SZTE Info
KONYVHET_KIEMELT2

Könyvünnep Viharlovasokkal és Folyamistennel – 2014. június 14.

Az SZTE Médiacentrum folyamatosan frissülő tudósításban számol be a 85. Ünnepi Könyvhét eseményeiről – a könyvünnep harmadik napja: 2014. június 14.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kísérletek a Tudáskapuban
2014. június 14., szombat, 10:00-19:30, Dugonics tér

Belelapozhatnak régi könyvekbe, „titkos írást” és pecsétet is készíthetnek a gyerekek a 85. Ünnepi könyvhéten. Szombaton egész nap meglepetésekkel várta az érdeklődőket a Dugonics téren, az SZTE Tudáskapu standja, amely vasárnap is nyitva tart.


„A szarvasbogarat ismerem. Azt is tudom, hol lakik az újszegedi ligetben” – újságolta Gyömbér Keve. Mégis meglepődött, mikor életében először belekukkantott a mikroszkópba és ott látta a szarvasbogár lábát és szemét „nagyon közelről”. A 6 éves kisfiú és húga, a 3 éves Sára saját pecsétet is készített, mikor a könyvheti sétájukon, édesapjuk kíséretében beléptek a Tudáskapuba. A Szegedi Tudományegyetem ismeretterjesztő sátránál biológia bemutatókat, kísérleteket is kínálnak a könyvünnepen.

„A növénytani és állattani gyűjtemény néhány darabját hoztuk az idei könyvünnepen a Dugonics térre, a szegedi egyetem épülete elé” – mutat körbe Milbik Ivett. Elárulja: mikroszkópizálással, poszterek és oktatási tablók bemutatásával, a XX. század elejéből származó feladatlapokkal is várják a kicsiket és nagyokat. Miközben elefántfogat mutat a Gyömbér gyerekeknek, addig Vass Zoltánné tanárnő Öveges professzor emlékét idéző kísérletekkel hökkenti meg a közönséget. Többek között a két borotvapenge, a rugalmas pénzdarab, a „biztosan megnyerhető fogadások” közül a lehasaló papírlap; és a szét nem fújható papírlapok titkát is elárulja.


tudskapu_galeria
Kísérletek a Tudáskapuban - GALÉRIA


A kísérletező kedvű gyerekek kipróbálhatják itt a „titkos írást” réz-szulfáttal, megnézhetik, hogy miként működik az elektród, mint írótoll. De a tintagyártás „házilagos módszerét” és a viaszpecsét készítés fortélyait is megismerhetik.

A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület kiadványai, szóróanyagai is gazdára találnak.

A természettudomány érdekes világában segít eligazodni kicsiknek és nagyoknak a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Boldogasszony sugárút 6. szám alatti épületében működő Interaktív Természetismereti Tudástár. Az ide tartozó Tudáskapu 2014. június 21-én 18-22 óra között, a „múzeumok éjszakája” rendezvényen is kinyílik. A foglalkoztató tér kulcsszava az interaktivitás: a kíváncsi gyerekeket és felnőtteket érdekes feladatok és játékok várják ott egész évben.



Fekete István nyomában

2014. június 14., szombat, 19.00, Dugonics tér

 

Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész Fekete István életéről és írói szerepéről beszélgetett Sánta Gábor irodalomtörténésszel, az SZTE JGYPK docensével.

 

Fekete István közkedvelt írásaival vagy legalább a belőlük készült filmadaptációkkal már mindenki találkozott. De vajon mi rejlik a közismert név mögött? Erről beszélgetett Bíró-Balogh Tamás, az SZTE BTK Modern Magyar Irodalom Tanszékének oktatója Sánta Gáborral, az SZTE JGYPK Magyar Szakcsoportjának adjunktusával. Sánta Gábornak ugyanis idén két kötete is megjelent Fekete Istvánnal kapcsolatban: egy tanulmánykötet-sorozat negyedik darabja, valamint egy átfogó monográfia. A rendhagyónak számító dupla publikálással kapcsolatban a szerző csak annyit mondott, hogy többnyire párhuzamosan dolgozik a kötetein, és a kiadási dátum attól függ, hogy egy kiadó malma gyorsan vagy lassan őröl.

Mivel a két irodalomtörténész régóta ismeri egymást, Bíró-Balogh Tamás rámutatott, hogy kollégája karrierjében Fekete István életének kutatása éles fordulat volt. Sánta Gábor ezzel egyetértett, mondván ösztönző volt számára a tény, hogy a neves írót mindenki ismeri, az életét már kevésbé. Emellett rengeteg színes legenda kering Fekete István életéről, ám ezeket az utókor szülte, és a köteteket elolvasva egy másfajta ember ismerhető meg. Ezt követően Fekete István vadász múltjára mint befolyásoló tényezőre terelődött a szó. Ezzel kapcsolatban Sánta Gábor úgy vélte, hogy nem kifejezetten a vadászaton van a hangsúly, lévén az író a regényeibe a természet szeretetét és a város-vidék kapcsolatot szőtte bele hangsúlyosan.

A beszélgetés utolsó témája a Fekete István-kutatás jövője volt, amivel kapcsolatban a szerző úgy vélekedett, hogy az életmű sokkal színesebb, és sokkal több van benne, mint azt az emberek képzelnék. Másrészről viszont az író életében nincsenek nagy elmondatlan titkok, így a további művek csak kikerekíteni tudnák a róla kialakított képünket.



Palank_dedikalasFotókon a Palánk

2014. június 14., szombat, 18.30, Dugonics tér

 

A Klauzál Könyvesbolt sátránál Fári Irén és Simoncsics János közös kötetét dedikálta. A Palánk – Szeged belvárosa egykor című fotógyűjtemény közel 200 képet tartalmaz. A szerzők a 19. századi utcákat mutató egykori városkép mellé egy mait is csatoltak.

 

Ajánló:
Palánk, Szeged egykori belvárosa – séta a múltban (szegedma.hu)
Marton Árpád: Szeged Tabánja (szegedilap.hu)



Viharlovasok a szegedi könyvhéten

2014. június 14., szombat, 18.00, Dugonics tér


benko_laszloA Viharlovasok című könyv szerzőjével, Benkő Lászlóval a kötetet gondozó Lazi Könyvkiadó vezetője, Lázár István beszélgetett.


„Folytatódik Táltosfia családjának és barátainak története. A történelem órájának mutatója a 930-as években poroszkál, abban a korban, amelyet (némileg tévesen!) a történészek egyszerűen csak a kalandozások koraként emlegetnek…” – írja a libri.hu. A történelmi regényt kedvelők kedves szerzője Bekő László. „Rendkívül jó hangulatú pódiumbeszélgetésen volt szerencsém részt venni Szegeden a Könyvhét alkalmából, s utána személyesen találkozhattam az olvasókkal” – írja a https://www.facebook.com/BenkoLaszloHivatalosOldala A szerző hangsúlyozza: „Rendkívül jól éreztem magam, és újabb energiákat kaptam az íráshoz.”




Temesi Ferenc a szegedi könyvhéten

2014. június 14., szombat, 18.00, Dugonics tér


temesi_ferencA 85. Ünnepi könyvhét harmadik napján a L’Harmattan Kiadó sátránál dedikált Temesi Ferenc.


Miért nem lettem…? Az új kötetének címében feltett kérdésre is válaszolt Temesi Ferenc, a Kossuth-díjas, babérkoszorús és József Attila-díjas szerző, mikor Veszelka Attila íróval beszélgetett. A Szegedről elszármazott Temesi legfrissebb kötetét sok szegedi megvásárolta és dedikáltatta a könyvünnepen.



 

Beszélgetés egy ifjú költővel

2014. június 14., 18.00, Kölcsey utca, Grimm Könyvesbolt és Galéria Kávézó

 

Egy ifjú költő sikerhez való viszonyáról és eddigi sikereiről kérdezte Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész egykori tanítványát, Pál Sándor Attilát.

 

A Grimm Könyvesbolt és Galéria Kávézó udvarán Bíró-Balogh Tamás, az SZTE BTK Modern Magyar Irodalom Tanszékének oktatója beszélgetett a feltörekvő ifjú költővel, Pál Sándor Attilával, aki ugyan csak most végzett a mesterszakkal, mégis megjelentette tavaly az első verseskötetét, a „Pontozó”-t. Bíró-Balogh Tamásnak éppen ezért ehhez kapcsolódott az első kérdése egykori tanítványához: mit jelent számára, hogy megjelent a saját verseskötete? A fiatal költő nagy szerénységről tanúbizonyságot téve úgy válaszolt, ugyan örül a sikernek, és különleges számára ez az élmény, mégsem dicsekszik vele vagy csinál Facebook-kampányt.

Ezután magára a költőre terelődött a szó. Pál Sándor Attila elmondta, hogy nem szokása egyszerre sok verset írni, ő ugyanis a minőségre törekszik. Ezt követően egy kényes téma is felmerült: a költő dokumentarista líráját néhányan tévesen prózának titulálták. A tévhit eloszlatására fel is olvasott két verset a könyvből, ízelítőt nyújtva a hallgatóságnak egyedi stílusából. Mindenesetre a kérdés adott volt: vajon nem akarna esetleg prózát írni? A szerző erre ugyan szabadkozott, de elismerte, hogy gondolkozott már az ötleten. Igaz hozzátette, hogy nem nagyregényt írna, hiszen eddig csak néhány novellacsíra fogant meg a fejében.

Mivel a próza ötletét közösen elvetették, a versírás került a terítékre. Pál Sándor Attila elmondta, hogy a verseit eredetileg különálló elemekként írta meg, és csak később rendezte őket közös kötetbe. Ám a szelektálás alatt ő maga is meglepődött azon, hogy milyen erős központi szál feszül az egyes írások között. A továbbiakban szó esett még a kötet címéről is, ami többletjelentéssel bír, lévén a magyar néptáncban egy szóló táncot értünk alatta, és emiatt sokáig vitaforrást jelentett a szerkesztőknél is. Bíró-Balogh Tamás utolsó kérdése a jövőre vonatkozott: a későbbiekben milyen tematikában írna szívesen az ifjú költő. Pál Sándor Attila erre csupán annyit válaszolt szerényen, hogy űrhajósokról biztos nem, ugyanis szeretne megmaradni a verseskötetének zárt közösségénél.



Bemutatkozott a Primaware kiadó
2014. június 14., szombat, 17.00, Dugonics tér, a Szegedi Egyetemi Kiadó standja


Szegedi egyetemi hallgatók működtetik a Primaware kiadót, amely szombaton mutatkozott be a 85. Ünnepi Könyvhéten. A hallgatókkal Újszászi Ilona, a Szegedi Tudományegyetem szóvivője, újságíró beszélgetett.


Primaware_kiadoFiatal kiadó fiatal munkatársakkal a Primaware – egyetemi hallgatók alapították. Szombaton a 85. Ünnepi Könyvhéten Horváth Réka informatikus könyvtáros mesterszakos végzős hallgató és Hegedűs Szabina tartalomfejlesztő mesterszakos, elektronikus könyvkiadói specializáción tanuló hallgató mutatta be Szeged legfiatalabb digitális és nyomtatott könyvkiadóját.
A Primaware név egyszerre utal a tavaszra, a reneszánszra, valamint a hardware és software szavakra. Nemcsak print, hanem online kiadványokat is publikálnak.

A kiadó alapítása Z. Karvalics László, az SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék egyetemi docensének ötlete volt. A diákok ugyanis gondoztak már néhány kiadványt, a tanszékvezető pedig azt mondta: alapítsanak kiadót, hogy a kiadói munka összes részét átlássák és megtanulják. Ez a mesterképzésen valósul meg, a hallgatók az alapképzésben többnyire elméletet tanulnak. A gyakorlati órákon elsajátítják a kiadványszerkesztés, tördelés ismereteit, ezen kívül gazdasági tanulmányokat is folytatnak, és megismerik a kiadói struktúrákat. A kiadó logóját és a nevét már 2011-ben is használták, kiadvánnyal idén májusban debütáltak – mondta Horváth Réka.

A Primaware Kiadónál tizenegy hallgató tevékenykedik, Hegedűs Szabina elmondta: nagyon jó a csoportkohézió és a közösség. A képzés gyakorlatorientált, elmondható, hogy saját gyakorlóterepet teremtettek saját maguknak. Van, aki a webfejlesztéshez ért, mások tördelnek, korrektúráznak, borítót terveznek.

A hallgatók rámutattak arra, ahogyan az a Humán Információtudományi Tanszék nevében is benne van, a céljuk az, hogy megőrizzék a művelődéstörténeti ritkaságokat. Van könyvtár-, művelődés- és kortörténeti kiadványuk is.

Egyik legfontosabb kiadványuk Szentiványi Róbert Az ABC keletkezése című kötete. Szentiványi Róbert (1880. Budapest - 1961. Szeged) lelkész, teológia tanár hagyatékát az egyetemi könyvtár őrzi, ezek elfeledett írástörténeti dokumentumok. Hegedűs Szabina töredékekből rakta össze az életrajzát, maga a könyv pedig kiadói kihívásokkal szembesítette, az ékjelek kódolása okozott a kiadónak gondot. A kiadány az ABC keletkezéséről szól, a hallgatók szeretnék írástörténészeknek és filológusoknak eljuttatni egy-egy kötetet azzal, hogy kikérjék a véleményüket: vajon a tudós elméletei megállják-e a helyüket?


A kiadó gondozásában nyomtatásban megjelent kötetek:

Egyházi, családi és asszonykönyvtárak
A magyarországi kóbor czigányok nyelvtana
Fidvaldszky János: Értekezés a Szkumpiáról
Gürtler József Bőr – kikészítése receptkönyve
Klemp Gusztáv: Timárság
Schedel (Toldy) Ferenc: Könyvtárakról
Dr. Bucsay Mihály: Szemian Mihály tanulmányútja
A Primaware Kiadó eddig megjelentett kiadványai megvásárolhatóak a könyvünnepen az SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó sátránál.

 


Nyelvünk, nyelvészetünk és nyelvtudományunk

2014. június 14., szombat, 17.00, Kölcsey utca, Grimm Könyvesbolt és Galéria Kávézó

 

Voigt Vilmos folklorista és szemiotikussal Nagy János egyetemi tanár beszélgetett nemrég megjelent könyveiről, az Etnoszemiotikáról és a Jeltudományról.

 

A köteteket a Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó jelentette meg. Nagy János, az SZTE JGYPK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanára mindenekelőtt szegedi kapcsolatairól kérdezte a szerzőt, aki elmondta, hogy egyre erősebbek szegedi kötődései, és mindig örömmel tér vissza a városba. Szóba került a folklór fontossága e nyelvészeti témájú kötetek megalkotásánál. Voigt Vilmos ehhez hozzátette, hogy meggyőződése szerint nagyon sok magyar egyetemen felszámolták a tradicionális folklóroktatást, ez azonban nem kizárólag országos, hanem nemzetközi probléma is egyben. Az etnoszemiotika – ahogyan a szerző is rámutatott – két aspektusból foglalkozik a népi kultúrával: a népi kultúrát a jeltudományok szempontjából, illetve a tradicionális kultúrához tartozó jeleket vizsgálja. – A viseleteknek jelfunkciójuk volt – folytatta –, ma azonban nem olyan egyszerű a dolog.

Mint kiderült, szívéhez legközelebb álló népviselet a morva-szlávoké, melynek színéből még a viselő mesterségére is következtetni lehet. Etnoszemiotika című kötetében mindezen folklórhoz kapcsolódó nyelvészeti kérdésekről olvashat a könyvet megvásároló érdeklődő, amelyet – hasonlóan a Jeltudomány című kiadványhoz – egy olyan praktikus, áttekinthető kézikönyvként képzelt el szerzője, amelyet bárhová magával vihet olvasója. A beszélgetés érintette a kedvelt hazai népi tehetségkutató műsort is, amelyről elismerően nyilatkozott Voigt Vilmos: kiemelte versenyzői mezőnyének és a verseny zsűrijének „hallatlan precíz” felkészültségét. Pozitívan látta a magyar átlagember folklórismeretét: szerinte minden magyar ember ismeri a hagyományos magyar kultúrát és népviseletet. Mindezeken kívül méltatta Bálint Sándor néprajzkutató, „a legszögedibb szögedi” munkáját is, akinek kutatásai annak szemiotikai aspektusú továbbgondolására sarkallják őt. A könyvbemutatón részt vevők megtudhatták tehát, hogy a szerző következő munkája valószínűleg a vallásszemiotikával foglalkozik majd részletesebben. A beszélgetés végén Nagy János a könyvbemutató címére kérdezett rá. A válaszadó erre így reagált: saját magunknak kell megfogalmazni, hogy mi az, hogy nyelvünk, és annak milyen keretei vannak.” Felhívta a figyelmet, hogy más a magyar nyelvű gondolkodás, továbbá elképzelhetetlennek tartaná azt: „ha létezne nyelv, de nem léteznének nyelvészek.”



Szegedi írók napja a könyvhéten

2014. június 14., szombat, 10.15, Dugonics tér


A 85. Ünnepi könyvhét harmadik napjának délelőttjén a Szegedi Írók Társasága került középpontba a Dugonics téri színpadon.


„A Szegedi Írók Társasága 1998-ban alakult. A Társaság a Szegeden és környékén élő, valamint a Szegedről elszármazott írók, költők, művészeti írók, esztéták, irodalom- és zenetudósok, különféle művészeti ágak elméletírói, illetve könyvkiadási és könyvkereskedelmi, valamint az irodalmi események szervezésével foglalkozó szakemberek szakmai és érdekvédelmi egyesülete…” – olvashatjuk a Szegedi Írók Társasága honlapján. A http://szegediiroktarsasaga.hu/ szerint a társaság közel negyven tagot számlál. Közülük Bátyi Zoltánnal, Bene Zoltánnal, Csúri Ákossal, Czilczer Olgával és Lesi Zoltánnal beszélgetetett Veszelka Attila. A 2014. június 14-i délelőtti programon a Baka Irodalmi Kör tagjai – többek között Antal Anikó, Fabulya Andrea – olvasott föl a szegedi írók, költők műveiből.



Bátyi Zoltán 1956-ban született Szegeden. A jogász végzettségű író, újságíró 1980-tól Csongrád megye és Szeged napilapjainál dolgozott, majd 2003-ban a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára lett. Eddig több mint hétezer cikke és tizenkét kötete jelent meg. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a Belami sorozat. Az újságoldalakon 1987-ben megszületett Belami a főszereplője a „Panel Pál lakótelep” több száz „zsibbasztó történetének”. A tárcagyűjteményt (Belami I., II., III.) három önálló kötetbe rendezve is megtalálja az olvasó. Szeged ihlette a Tiszakirálynő című riportkötetét, a Táncol a Tisza című novelláskönyvét. A Csillag börtön világát mutatja be például az Arató Lászlóval közösen írt két riportregény: a Csillag börtönkönyv, illetve az Életfogytiglan – az apró kortyokban fogyasztott halál című. A bűnözés történetét is kutató Bátyi Zoltán 2013-ban publikálta a Marinko, avagy a halál zsoldosa című könyvét.



Bene Zoltán 1973. április 8-án született Kecskeméten. A http://szegediiroktarsasaga.hu/tagok/bene-zoltan/ szerint: „1983 óta, hét év megszakítással, Szegeden él. (…) 2012 őszétől a Szegedi Tudományegyetem Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskola kultúraelméleti alprogramjának phD-hallgatója. (…) 2001. óta jelennek meg írásai különböző folyóiratokban, antológiákban. A 2011 novembere óta megjelenő SzegediLap.hu kulturális és művészeti portál egyik szerkesztője. Több irodalmi társaság is tagjai közé fogadta. (…) A Magyar Írószövetség 2011-ben újraalakult Csongrád megyei Írócsoportja először titkárává, majd 2013-ban elnökévé választotta, a Szegedi Írók Társaságának 2013 óta titkára. (…)” 12 önálló kötete közül például a Változatok, lehetőségek című novellagyűjtemény 2002-ben, míg a Farkascseresznye című regény 2013-ban látott napvilágot.


Konyvhet_szegedi_irok_napja_galeria
Szegedi írók napja - GALÉRIA


Csúri Ákos 1970. október 17-én született Szegeden. Újságíróként dolgozott a Csongrád megyei napilapoknál; az MTV különböző műhelyeiben. Így például az MTV Szegedi Körzeti Stúdió, majd az MTV Híradó, A Hét, a 24 óra, továbbá az MTV Külpolitikai Főszerkesztőségéhez tartozó több műsor szerkesztő-riportereként, műsorvezetőjeként, illetve a Magyar Rádió Kossuth Adófőszerkesztőség kötelékében is tevékenykedett. A Napi Magyarország belpolitikai rovatás is vezette egy időben. A Nemzeti Színház dramaturgjaként a Szín-világ című lap felelős szerkesztője volt. A Reform főszerkesztő-helyettese, a Szegedi Tabló főszerkesztője volt. Könyvei közül például a Honfoglalók albérletben című „beszélgetés-gyűjtemény” a rendszerváltozásról szól. A Gutenbergtől Spielbergig című pedig „médiaismereti és filmkultúra” tankönyv és segédkönyv.



Czilczer Olga 1940. február 20-án született Szegváron. „Zenei pályán végzett tanulmányokat Szegeden, de csak nyugdíjazása után taníthatott zongorát, addig vidékre járt, könyvtárban dolgozott. Költőként 1974-ben debütált a Szépirodalmi Könyvkiadó Ne mondj le semmiről című antológiájában. Azóta rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban” - olvasható A Liget című folyóirat honlapján. Első versei a pécsi Jelenkorban és a Szegedi Egyetem című újságban jelentek meg. Közölt tőle verseket – többek között – a szegedi Pompeji, a Holmi, a Liget, a győri Műhely. 11 önálló kötet áll mögötte. Így például A függőleges ablaksor (1982), vagy a Bobó könyve (2008), amelyből mesefilm készült a Duna Televízió műhelyében. 2000-2001-ben a Magyar Rádió három hangjátékát mutatta be. 2012-ben jelent meg a Mehetünk, kedves című regénye, 2013-ban került a könyvespolcokra az Osztódás című verskötete.

Lesi Zoltán 1982-ben született Gyulán. „Költő. A Szegedi Tudományegyetem programtervező matematikus szakán szerzett diplomát. Diplomamunkája egy Weöres Sándor szonettjeit elemző számítógépes program volt. Versei jelentek meg többek között a Holmi, a Tiszatáj, a Kortárs, a Nagyítás, az Új Forrás, a Spanyolnátha és a Bárka folyóiratokban, valamint antológiákban. Tagja a József Attila Körnek és a Fiatal Írók Szövetségének. Több kötete látott napvilágot” – írja a http://szegediiroktarsasaga.hu/tagok-l-zs/lesi-zoltan/.

Forrás: a szegediiroktarsasaga.hu oldal

Képek: Fábián Attila



A Délmagyarország az olvasóért és az olvasásért

delmagyarorszag_stand2014. június 14., szombat, 9:00-18:30, Dugonics tér


A Délmagyarország többféle meglepetéssel készült a könyvünnepre. A 85. Ünnepi könyvhét napjaiban a Könyves Kuckóban saját kiadású könyveit mutatja be a vidék legpatinásabb lapja, a Délmagyarország megjelentetéséért is dolgozó cég. A szerkesztőség újságíró munkatársainak könyvei mellett a legfrissebb kiadványt, a Családi tűzhely című szakácskönyvet, továbbá a Több mint kert című DVD-melléklettel gazdagított, 150 oldalas kötetet ajánlják az olvasóknak, könyvheti kedvezményes áron.

Szombaton a Délmagyarország Breki Tér is várta a legkisebbeket. A 13 órától nyitott gyerekfoglalkoztatóra sok kicsit elkísértek a szüleik. A június 6-án megjelent Breki magazinban nagy nyereményjátékot hirdettek: a megfejtők között kisorsolták a két éjszakára
szóló kétfős nyaralást a négycsillagos Lifestyle Hotel Mátrába.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Somogyi Könyvtár „ajándéka”, a 85. Ünnepi könyvhét nyitányán elindított DélmagyArchív pedig máris az egyik legnépszerűbb „internetes lapozgató”, amely nem mindennapi kultúrtörténeti kalandot és élményt kínál az olvasónak:

http://www.delmagyar.hu/delmagyarchiv/



konyvhetAz idei ünnepi könyvhét kiemelt partnere az SZTE: „Ahol tudás és szándék találkozik.” E gondolat jegyében a professzortól a hallgatóig számos egyetemi polgár lesz könyvheti követe az olvasás gyönyörűségének és a tudomány népszerűsítésének.

 

A 85. Ünnepi Könyvhét és a 13. a Gyermekkönyvnapok teljes programja a Somogyi-könyvtár honlapján található meg.

 

Ízelítő a Szegedi Tudományegyetem szervezésében, illetve az SZTE és oktatói, hallgatói közreműködésével megvalósuló kiemelkedő könyves programokból:

 

2014. június 14. (szombat):

 

10.15, Dugonics tér: Szegedi Írók Napja – délelőtti beszélgetés szegedi írókkal és költőkkel. Vendégek: Bátyi Zoltán, Bene Zoltán, Czilczer Olga, Csúri Ákos, Lesi Zoltán. A beszélgetést vezeti: Veszelka Attila író. Közreműködnek a Baka Irodalmi Kör tagjai: Antal Anikó, Fabulya Andrea, Paulovics Tamás.

15.00, Dugonics tér (Medicina könyvesbolt stand): Szilassi Péter (SZTE TTIK) dedikálja Etiópia geográfus szemmel című kötetét.

17.00, Dugonics tér (a Szegedi Egyetemi Kiadó sátra): Bemutatkozik az SZTE SZEK kiadói műhelyei közül a legifjabb, a könyvkiadói képzésben részesülő hallgatók által alapított Primaware.

17.00, Grimm Könyvesbolt és Galéria Kávézó (Kölcsey utca 4.): Nyelvünk, nyelvészetünk és nyelvtudományunk címmel bemutatja a SZEK JGYFK Kiadó a nyelvészeti kiadványait. Voigt Vilmos folklorista és szemiotikussal Tóth Szergej, az SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó vezetője beszélget.

18.00, Dugonics tér: Benkő László: Viharlovasok című kötet (Lazi Könyvkiadó) bemutatója – a szerzővel Lázár István beszélget.

18.00, Grimm Könyvesbolt és Galéria Kávézó (Kölcsey utca 4.): Beszélgetés Pál Sándor Attilával, a 2013-ban megjelent Pontozó című kötet (Prae.hu, JAK-füzetek) szerzőjével Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész (SZTE) beszélget.

19.00, Grand Café: Lanczkor Gáborral, a Folyamisten című új regényéről Lengyel Zoltán (SZTE) irodalomtörténész beszélget.

19.00, Dugonics tér: Sánta Gábor irodalomtörténésszel, az SZTE JGYPK docensével két nemrég megjelent kötetéről Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész (SZTE) beszélget.

 

A 2014. évi könyvhét szegedi programjairól a Szegedi Tudományegyetem MédiaCentrumának munkatársai és gyakornokai folyamatosan képes beszámolókat adnak. E tudósítások elérhetőek az universitas www.u-szeged.hu honlapján belüli Hírportálon. A szövegeket, fotókat közli a Somogyi-könyvtár által ebben az időszakban működtetett könyvheti honlap: http://konyvhetszeged.sk-szeged.hu/. A híradások megjelennek az SZTE MédiaCentrum partnereinek honlapján: a Tiszatáj online kiadása http://tiszatajonline.hu/, illetve a DKMT Eurorégió internetes újságjaiban: TriplexRegioNet a http://www.triplexregio.net/, az EricInfo http://www.ericinfo.eu/index.php?page=10&action=nyito, az Euro-Regional News Agregator http://www.ernainfo.eu/ oldalain.

 

Korábban írtuk:

 

Könyvünnep Szent-Györgyivel – 2014. június 13.

Megnyílt a 85. Ünnepi Könyvhét – 2014. június 12.

A Szegedi Tudományegyetem és kiadói műhelyei, könyvtára a 85. ünnepi könyvhéten

A Szegedi Tudományegyetem a 85. Ünnepi Könyvhét kiemelt partnere

 

Tudósítanak az SZTE Médiacentrum munkatársai és gyakornokai: Újszászi Ilona, Pintér M. Lajos, Nyemcsok Éva Eső, Gajzer Erzsébet, Őszi Tamás, Herédi Renáta, Rozgonyi Ádám

Fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.