SZTE Info

Az Avantgroundról beszélgettek a Grand Caféban

A 85. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódva 2014. június 17-én a Tiszatáj folyóirat Avantground számát mutatta be Orcsik Roland moderálása mellett Mikola Gyöngyi, Müllner András, Kabai Lóránt és Perovics Zoltán az avantgárd és underground elemzésével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A beszélgetés kezdete magáról az avantgárdról és annak aktualitásáról szólt. Elsőként Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és kritikus véleménye hangzott el. – A miskolci könyvhéten odajött hozzám egy nő, és azt kérdezte: lehetne ez az ünnep egy keresztény ünnep? – mesélte el egy friss élményét. A Hetedik című filmben is talált bizonyos részleteket, melyek erre az avantgárd irányzatra utalnak. Ezek mellett úgy tartja, aki ma progresszív, az konzervatív is. – Azt hiszem megválaszoltam az avantgárd aktualitását – fejezte be gondolatait. Müllner András, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense elmondta, hogy van egy könyvsorozat, melynek Avantgárd a címe, és szerinte ez bizonyítja is, hogy az avantgárd létező dolog. Mikola Gyöngyi szabadúszó irodalmárként főként a vajdasági avantgárddal foglalkozik. Ma úgy érzi, újra átéli egyetemi korszakát. Azzal a különbséggel, hogy akkor folyamatosan táguló szabadságérzethez jutott a rendszerváltást követően, ma pedig ez az érzet egyre szűkül. Egyetemista éveiben alig hallott az avantgárdról, elvágyott a nyilvánosságtól. Így például magáról Erdély Miklósról sem hallott semmit. Ebből adódóan ma dolgozza fel az akkor kapott töredékeket erről az irányvonalról. Az aktualitásával kapcsolatban megemlítette, hogy bizonyos mértékig a mai napig sem értjük. Ő maga is csak találkozott a vajdasági irodalom által az avantgárddal, de akkor ő sem értette még. Ezért is olyan ambivalens, hiszen az akkori korszak értelmezései épülnek be a mai nyelvbe.

A beszélgetés folytatásában az avantgárd autentikus bennfentességéről, illetve annak valódi meglétéről cseréltek eszmét a résztvevők. – Egyszer azt mondták nekem, hogy az avantgárd kizárólag a képzőművészetekben hozott létre maradandót, az irodalomban nem – vázolta Kabai Lóránt –, és ez a mondat engem mélyen felháborított. Müllner András véleménye szerint ez nem igaz, majd a fiataloknak kell megírni az adott korszakokhoz a tanulmányaikat, melyekből össze lehet állítani egy valódi képet. A tanulmányok által pedig Erdély Miklósnak is lehet majd igazi életműve például. Mikola Gyöngyi hozzáűzte, az embereket közel kellene vinni a művészethez, mert nem igaz, hogy csak az értheti meg igazán az avantgárd művészeket is, aki kortársuk. Ő maga is felhozott egy példát, mely során egyik barátja jegyezte meg az egyik színházi előadáson „Látod azt a díszletet? Bárhol megállná a helyét.”Ezzel a kijelentéssel pedig rájött, hogy mit kell néznie, és ezáltal értékelnie. Perovics Zoltán, a Metanoia Artopédia alapító rendezője szintén osztotta a véleményüket, miszerint az érintettség az adott alkotóval nem lényeges, hiszen Bende Balázs szövegei is hatnak az olvasóra anélkül, hogy bárki ismerte volna.

Magyarország kulturális szokásai eltérnek a nyugati országok kulturális szokásaitól. Mikola Gyöngyi szerint ennek oka, hogy a Kádár-korszak idején elnyomták a művészeteket. Ennek következménye például, hogy az avantgárd vegyül az undergrounddal, mivel „föld alá kényszerítették” ezeket a művészeteket. Másfelől az underground jelentések közé tartozik egyfajta alá szállás. Alá szállni az emlékekbe és alá szállni a halálba – mesélte Mikola Gyöngyi. Elmondta még azt is, hogy a nyugati kultúra közepében érzi magát, amikor a Perovics Zoltán előadásait nézi.

Ezután a nézők soraiból merült fel egy kérés, hogy foglalják össze a jelenlévő vendégek, hogy mi szerintük pontosan az avantgárd, illetve milyen határokon belül mozog ez a fogalom, ha vannak határok. Perovics Zoltán avantgárdnak nevezte azt a mozzanatot, mely önmagát mindig újraszüli, és eközben felszabadít. – Nem az általános értékeket tartja szem előtt, hanem annál sokkal fontosabb az önkifejezés. Amikor elfogadsz egy formát, ami még mindig nem elfogadott, ezáltal folyamatosan megkérdőjelezve önmagát – folytatta tovább. Müllner András szerint a kamaszkor a legjobb emberi szakasz az avantgárd megvalósulásához. Mikola Gyöngyi a black metál példahozása kapcsán végül megjegyezte, nem lehet mindenre azt mondani, hogy avantgárd, csak azért, mert más, mint a megszokott. Ezeknek az áramlatoknak is a kultúra határmezsgyéjén kell mozogniuk.

Herédi Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.