SZTE Info

„A jövő tudósai ti lesztek” – Kémikus Tudáspresszó középiskolásoknak

Az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoprot munkatársai, Körtvélyesi Tamás egyetemi docens és Németh Veronika egyetemi tanársegéd a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0035 pályázat keretében szervezték meg a Kémikus Tudáspresszót 2014. május 26. és 30. között az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A programsorozat célja a kémia megkedveltetése és ennek a tudományágnak a népszerűsítése a középiskolások körében. Az SZTE Médiacentrum a 2014. május 29-i alkalomra látogatott el, amikor a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákjai vendégeskedtek az egyetemen.
Németh Veronika és Körtvélyesi Tamás a rendezvény elején köszöntötte a diákokat, és néhány szóval bemutatta a középiskolásoknak az egyetemisták életét. Meséltek a kémia területén végzett hallgatói munkáról, mint ahogy arról is, hogy különböző tudományterületekhez lehet csatlakozni, illetve arról, miszerint tanulmányi és kutatói eredményeik alapján a tehetséges fiatalok különböző ösztöndíjakban részesülhetnek az egyetemen.
A rendezvény során két egyetemi hallgató előadásán vehettek részt a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákjai. Az elsőt Szabó Mária harmadéves PhD-hallgató tartotta, akinek előadása többnyire a nanotechnológia történeti bemutatásáról és hétköznapi felhasználásáról szólt. – A hajszálnál százezerszer kisebb anyagokkal foglalkozunk – ismertette egy egyszerű példával a méreteket Szabó Mária. A diákok megtudhatták, hogy a nanotechnológia 1959-ben kezdődött Richard Feynman híres előadásával, ahol azt a kijelentést tette, hogy aki képes lesz egy gombostű fejénél is kisebb elektromotort létrehozni, és egy tű hegyére ráírni Brit Enciklopédiát, azt hatalmas pénzjutalomban részesíti. 1960-ban elkészült az elektromotor, és 1985-ben sikeresen olvasták fel az enciklopédia részletét egy tű hegyéről. A technológia megszületéséhez és a fejlesztéséhez szükség volt a mikroszkóp feltalálására, ami már a nanotechnológiát megelőzve, a 16. században megtörtént. Maga a nanotechnológia és annak felhasználása a legkülönbözőbb területeken megmutatkozik, de igazán a természetben rejlik ennek eredete. – Látott már mindenki eső után fűszálat? – kérdezte mosolyogva Szabó Mária. A fűszál vízlepergető tulajdonságát lemásolva hozták létre a különböző hidrofób falfestékeket is, amelyek kedvező tulajdonságai következtében könnyen lehet takarítani a falakat. Ugyanakkor a sport terén is jelen vannak ezek a fejlesztések. Példaként a teniszütők rostjaiba is ezüst nanoszálakat építenek be, melyeknek köszönhetően nem szakadnak el könnyen az ütő rostjai.
A másik előadást Deák Ágota elsőéves PhD-hallgató tartotta, aki a nanotechnológia tudományos oldalát részletezte. – A nanoméret 10-9-en nagyságú – adta meg a pontos adatot. Különböző, mikroszkóp segítségével rögzített képek ábrázolták a baktériumok elpusztulását egy óra elteltével egy a kutatók által ezüstrészecskékkel kezelt anyag felületén, valamint egy nem kezelt felületen, ahol a baktériumok tovább éltek még 2 óra eltelte után is. Beszélt még a nanorészecskék előállításának több módjáról. Ilyen módszer volt például az agyagásvány tulajdonságainak kihasználása, mely vízzel való érintkezés során megduzzad, így a fennmaradt rések közé be tudnak épülni a palládiumok, alkillal bevont nanorészecskék, ezzel is meggátolva az egymáshoz való tapadást. A technológia által különböző antibakteriális textileket lehet létrehozni, melyeket nemcsak a sportban, a hétköznapokban, hanem a hadászatban is alkalmaznak, így megkönnyítve a katonák higiéniás körülményeit a háborús övezetekben.
Az előadás végén a diákok útja a laboratóriumba vezetett, ahol megismerkedhettek az egyetemen található érdekes és izgalmas technikai eszközökkel.


Herédi Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.