SZTE Info

mutet_kiemelt

Világszínvonalú orvosi beavatkozás a szegedi egyetem klinikáján

Bravúros műtétet hajtottak végre 2014. július 10-én a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján. Egy másfél éves, siket keceli kisfiú kapott egy olyan implantátumot, amelynek segítségével hallani fog.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

BC5K6538_szteA műtétet Rovó László fül-orr-gégész és audiológus professzor végezte el, aki a világon elsőként alkalmazott egy olyan új műtéti technológiát, amelynél a gyógyulás ideje és a kockázatok minimálisra csökkentek. A most beültetett implantátumot egy ausztrál cég fejlesztette ki és gyártja, és a legmodernebb, csupán néhány hete forgalomba kerülő verzióból Európa vezető klinikái kaptak – köztük a szegedi is.

 

Úttörő jelentőségű a szegedi műtét

 

Ötven percig tartott az a beavatkozás, amelynek köszönhetően egy másfél éves keceli kisfiú hallani fog. A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján elvégzett világszínvonalú műtét jelentőségét az is bizonyítja, hogy az egyébként a szegedi egyetemen végzett, egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor is jelen volt az eseményen, és részt vett a műtétet követő sajtótájékoztatón. Hazánkban most először végeztek olyan beavatkozást, melynek során egy ülésben, azaz egy műtét alatt ültettek be cochleáris implantátumot. Az eljárás lényege, hogy az implantátumot beültetik a fejbőr alá, és az ahhoz kapcsolódó elektródát bevezetik a középfülbe. A rendszerhez kapcsolódik egy külső egység. A mikrofon fogja az ingereket, amelyeket a processzor elektromos jelekké alakít, majd a tekercsen keresztül kommunikál a beültetett implantátummal. Az implantátum végén levő elektródát elektromos jelekkel meghajtja, és az elektromos kisülések a kapcsolódó ideghez elérve hallást generálnak, így létre jön a halló inger.

 

A műtétet végző Rovó László tanszékvezető egyetemi tanár elmondta: az implantátum azért jó, mert speciálisan arra fejlesztették ki, hogy csecsemőkorú gyermekeknél a beavatkozást gyorsan el tudják végezni az orvosok. – Az implantátum méretét olyan mértékben csökkentették, hogy a műtéti metszési igénye a harmada a korábbi műtéti technológiáknak – fejtette ki a professzor. A most műtött kisfiú siket, a beavatkozást mindkét oldalon elvégezték. – A hallópálya, hallókéreg fejlesztése szimultán történik a kisfiú esetében, ez pedig lehetővé teszi számára, hogy hallásban néhány éven belül utolérje a társait, és ugyanolyan iskolába tudjon járni, mint a halló gyermekek.

 

A gyermek már most is hall

 

A professzor rámutatott arra: a normál hallás relatív fogalom, mindig az adott korosztály normál hallását kell alatta érteni. A most műtött kisfiú hallása a műtétnek az újszülött normál hallás szintjén van, de ez nem jelenti azt, hogy annyi időre van szüksége a hallása kifejlődéséhez, mint egy csecsemőnek. Hamarosan utol fogja érni a korosztályát. Egyéntől függő, hogyan fog hallani, milyen lesz a hallásfejlődési folyamata, hiszen az egészséges babáknál is az idegrendszer hosszú érési folyamata során alakul ki a normál szintű hallás. Rovó László beszámolt arról is: a készülék működését a műtét alatt ellenőrizték, a gyermek már most is hall. Az implantátumot azonban csak néhány hét múlva fogják beüzemelni, amikor a körülötte lévő szövet teljesen meggyógyul, ezt tanácsos megvárni. Bár az implantátumot csak húsz év múlva kell kicserélni, a gyermeknek több alkalommal vissza kell jönni a klinikára, mert – ahogyan a professzor arra rámutatott – az emberi agy nem teljesen képezhető le. Éppen ezért hallásmester végzi majd a készülék optimalizálását és algoritmusának beállítását, amit néhány havonta végeznek el, és fél, egy órát vesz majd igénybe. Ezt később a szülők otthon is meg tudják oldani a beépített automatikának köszönhetően. Az Ausztráliában kifejlesztett berendezés teljesen biztonságos, a meghibásodási arány egy ezrelék.

 

Mutet_galeria  


Nemzeti érdek a korai implantáció

 

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy a korai hallásszűrés rendkívül fontos. Ehhez azonban megfelelő műszerek kellenek. Ennek érdekében pályázati úton minden újszülöttosztályra olyan műszert helyeznek el, amivel rövid idő alatt, az újszülöttek nyugalmát a legcsekélyebb módon megzavarva, objektíven lehet mérni a halláskárosodást. Törvény rendelkezik majd arról, hogy ezeket a vizsgálatokat az újszülötteknél elvégezzék. Az államtitkár a beavatkozást bravúrosnak nevezte, és elmondta: ezt a műtétet az OEP száz százalékban finanszírozza. Nemzeti érdek ugyanis, hogy a siket vagy halláskárosodott gyermekeknél a megfelelő időben – legkésőbb 1-2 éves kor környékén – megtörténhessen a korai implantáció. Azok a siket vagy nagyfokú, súlyos halláskárosodással született gyerekek, akik korai életkorban kapnak cochleáris implantátumot, valóban elsajátíthatják a hallás és a beszéd képességét, aminek köszönhetően például a többségi, halló általános iskolában végezhetik tanulmányaikat. Magyarországon évente összesen 2-300 ilyen jellegű műtétet végezhetnek majd el a szakemberek, a szegedi klinikán évente 60-70-et – hangzott el.

 

A szegedi klinikán eddig is sokat tettek azért, hogy ez a műtéti eljárás megvalósuljon. Rovó László professzor, tanszékvezető egyetemi tanár a világon elsőként ő alkalmazott egy új műtéti technológiát az úgynevezett CochlearBaha (boneanchoredhearingaid – csontba ágyazott hallókészülék) műtét során, aminek eredményeképpen a szövődménynek kockázatai és a gyógyulás ideje a minimálisra csökkentek. Napjainkra ez az új technológia lett a nemzetközi gyakorlat. 2014. március 14-én Áder János köztársasági elnök példaértékű szakmai munkája és innovatív kutató tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Rovó Lászlónak.

 

Nyemcsok Éva Eső

Fotók: Gémes Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.