SZTE Info

konyvhet_nyito_kiemelt

Könyvünnep Móra Ferenccel, Avantgrounddal – 2014. június 16.

Az SZTE Médiacentrum folyamatosan frissülő tudósításban számol be a 85. Ünnepi Könyvhét eseményeiről – a könyvünnep ötödik napja: 2014. június 16.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Írói univerzumok találkozása

2014. június 16., hétfő, 20.00, Grand Café

 

Három kortárs író, Oravecz Imre, Barnás Ferenc és Szilasi László találkozott a Grand Caféban 2014. június 16-án, akiknek beszélgetését Módos Ádám vezényelte le.

 

 

Az SZTE Filozófiai Tanszékéről Módos Ádám moderálta a beszélgetést. Az első kérdés elhangzása után, miszerint: lehet-e ilyen találkozásokat parlagon hagyni, elkezdődött a diskurzus. Szilasi László véleménye szerint ilyen alkalmakat nem lehet kihagyni. – Egy barátom mondta nekem, hogy ő azért vált okossá, mert okos emberekkel találkozott, és ezt a gondolatot értékelve vagyok ma én is jelen – hangzott el a válasz Szilasi Lászlótól. – Hagyatkozni kell arra, ami nem mindig egyszerű, de kellemes vette át szót Barnás Ferenc.

A beszélgetés ezután más irányt vett. Az írói hang, az ebből fakadó megnyilvánulás és az ehhez tartozó vagy ezután kialakuló világlátás kapcsolatát fejtegették közösen. Oravecz Imre szerint ők nem tudják a saját hangjukat meghatározni. – Ezt főként kritikusok állapíthatják meg, mivel mi magunk olyan sokáig kutatjuk, hogy már el is felejtjük – adta meg Oravecz Imre a válaszát. Barnás Ferenc véleménye szerint a hang létrehozásának problémája igen összetett dolog. Szerinte a tehetség nem elegendő hozzá. Ez nagyon sok mindennek az összjátéka – hangzott el a véleménye. Szilasi László egy személyes történetét mesélte el a témával kapcsolatban. Egy gyermekkori emlékét idézte föl, mely során az édesanyja mesélt neki esténként. Neki azoknak az estéknek a hangulata és mivolta adták meg a hangot és a hozzá tartozó univerzumot.

Ezután az írói kötelességtudatra sodródott a beszélgetés. Oravecz Imre szerint mindenkinek kötelessége tudni értelmesen beszélni. Ez nem kiváltképp csak az írók és költők feladata, de nekik főként tudni kell. Az értelem megnyilvánulásának több formája is beépül az az írói nyelvbe. Példaként felhozta, hogy megfigyelik a környezetük nyelvhasználatát és kifejezésmódját. Ezeket felhasználva szólaltatják meg önmagukat a műveikben. – A kötelességtudattal az elején nem foglalkozunk, az később alakul ki – fejtette ki véleményét erről. Barnás Ferenc szerint az értelmi közvetítés a szerző feladata. Ők az értelmet beleteszik egy bizonyos képbe, melyet az életből merítenek. Néha nem is az értelmes emberek az izgalmasak – hangzott el az elgondolás tőle. Az ő passziója maga az élet és a létezés. Bizonyos megoldásokra váró problémákat nem mindig olyan eszközökkel oldanak meg írókként, melyek konkrétan a problémákról szólnak. Egy teljesen más forma, például egy gyermek kezdetleges beszéde is vezethet megoldásra a műben. Ennek oka, hogy a magyar nyelvnek nincs szépirodalmi formája, melyekkel gazdagabban ki lehetne fejezni bizonyos helyzeteket vagy érzéseket. Szilasi László egyetértett ezzel. – Az angol és francia nyelv sokkal jobban ki van művelve, ezért is lehet ezzel ellentétben olyan nehezen olvasni a magyar verseket és műveket – fűzte tovább Barnás Ferenc gondolatmenetét.

Majd szó esett még az írói gondolkozásról, vagyis hogyan strukturálják magát az írást. Oravecz Imre szerint az írás rendkívül rejtélyes és titokzatos terület, ezért sem lehet igazán definiálni vagy körülírni. Balgatag írók is írhatnak rendkívül jó műveket – hallhatták a véleményét. Ugyanakkor számára többféle gondolkodási mód is fennáll egy mű írása közben. Az első, mely során arra figyel, hogy ne kövessen el ismétléseket. A másik, hogy saját értékrendjét, mondandóját és személyiségét beágyazza az írásába. Szilasi László és Barnás Imre szerint az az írás igazi esszenciája, mely során maga az író elfelejt gondolkodni. Elfelejt mindent, értve ez alatt a szakmai tudást és a politikai korrupciót. A téma kapcsán ismételten feljött a hang fontossága és a tapasztalattal való viszonya. Szilasi László ismét egy személyes eseményt hozott fel, miszerint a volt tanárai évtizedek után összeházasodtak. Ebben talált történetet, de még nem találta meg hozzá a hangot. Barnás Ferenc szerint is minden tapasztalathoz és életélményhez meg kell találni a megfelelő hangot. Ugyanis csak ezáltal lehet elbeszélni annak egyedi történetét.



Szilasi László új kötetéről beszélgettek

2014. június 16., hétfő, 17.30, 18.00, Dugonics tér

 

A 85. Ünnepi Könyvhéten mutatta be és dedikálta A harmadik híd címmel tavasszal megjelent könyvét Szilasi László, az SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Régi Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi docense. A József Attila-díjas írót Szilágyi Zsófia irodalomtörténész faggatta.

 

A Magvető Kiadó gondozásában jelent meg Szilasi László A harmadik híd című könyve, amelyen a szerző öt évig dolgozott. Mint az SZTE Médiacentrumnak elmondta, ennek jelentős része előkészítő munka volt. Szociális munkásokkal járta a szállókat és a hajléktalanok által preferált helyeket Szegeden. A szociális munkásokkal megosztotta, hogy regényt ír az anyagból. Annyit mondtak neki: ha nem lehet ráismerni a valóságra, akkor mehet velük.

_MG_9790Szilasi09Szilasi László akkor került a leginkább közel a hajléktalanokhoz, amikor egy doktornővel és egy szociális munkással körbejárták azokat a helyeket, ahol azok laknak, akik már nem mennek be az intézménybe. Erdőkben, a nagy Tesco környékén, az Izabella-híd lábánál, a Vértónál. Az az út, az a nap volt a legtanulságosabb.

– Ők a peremén élnek még annak a feléjük forduló nagyon csekély figyelemnek is. Közel kerültem hozzájuk, sok dolgot meséltek. Fájdalmas, durva apróságokat, amelyeket igyekeztem elfelejteni, hogy aztán stilárisan áthathassák a szövegemet – árulta el az író, akit mindegyik látogatás megviselt, de a legrosszabb az volt, amikor az Indóház téren, a női szállón járt. A hajléktalanság fizikailag és lelkileg is igénybe veszi az embereket, és fizikailag a nők rosszabbul bírják ezt az állapotot.

A téma szó szerint az utcán hevert: Szilasi László egyik barátja a szeme előtt vált hajléktalanná. Elvált, elveszítette a lakását, albérletbe költözött. Nem bírta fizetni, aztán elveszítette a munkáját, és már kint is volt az utcán. Késő télen, kora tavasszal kint aludt a házuk előtt a földön.

– Nem értettem, hogy miért nem hal meg. Először ennek próbáltam utánajárni, miközben tudtam, nem biztos, hogy fogok tudni válaszolni erre a kérdésre. Aztán egy idő után elkezdtem látni a figurákat. Ez volt a biztató, hogy elkezdtem látni az alakokat, ahogyan vonulnak a városban. Ha az embernek van egy erős képe valamiről, valamiféle látomása, akkor reménykedhet, hogy ha elég anyagot tud gyűjteni hozzá, talán lesz belőle valami, és ha elég közel megy, akkor jó lesz a kép.

Az író azt mondja: nagyon nehezen engedte el a könyvet. Szinte sokként élte meg, hogy vége van.

– Tavaly kora tavasszal engedtem ki a kezemből a könyvet, e-mailben elküldtem két íróbarátomnak, Németh Gábornak és Darvasi Lászlónak. Elment a mail, rosszul lettem. Amikor megszületik a gyerek, és aztán el kell engedni ‒ az rossz. A következő egy évben elolvasták azok, akiknek előzetesen meg akartam mutatni, aztán Darvasi Feri lett a hivatalos szerkesztője, majd elkezdődtek a kiadói előmunkálatok, még egy teljes évig kellett dolgozni rajta. Amikor azonban megjelenik a könyv, akkor valami szépen lassan lezárul. Belátod, hogy már nem tudsz belefirkálni. Már nem tudsz rajta változtatni. Nem a figurák hiányoznak, hanem az a felfokozott tudati és lelki állapot, ami az írással együtt jár. Az elvonási tüneteket úgy próbálom elkerülni, hogy mire az egyik könyvem bekerül a kiadóhoz, igyekszem elkezdeni a következőt. Most is ezt tettem.



Főzzünk az egészségesebb jövőért!

 

2014. június 16., hétfő, 17.30, Dugonics tér, a Szegedi Egyetemi Kiadó standja

 

Középiskolások és egyetemisták számára kínál újszerű ételrecepteket és fogásokat az életmód átalakításához – összegezve 6 ország és 7 város tapasztalatát a Főzzünk az egészségesebb jövőért! című könyv. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara koordinálta azt az uniós Leonardo da Vinci-programot, amely az „élethosszig tartó tanulás” jegyében az Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Magyarország és Románia 1-1, valamint Törökország 2 városának gasztronómiai kultúráját gondolta újra.


„Napjaink rohanó életmódjából következik, hogy nincs elég időnk az étkezésre, a hagyományos ízekre, a terített asztal mellett elköltött családi ebédekre. Könyvünk ezzel a trenddel szeretne szembefordulni. Célunk, hogy – elsősorban a középiskolások számára – bemutassuk néhány európai ország hagyományos ételeit” – mondta az SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó sátránál bemutatott új kötetről a szerkesztő, Lendvai Edina. „A receptek mellett betekintést nyerhetünk hazánk, illetve néhány ország kultúrájába. A receptek mellett példákkal szolgálunk a helyes és helytelen táplálkozásra, bemutatunk néhány – sajnos ma már tinédzserek közt is gyakori – betegséget, illetve tanácsokkal szolgálunk azoknak, akik szeretnék elkerülni ezeket a betegségeket” – magyarázta.


„A könyv első részében – ami a tradicionális konyhával kapcsolatos – bemutatjuk azokat a recepteket, amelyeket a projektben résztvevő országok ünnepnapjain készítenek el. A második részben az egészséggel és a táplálkozással foglalkozunk. A harmadik fejezetben a hagyományos recepteket egy kissé újragondolva az egészséges táplálkozás irányába mozdulunk el. A 4. fejezetben az egészség, a betegségek, illetve az étkezés kapcsolatát vizsgáljuk meg. Az utolsó fejezetben pedig a diákok körében végzett kutatásunk eredményeit ismertetjük” – olvasható a kiadvány előszavában.


lendvaiedinafzznkazegszsgesebbjvrt
Lendvai Edina: Főzzünk az egészségesebb jövőért - GALÉRIA


„A jól ismert fasírozott – a hagyományosan forró zsiradékban kisütött húsgombóc – lehet egészségesebb, ha hús helyett például zöldségekből készítjük, és nem zsírban sütjük, hanem sütőben” – hozott példát Lendvai Edina. Újszászi Ilona, az SZTE Médiacentrum vezetőjének kérdéseire válaszolva hangsúlyozta: ünnepkörökhöz kötődő nemzeti ételeket állít középpontba a könyv. Például a magyar gulyáslevesről, halászléről, dobostortáról olvashatunk. Ugyanakkor a hétköznapokat is érinti, mikor például a nyersanyagokról és az ételkészítés metódusait elemzi, vagy útmutatót ad a napi tápanyagmennyiséghez. „Egészségtudatos az, aki arra törekszik, hogy minden egyes napon egészségesen táplálkozzon, és eleget mozogjon.”


A megfelelő arányok betartása a titok” – mondta Lendvai Edina, mikor az egészséges életmód lényegéről kérdezték. „A zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű magvak szerepét kell növelni” – magyarázta az élelmiszeriparral máig szoros kapcsolatban álló SZTE Mérnöki Kar oktatója. Elárulta, hogy a kiadványhoz az SZTE MK Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézetet vezető docens, Gál József, továbbá Panyor Ágota egyetemi docens, dékánhelyettes, illetve az intézet titkárságvezetője, Németh Tímea technikai szerkesztői munkája is hozzájárult.


Egészséges vacsoraként ajánlotta a szerkesztő a lengyel receptet: a tonhalas kukorica golyócskákat, amelyek elkészítése fél órát vesz igénybe. „Zúzzunk morzsává az 500 gramm kenyeret egy konyhai robotgép segítségével. Öntsük egy edénybe, majd tegyük rá a 200 gramm csemegekukorica felét, végül aprítsuk össze. Adjuk hozzá a darált csemegekukoricát, a megmaradt egész csemegekukoricát, a két 185 grammos konzerv tonhalat, a 25 gramm és lereszelt Chedar sajtot, a 3 darab tavaszi zöldhagymát szeletelve, végül ízlés szerint fűszerezzük. Mindezt egy edényben gyúrjuk össze! Adjunk hozzá 1 nyers tojást, majd formázzunk belőle golyókat! Melegítsük föl az olajat egy teflonserpenyőben, majd süssük aranyszínűre a húsgolyókat 5 percig – mindkét oldalukon, egyenletesen! Mindezt társítsuk teljes kiőrlésű zsemlével, a kedvenc salátánkkal és jó salsa szósszal!” – olvasható a Főzzünk az egészségesebb jövőért! című könyvben.


A magyar és angol nyelven elérhető kiadvány az SZTE Klebelsberg Könyvtárból kölcsönözhető, illetve elérhető az SZTE Mérnöki Kar honlapjáról. Ott a Leonardo da Vinci projekt címe: „Integration of culture and health knowledge into the vocational education of food and beverage” mely a következőképpen hangzik magyarul: „A kultúra és az egészségtudat integrálása az élelmiszeripari szakképzésbe”.




Az ásványok művészete

2014. június 16., hétfő, 17.00, Dugonics tér, a Szegedi Egyetemi Kiadó standja

 

Aki ismeri az ásványokat, az a természet nagyszerűségét is ismerni fogja” – hangzott el Pál-Molnár Elemér Az ásványok művészete című albuma bemutatóján a szerzőtől a 85. Ünnepi Könyvhéten. A rendkívül szép kötetet a Szegedi Egyetemi Kiadó sátrában ismerhették meg az érdeklődők a Geolitera Kiadó bemutatkozásának keretében.

 


Az ásványtan az egyik legrégebbi tudomány, ma már több mint 4800 ásványfaj ismert. Képzőművészeti értelemben az ásványok a szín, a forma és a ritmus végtelen kombinációi – áll Az ásványok művészete című könyv bevezetőjében.


A több mint száz ásványfotót tartalmazó kötetet – amely több mint egy évig készült – a szerző három részre tagolja. Az első klasszikus fotóalbum: az ásványok fotózását fotós-geográfusok végezték, András Eduárd és Biszak Szabolcs. Az ásványok fotózásához speciális tudásra van szükség – ez speciális fényképészeti trükköket igénylő munka – mondta Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tanszékvezető egyetemi docense. Fotókon ugyanis nagyon nehéz visszaadni az ásványok képi világát, formagazdagságát.


Pal-Molnar_Elemer_konyvbemutato_galerai
Pál-Molnár Elemér könyvbemutató - GALÉRIA


A kötet második részében a fényképen látható ásványokat mutatják be részletesen, rajzzal, eredeti címkékkel, a gyűjtők eredeti jegyzeteivel, valamint a szerző által fontosnak tartott információkkal. A harmadik részben bemutatják a Koch Sándor Ásványtani Gyűjtemény történetét, amely a Szegedi Tudományegyetem tulajdonában van.


A művészi kiadvány a Geolitera Kiadó gondozásában jelent meg ezer példányban, a kötetet grafikusként Jacob Péter jegyzi. A kiadó szándéka nevében is benne van: a geológiáról, a földtudományokról szeretnének nem feltétlenül tudományos szakanyagokat közreadni, a kiadó révén az ismeretátadást szerették volna visszahozni a magyar felsőoktatásba. A kiadó az öt, földrajztudománnyal foglalkozó tanszékből álló tanszékcsoportot is képviseli, a Szegedi Tudományegyetem tanszékcsoportján jó nevű tudósok oktatnak, a cél az volt, hogy ne csak idegen nyelvű publikációk jelenjenek meg. A Geolitera elsősorban a hallgatókat szolgálja ki, a négy éve először megjelent Geolitera sorozat jól pozicionált a piacon, egy-két éve a szerzők már sorban állnak, és keresik a kiadót, hogy szeretnének publikálni jobbnál jobb kéziratokat. Nagy siker volt a kiadó vulkánokról szóló kötete, egy másik a magyarországi dinoszaurusz-leleteket mutatta be. A kiadónak nincs konkrét tematikája, minden megkeresésre nyitottak, és szívesen publikálnak magas színvonalú kiadványokat.


A könyv persze nem helyettesítheti a személyes tapasztalatokat, azonban elősegítheti azt, mert impulzust ad, egyfajta kényszert szülhet a megismerés irányába. A könyvek arra ösztönzik az olvasókat Pál-Molnár Elemér szerint, hogy merjenek hozzányúlni az élettelen természethez.


Az ásványok művészete című kötet kapcsán a szerző elmondta: a formát a szimmetria határozza meg és alakítja, egy-egy ásvány sokféle formában fordul elő, és mindegyikben ott a szín, a forma ritmusa. Úgy véli: ez a legjobb módja a természet nagyszerűsége kifejezésének, mert aki ismeri az ásványokat, az a természet nagyszerűségét is ismerni fogja.


A kötetben szereplő több mint száz ásványt a szerző teljesen szubjektív módon válogatta, a legtöbb az SZTE tulajdonában lévő Koch Sándor-gyűjteményből való. Koch Sándor egyébként a szegedi egyetem egyik legkiemelkedőbb geográfusa volt, éppen ezért tervezik, hogy az ásványgyűjteményt a tervek szerint már ősszel látogathatóvá teszik a nagyközönség számára az Egyetem utca 2. alatt.


 

Én-szótár”

2014. június 16., hétfő, 17.00, Somogyi-könyvtár

 

P. Bodzsár Erzsébet: Pszichochip. „ A lélek kalandozása” című könyvéről beszélgetett a szerzővel László István egyetemi adjunktus.

 

A Somogyi-könyvtár alagsorában rendezték meg P. Bodzsár Erzsébet jubileumi, tizedik könyvének bemutatóját. Az írónővel közeli ismerőse, László István egyetemi adjunktus beszélgetett, közösen mutatva be a kis könyvecskét. László István a könyv címében megjelenő „pszichochip” szócskát a „lélekszilánk”-ra fordította, ami igen jól visszaadja annak lényegét. P. Bodzsár Erzsébet ugyanis egy több mint 350 szócikkből álló „én-szótárt” készített, amelyben a számára meghatározó szavakat látta el magyarázattal. A témaválasztás kapcsán az írónő elmondta, hogy néhány éve beiratkozott az SZTE pszichológia szakára, amelynek kognitív irányzata nagy hatással volt rá. Azt viszont megtanulta, hogy a lélektan kapcsán nehéz bizonyosságot találni. Éppen ezért ezt a könyvet azon néhány fogódzó köré építette, amelyekkel tanulmányai során találkozott.

P. Bodzsár Erzsébet „Pszichochip” című könyvében hétköznapi fogalmakat fordított le a lélek nyelvére, és minden egyes szóhoz az egyik élményét vagy emlékét rendelte, melyet szenvedélyes költői képekbe csomagolt. A jelenlévőknek több szócikket is felolvasott, melyek közt a „Kant, „doktor”, „szeptum” és szentlépcső” szavak is szerepeltek. A szerzőnő viszont sokáig elidőzött a „szerelem” szónál is, lévén fájlalta, hogy a pszichológia szakon nem fordítottak erre kellő figyelmet. Egy neves szerzőre hivatkozva a „szerelem” szót három fogalomra – intimitás, szenvedély, elkötelezettség – bontotta, melyekkel kapcsolatban szintén felolvasott a könyvéből. László István, aki maga is olvasta a könyvet, úgy jellemezte azt, mint „egy képzeletbeli utazás P. Bodzsár Erzsébet koponyájában”. A szerzőnő ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy mindenkinek vannak mély élményei, csak a lélek felszínére kell azokat hozni.



Ritka gyűjtemények az egyetemi bibliotékában

2014. június 16., hétfő, 16.00, SZTE Klebelsberg Könyvtár

 

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár bővelkedik izgalmasabbnál izgalmasabb gyűjteményekben. A könyvhét ötödik napján három különgyűjteménybe nyerhetett betekintést az érdeklődő.

 

Az előadók először Szent-Györgyi Albert dokumentumainak egy kis részét ismertették a közönségnek. Ezek között sok a gratuláló, elismerő levél, amelynek apropója a tudós Nobel-díjjal való elismerése, kitüntetése volt. A diplomával rendelkező munkanélkülitől kezdve a tanítványokon át egészen a csanádi megyéspüspökig szinte mindenki kifejezte jókívánságát a magyar tudósnak. Aztán a nagyon specifikus igényeket kielégítő Keleti Gyűjtemény bemutatója „következett. Megtudtuk, hogy az 1970-es években kezdték el az egyetemi professzorok (elsőként Ligeti Lajos) felajánlani magánygyűjteményüket a könyvtár javára, mivel a növekvő igény ellenére az intézmény még nem rendelkezett a turkológiai oktatáshoz szükséges anyaggal. Azóta már vásárlással és még több felajánlással a keleti gyűjtemény az, amely a leggyorsabban bővül. Az utolsó program a régi könyvek gyűjteményének megtekintése volt. Egészen a 15. századtól kezdve találhatunk itt könyveket, az 1476-os Bibliától az 1698-as szakácskönyvig. Megtudtuk, nem mindig a legrégibb könyv a legérdekesebb, inkább az, amelyből csak egyetlen példány maradt fenn az utókor számára. Ilyen az előbb említett szakácskönyv is amely azonkívül, hogy nem ad pontos mennyiségi utasításokat, nem sokban különbözik napjaink gasztrokönyveiktől.
A különgyűjtemények mindig nagyon speciális rétegét ragadják meg életünknek, nem feltétlenül tolonganak a kíváncsiskodó emberek az ajtóban, mégis jó, hogy vannak, hiszen büszkék lehetünk rájuk, és ha netalán el akarnák kezdeni egy keleti nyelven Móricz Zsigmond Árvácskáját olvasni, nos, akkor tudjuk, hol keressük.


tik_konyvtari_tura_galeira
Ritka gyűjtemények az egyetemi bibliotékában - GALÉRIA



Konferenciával emlékeztek Móra Ferencre

2014. június 16., hétfő, 15.30, városháza

 

A 85. Ünnepi Könyvhét programsorozat ötödik napján Móra Ferenc író születésének 135. és halálának 80. évfordulója alkalmából konferenciát tartottak a szegedi városháza dísztermében.

 

A tanácskozáson Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Móra Ferenc: Önarckép. Negyvenedik születésnap című versét szavalta Antal Anikó, Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztály főtanácsosa.

– Móra Ferenc, amikor az irodalmi munkásságát kritizálták, nagyon sokszor azt mondogatta, hogy ne tessék félni, nem lesz érettségi tétel belőlem. Aztán nemcsak hogy lett belőle érettségi tétel, de kötelező olvasmány is, és az elmúlt hatvan-hetven esztendőben minden generáció a Kincskereső Kisködmönön nőtt fel mondta köszöntőjében Vészits Andrea, Móra Ferenc dédunokája. Kiemelte: Móra Ferencnek négy hivatása is volt, nemcsak íróként, hanem újságíróként, régészként és könyvtárosként is tevékenykedett. Minden hivatásában a szabadság, testvériség és egyenlőség hitét szolgálta. Harcolt a hatalommal, küzdött azért, hogy senkit ne különböztessenek meg származása, vallása, neme alapján, harcolt a sajtó és a szellem szabadságáért. Mindig arról szólt, hogy ezen a bolygón mindannyian testvérek vagyunk – fogalmazott Vészits Andrea. – Ó, nehéz Magyarországon halott költőnek lenni is. Hát még élőnek! – zárta köszöntőjét Móra Ferenc szavaival.

Egy jubileumi kiállítás margójára, avagy kalandozások Móra mesebirodalmában címmel tartott előadást Kovács-Krassói Anikó múzeumpedagógus, majd Bencsik Orsolya író, műfordító beszélt a Móra Ferenc-i regényeket értelmező írói olvasásról. Kovács Krisztina egyetemi tanársegéd Móra Ferencet, mint régészt mutatta be, majd Apró Ferenc helytörténész előadásában a „Miért nem lett Móra Szeged díszpolgára?” kérdésre kereste a választ. A tanácskozást Rigó Béla író, költő, szerkesztő „ A Zengő ABC istenelenítése” című előadása zárta. A konferencián az Egy város – egy könyv olvasónépszerűsítő játék eredményhirdetésére is sor került, a szerencsés szavazóknak Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a Somogyi-könyvtár igazgatója adott át jutalomkönyveket.




Az idei ünnepi könyvhét kiemelt partnere az SZTE: „Ahol tudás és szándék találkozik.” E gondolat jegyében a professzortól a hallgatóig számos egyetemi polgár lesz könyvheti követe az olvasás gyönyörűségének és a tudomány népszerűsítésének.

 

A 85. Ünnepi Könyvhét és a 13. a Gyermekkönyvnapok teljes programja a Somogyi-könyvtár honlapján található meg.

 

Ízelítő a Szegedi Tudományegyetem szervezésében, illetve az SZTE és oktatói, hallgatói közreműködésével megvalósuló kiemelkedő könyves programokból:


 

2014. június 16. (hétfő):


 

15.00, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Auditorim Minimum: a Szegedi Egyetemi Kiadó – JATEPress Kiadó új e-könyveinek bemutatója.

15.30, Városháza (Széchenyi tér 10–11.), díszterem: Móra Ferenc-konferencia, előadást tart Apró Ferenc helytörténész, Bencsik Orsolya író, műfordító (SZTE), Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész (SZTE), Kovács Krisztina egyetemi tanársegéd (SZTE), Kovács-Krassói Anikó múzeumpedagógus, Rigó Béla író, költő, szerkesztő. A konferencián hirdetik ki az Egy város – egy könyv olvasásnépszerűsítő játék eredményét.

16.00, Dugonics tér (a Szegedi Egyetemi Kiadó sátra): Indul a könyvismereti túra a Klebelsberg Könyvtárba, ahol a látogatóknak megmutatják a legérdekesebb, legritkább és legkülönlegesebb könyveket, gyűjteményeket.

17.00, Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1–4.), alagsori klub: P. Bodzsár Erzsébet: Pszichochip. „A lélek kalandozása” – a szerzővel László István egyetemi adjunktus (SZTE) beszélget.

17.00, Dugonics tér (a Szegedi Egyetemi Kiadó sátra): Bemutatkozik az SZTE SZEK kiadói műhelyei közül a Geolitera Kiadó – vezetőjével, Pál-Molnár Elemérrel, Az ásványok művészete című, az egyetemi ásványgyűjteményt is bemutató könyvéről is beszélget Újszászi Ilona.

17.00, Dugonics tér: Oravecz Imre: Kaliforniai fürj című regényéről (Jelenkor) a Kossuth-díjas író, költő, műfordítóval Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus beszélget.

17.30, Dugonics tér (a SZEK sátra): Főzzünk az egészségesebb jövőért! címmel – állított össze nem csupán „szakácskönyvet” a fiataloknak Lendvai Edina (Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar). A szerkesztőt a nemzetek konyháit bemutató, a hagyományos ételeket, az egészségtudatosoknak szóló recepteket, de a főbb – táplálkozással összefüggő – betegségeket is bemutató kötetről Újszászi Ilona kérdezi.

17.30, Dugonics tér: A József Attila-díjas író, irodalomtörténész, kritikussal, Szilasi Lászlóval A harmadik híd című regényéről Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus beszélget.

18.00, Dugonics tér (a Líra Könyv Zrt. Fókusz Könyváruház sátránál): Szilasi László dedikál.

19.00, Grand Café (Deák Ferenc utca 18.): „Ne számíts elragadtatásra!” A Tiszatáj folyóirat Avantground számának bemutatása, azaz az „avantgarde” és az „underground” kizsigerelése Kabai Lóránt, Mikola Gyöngyi, Müllner András és Perovics Zoltán, illetve Orcsik Roland részvételével.

20.00, Grand Café (Deák Ferenc u. 18.): Kortárs irodalmunk három írói univerzuma találkozik, mikor Barnás Ferenc, Oravecz Imre és Szilasi László beszélget; moderátor: Módos Ádám (SZTE Filozófia Tanszék).

 

 

A 2014. évi könyvhét szegedi programjairól a Szegedi Tudományegyetem MédiaCentrumának munkatársai és gyakornokai folyamatosan képes beszámolókat adnak. E tudósítások elérhetőek az universitas www.u-szeged.hu honlapján belüli Hírportálon. A szövegeket, fotókat közli a Somogyi-könyvtár által ebben az időszakban működtetett könyvheti honlap: http://konyvhetszeged.sk-szeged.hu/. A híradások megjelennek az SZTE MédiaCentrum partnereinek honlapján: a Tiszatáj online kiadása http://tiszatajonline.hu/, illetve a DKMT Eurorégió internetes újságjaiban: TriplexRegioNet a http://www.triplexregio.net/, az EricInfo http://www.ericinfo.eu/index.php?page=10&action=nyito, az Euro-Regional News Agregator http://www.ernainfo.eu/ oldalain.

 

Korábban írtuk:

 

Könyvünnep – Nők, könyvek, irodalom... – 2014. június 15.

Könyvünnep Viharlovasokkal és Folyamistennel – 2014. június 14.

Könyvünnep Szent-Györgyivel – 2014. június 13.

Megnyílt a 85. Ünnepi Könyvhét – 2014. június 12.

A Szegedi Tudományegyetem és kiadói műhelyei, könyvtára a 85. ünnepi könyvhéten

A Szegedi Tudományegyetem a 85. Ünnepi Könyvhét kiemelt partnere

 

Tudósítanak az SZTE Médiacentrum munkatársai és gyakornokai: Újszászi Ilona, Pintér M. Lajos, Nyemcsok Éva Eső, Gajzer Erzsébet, Őszi Tamás, Herédi Renáta, Rozgonyi Ádám, Farkas Levente

Fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.