új műtéti technológiát az úgynevezett CochlearBaha (boneanchoredhearingaid – csontba ágyazott hallókészülék) műtét során, aminek eredményeképpen a szövődménynek kockázatai és a gyógyulás ideje a minimálisra csökkentek. Napjainkra ez az új technológia lett a nemzetközi gyakorlat. 2014. március 14-én Áder János köztársasági elnök példaértékű szakmai munkája és innovatív kutató tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Rovó Lászlónak.

 

Nyemcsok Éva Eső

Fotók: Gémes Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft