SZTE Info

mutet_kiemelt

Világszínvonalú orvosi beavatkozás a szegedi egyetem klinikáján

Bravúros műtétet hajtottak végre 2014. július 10-én a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján. Egy másfél éves, siket keceli kisfiú kapott egy olyan implantátumot, amelynek segítségével hallani fog.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

BC5K6538_szteA műtétet Rovó László fül-orr-gégész és audiológus professzor végezte el, aki a világon elsőként alkalmazott egy olyan új műtéti technológiát, amelynél a gyógyulás ideje és a kockázatok minimálisra csökkentek. A most beültetett implantátumot egy ausztrál cég fejlesztette ki és gyártja, és a legmodernebb, csupán néhány hete forgalomba kerülő verzióból Európa vezető klinikái kaptak – köztük a szegedi is.

 

Úttörő jelentőségű a szegedi műtét

 

Ötven percig tartott az a beavatkozás, amelynek köszönhetően egy másfél éves keceli kisfiú hallani fog. A Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján elvégzett világszínvonalú műtét jelentőségét az is bizonyítja, hogy az egyébként a szegedi egyetemen végzett, egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor is jelen volt az eseményen, és részt vett a műtétet követő sajtótájékoztatón. Hazánkban most először végeztek olyan beavatkozást, melynek során egy ülésben, azaz egy műtét alatt ültettek be cochleáris implantátumot. Az eljárás lényege, hogy az implantátumot beültetik a fejbőr alá, és az ahhoz kapcsolódó elektródát bevezetik a középfülbe. A rendszerhez kapcsolódik egy külső egység. A mikrofon fogja az ingereket, amelyeket a processzor elektromos jelekké alakít, majd a tekercsen keresztül kommunikál a beültetett implantátummal. Az implantátum végén levő elektródát elektromos jelekkel meghajtja, és az elektromos kisülések a kapcsolódó ideghez elérve hallást generálnak, így létre jön a halló inger.

 

A műtétet végző Rovó László tanszékvezető egyetemi tanár elmondta: az implantátum azért jó, mert speciálisan arra fejlesztették ki, hogy csecsemőkorú gyermekeknél a beavatkozást gyorsan el tudják végezni az orvosok. – Az implantátum méretét olyan mértékben csökkentették, hogy a műtéti metszési igénye a harmada a korábbi műtéti technológiáknak – fejtette ki a professzor. A most műtött kisfiú siket, a beavatkozást mindkét oldalon elvégezték. – A hallópálya, hallókéreg fejlesztése szimultán történik a kisfiú esetében, ez pedig lehetővé teszi számára, hogy hallásban néhány éven belül utolérje a társait, és ugyanolyan iskolába tudjon járni, mint a halló gyermekek.

 

A gyermek már most is hall

 

A professzor rámutatott arra: a normál hallás relatív fogalom, mindig az adott korosztály normál hallását kell alatta érteni. A most műtött kisfiú hallása a műtétnek az újszülött normál hallás szintjén van, de ez nem jelenti azt, hogy annyi időre van szüksége a hallása kifejlődéséhez, mint egy csecsemőnek. Hamarosan utol fogja érni a korosztályát. Egyéntől függő, hogyan fog hallani, milyen lesz a hallásfejlődési folyamata, hiszen az egészséges babáknál is az idegrendszer hosszú érési folyamata során alakul ki a normál szintű hallás. Rovó László beszámolt arról is: a készülék működését a műtét alatt ellenőrizték, a gyermek már most is hall. Az implantátumot azonban csak néhány hét múlva fogják beüzemelni, amikor a körülötte lévő szövet teljesen meggyógyul, ezt tanácsos megvárni. Bár az implantátumot csak húsz év múlva kell kicserélni, a gyermeknek több alkalommal vissza kell jönni a klinikára, mert – ahogyan a professzor arra rámutatott – az emberi agy nem teljesen képezhető le. Éppen ezért hallásmester végzi majd a készülék optimalizálását és algoritmusának beállítását, amit néhány havonta végeznek el, és fél, egy órát vesz majd igénybe. Ezt később a szülők otthon is meg tudják oldani a beépített automatikának köszönhetően. Az Ausztráliában kifejlesztett berendezés teljesen biztonságos, a meghibásodási arány egy ezrelék.

 

Mutet_galeria  


Nemzeti érdek a korai implantáció

 

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy a korai hallásszűrés rendkívül fontos. Ehhez azonban megfelelő műszerek kellenek. Ennek érdekében pályázati úton minden újszülöttosztályra olyan műszert helyeznek el, amivel rövid idő alatt, az újszülöttek nyugalmát a legcsekélyebb módon megzavarva, objektíven lehet mérni a halláskárosodást. Törvény rendelkezik majd arról, hogy ezeket a vizsgálatokat az újszülötteknél elvégezzék. Az államtitkár a beavatkozást bravúrosnak nevezte, és elmondta: ezt a műtétet az OEP száz százalékban finanszírozza. Nemzeti érdek ugyanis, hogy a siket vagy halláskárosodott gyermekeknél a megfelelő időben – legkésőbb 1-2 éves kor környékén – megtörténhessen a korai implantáció. Azok a siket vagy nagyfokú, súlyos halláskárosodással született gyerekek, akik korai életkorban kapnak cochleáris implantátumot, valóban elsajátíthatják a hallás és a beszéd képességét, aminek köszönhetően például a többségi, halló általános iskolában végezhetik tanulmányaikat. Magyarországon évente összesen 2-300 ilyen jellegű műtétet végezhetnek majd el a szakemberek, a szegedi klinikán évente 60-70-et – hangzott el.

 

A szegedi klinikán eddig is sokat tettek azért, hogy ez a műtéti eljárás megvalósuljon. Rovó László professzor, tanszékvezető egyetemi tanár a világon elsőként ő alkalmazott egy új műtéti technológiát az úgynevezett CochlearBaha (boneanchoredhearingaid – csontba ágyazott hallókészülék) műtét során, aminek eredményeképpen a szövődménynek kockázatai és a gyógyulás ideje a minimálisra csökkentek. Napjainkra ez az új technológia lett a nemzetközi gyakorlat. 2014. március 14-én Áder János köztársasági elnök példaértékű szakmai munkája és innovatív kutató tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Rovó Lászlónak.

 

Nyemcsok Éva Eső

Fotók: Gémes Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.