SZTE Info

Az Avantgroundról beszélgettek a Grand Caféban

A 85. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódva 2014. június 17-én a Tiszatáj folyóirat Avantground számát mutatta be Orcsik Roland moderálása mellett Mikola Gyöngyi, Müllner András, Kabai Lóránt és Perovics Zoltán az avantgárd és underground elemzésével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A beszélgetés kezdete magáról az avantgárdról és annak aktualitásáról szólt. Elsőként Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és kritikus véleménye hangzott el. – A miskolci könyvhéten odajött hozzám egy nő, és azt kérdezte: lehetne ez az ünnep egy keresztény ünnep? – mesélte el egy friss élményét. A Hetedik című filmben is talált bizonyos részleteket, melyek erre az avantgárd irányzatra utalnak. Ezek mellett úgy tartja, aki ma progresszív, az konzervatív is. – Azt hiszem megválaszoltam az avantgárd aktualitását – fejezte be gondolatait. Müllner András, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense elmondta, hogy van egy könyvsorozat, melynek Avantgárd a címe, és szerinte ez bizonyítja is, hogy az avantgárd létező dolog. Mikola Gyöngyi szabadúszó irodalmárként főként a vajdasági avantgárddal foglalkozik. Ma úgy érzi, újra átéli egyetemi korszakát. Azzal a különbséggel, hogy akkor folyamatosan táguló szabadságérzethez jutott a rendszerváltást követően, ma pedig ez az érzet egyre szűkül. Egyetemista éveiben alig hallott az avantgárdról, elvágyott a nyilvánosságtól. Így például magáról Erdély Miklósról sem hallott semmit. Ebből adódóan ma dolgozza fel az akkor kapott töredékeket erről az irányvonalról. Az aktualitásával kapcsolatban megemlítette, hogy bizonyos mértékig a mai napig sem értjük. Ő maga is csak találkozott a vajdasági irodalom által az avantgárddal, de akkor ő sem értette még. Ezért is olyan ambivalens, hiszen az akkori korszak értelmezései épülnek be a mai nyelvbe.

A beszélgetés folytatásában az avantgárd autentikus bennfentességéről, illetve annak valódi meglétéről cseréltek eszmét a résztvevők. – Egyszer azt mondták nekem, hogy az avantgárd kizárólag a képzőművészetekben hozott létre maradandót, az irodalomban nem – vázolta Kabai Lóránt –, és ez a mondat engem mélyen felháborított. Müllner András véleménye szerint ez nem igaz, majd a fiataloknak kell megírni az adott korszakokhoz a tanulmányaikat, melyekből össze lehet állítani egy valódi képet. A tanulmányok által pedig Erdély Miklósnak is lehet majd igazi életműve például. Mikola Gyöngyi hozzáűzte, az embereket közel kellene vinni a művészethez, mert nem igaz, hogy csak az értheti meg igazán az avantgárd művészeket is, aki kortársuk. Ő maga is felhozott egy példát, mely során egyik barátja jegyezte meg az egyik színházi előadáson „Látod azt a díszletet? Bárhol megállná a helyét.”Ezzel a kijelentéssel pedig rájött, hogy mit kell néznie, és ezáltal értékelnie. Perovics Zoltán, a Metanoia Artopédia alapító rendezője szintén osztotta a véleményüket, miszerint az érintettség az adott alkotóval nem lényeges, hiszen Bende Balázs szövegei is hatnak az olvasóra anélkül, hogy bárki ismerte volna.

Magyarország kulturális szokásai eltérnek a nyugati országok kulturális szokásaitól. Mikola Gyöngyi szerint ennek oka, hogy a Kádár-korszak idején elnyomták a művészeteket. Ennek következménye például, hogy az avantgárd vegyül az undergrounddal, mivel „föld alá kényszerítették” ezeket a művészeteket. Másfelől az underground jelentések közé tartozik egyfajta alá szállás. Alá szállni az emlékekbe és alá szállni a halálba – mesélte Mikola Gyöngyi. Elmondta még azt is, hogy a nyugati kultúra közepében érzi magát, amikor a Perovics Zoltán előadásait nézi.

Ezután a nézők soraiból merült fel egy kérés, hogy foglalják össze a jelenlévő vendégek, hogy mi szerintük pontosan az avantgárd, illetve milyen határokon belül mozog ez a fogalom, ha vannak határok. Perovics Zoltán avantgárdnak nevezte azt a mozzanatot, mely önmagát mindig újraszüli, és eközben felszabadít. – Nem az általános értékeket tartja szem előtt, hanem annál sokkal fontosabb az önkifejezés. Amikor elfogadsz egy formát, ami még mindig nem elfogadott, ezáltal folyamatosan megkérdőjelezve önmagát – folytatta tovább. Müllner András szerint a kamaszkor a legjobb emberi szakasz az avantgárd megvalósulásához. Mikola Gyöngyi a black metál példahozása kapcsán végül megjegyezte, nem lehet mindenre azt mondani, hogy avantgárd, csak azért, mert más, mint a megszokott. Ezeknek az áramlatoknak is a kultúra határmezsgyéjén kell mozogniuk.

Herédi Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.