SZTE Info
Konyvhet_2013.06.06

Megnyílt a 85. Ünnepi Könyvhét – 2014. június 12.

Az SZTE Médiacentrum folyamatosan frissülő tudósításban számol be a 85. Ünnepi Könyvhét eseményeiről. 2014. június 12-én kezdetét vette a rendezvénysorozat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Professzorok a könyvtéren

 

Ismeretterjesztő kiadvány a könyvpiacra tett művek 26 százaléka. A Szegedi Egyetemi Kiadó Tudástár könyv-sorozatáról a három szerkesztő professzor – Dux László, Hannus István, Pál József – beszélt a 85. könyvhéten, az universitas főépülete előtti Dugonics tér nagyszínpadán.

 

Csut19ora_Pal_HannusDux_MG_934315„Utcára a tudománnyal!” – az ismeretterjesztés jó gyakorlatára hoz több példát is az idei könyvünnep. A 85. Ünnepi könyvhét első napján a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala előtti Dugonics téren berendezett könyvsátraktól övezett színpadon a Szegedi Egyetemi Kiadó készülő kiadványairól az universitas három professzora beszélt.


A 8 kötetesre tervezett Szegedi Egyetemi Tudástár az egyetem egyik sikeres TÁMOP-pályázatának köszönheti megszületését. A Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulóján rendezett Szabadegyetem –Szeged előadássorozatot is feldolgozó első kötet CD-változatát tartotta a kezében Pál József. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese irányításával működő Szegedi Egyetemi Kiadó unikumnak számító vállalkozása a Tudástár-sorozat, amely a nagyközönség számára is közérthető módon mutatja majd meg a Tisza-parti universitason végzett munka kiemelkedő eredményeit. A rektorhelyettes elárulta: a Szent-Györgyi szellemi örökségét feldolgozó első kötet angol nyelvű változata is elkészül.


Három további kötet a három nagy tudományterület – élő- és élettelen természettudományok, társadalomtudományok – szerint csoportosítva a szegedi egyetemen jelenleg oktató és kutató tudósok publikációból ad válogatást. A szerkesztő főbb szempontjait ismertette Dux László professzor (SZTE ÁOK), Hannus István professzor (TTIK), Pál József professzor (BTK).

A szakmának vagy a laikusoknak nehezebb írni a tudományról? – kérdezte Dux Lászlótól Újszászi Ilona, az SZTE Médiacentrum vezetője. Hannus István pedig vázolta, miként bukkant a New York Times Szent-Györgyi Alberttel kapcsolatos írásaira. A múlt század nyolcvanas éveiben mikrofilmen olvasgatott cikkekből összeállított kötetét most kiegészíti a Délmagyarországban fellelhető Szent-Györgyit emlegető írásokkal – a kutatói munkát forradalmasító új módszerrel. Vidék-Magyarország legpatinásabb regionális újságját, az idén 104 éves Délmagyarországot ugyanis digitalizálta az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Somogyi-könyvtár. A Délmagyarország 1910 és 1945 közötti lapszámai elérhetőek az egyetemi bibliotéka, a Somogyi, valamint a DM Online oldalairól. Ezeken a régi újságoldalakon a modern technikának köszönhetően a kutató és a laikus is könnyedén keresgélhet, és bizonyos, hogy érdekességekre bukkanhat.


Professzorok_a_konyvheten
Professzorok a könyvhéten - GALÉRIA


Mit gondolnak a tudománynépszerűsítésről, az ismertterjesztés új és régi módszereiről a professzorok? E kérdésre válaszolva esett szó a Tudástár sorozat további kötetiről: a – többek között – az SZTE jeles díszdoktorainak előadásait is csokorba gyűjtő könyv tervéről, illetve a szegedi egyetem képeskönyvéről. Mit olvasnak pihenésképpen a professzorok? Kiderült, hogy Hannus István Jonas Jonasson A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című regényét forgatja, míg Dux László a római birodalomról szóló könyvet lapozgat, Pál József pedig örök kedvencét, Weöres Sándor verseit olvassa pihenésképpen.



Könyvkiadás az SZTE-n

2014. június 12., csütörtök, 17.00, Dugonics tér, a Szegedi Egyetemi Kiadó sátra

 

Pál József rektorhelyettes és Újszászi Ilona Médiacentrum-vezető az egyetemi könyvkiadásról, a könyvek jelenéről és jövőjéről beszélgetett a 85. Ünnepi Könyvhét első napján.

 

Pal_Jozsef_interju_galeria
GALÉRIA


Pál József irodalomtörténésszel, a Szegedi Egyetemi Kiadó vezetőjével, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesével Újszászi Ilona, az SZTE Médiacentrum vezetője beszélgetett a SZEK Dugonics téri standjánál. Bevezetőként az egyetemi kiadó jellemzését hallhattuk Pál Józseftől, miszerint a szegedi rendszer, a 2013-ban alakult SZEK egyedinek számít Magyarországon. Ezt követően a már meglévő és tervezett kiadványokra tért át Újszászi Ilona kérdését követően. Elmondta, hogy a Szegedi Egyetem és elődei kötetet adták ki, majd ezt követően még több mű is várható. A következő három kötet az élő és élettelen tudományokat, illetve a humán területet öleli át. Kötetenként 20-30 tanulmány lesz elérhető mindenki számára. A munkálatokat megkönnyíti, hogy az érintett professzorok elvállalták a saját területeikhez tartozó tanulmányok összegyűjtését.


Ezután maga a rendezvény, az Ünnepi Könyvhét lényegiségéről: a tudomány utcára hozásáról és az olvasás népszerűsítéséről szólt a beszélgetés. Az utcára jövetelt komolyan kell érteni – mesélte mosolyogva Pál József –, mert tényleg itt állunk a műveinkkel együtt. Másfelől a tudományokat könnyű megfogalmazással prezentáljuk, ugyanis szerinte a könnyű megfogalmazás és a mély tartalom nem zárja ki egymást. Majd a népszerűsítést kiegészítette egy saját gondolattal, miszerint nem elég, ha az emberek szeretnek olvasni, fontos, hogy a minőséget szeressék megismerni általa. Az emberi lényeg megismerése nélkülözhetetlen, és ez vezet el az általános érték kialakuláshoz és megmaradásához.


A továbbiakban az új olvasói szokásokról esett szó, illetve a hallgató és a könyv mai viszonyáról. – Igen, van egyfajta digitális kihívás – kezdett bele Pál József –, de szerintem a kettőt együtt kell használni. A technika és a könyv kiegészítik egymást.

Példaként felhozta, hogy megfelelő keresőprogramok segítségével és értelmes kérdések feltevésével új jelentéseket lelhetünk az olvasmányokban, legyenek azok akár szépirodalmi művek, akár tudományos szövegek. Ezenfelül az e-könyvek használatát is támogatja. – Igaz, nekem nehézséget jelent sokáig a képernyő előtt ülni, és számomra meghittebb egy könyvet a kezemben tartani – hozta fel saját tapasztalatait példaként –, de számos előnye van a technikának, melyek közé tartozik a gyorsaság is. Mondják, hogy melyik az az öt könyv, melyet magaddal vinnél egy lakatlan szigetre – mesélt saját kedvenceiről. – Az én választottjaim között biztosan ott lenne a Biblia, mely a legtöbb életbölcsességet tartalmazza, Dante művei, melyek minden élethelyzetben talpra tudnak állítani, Weöres Sándor kötetei, akit az egyik legnagyobb költőnek tartok, és természetesen Platón írásai, melyektől már csak visszafejlődhetünk.

 


Szörényi László: Már eleget éltünk?

2014. június 12., csütörtök, 17.00, Dugonics tér

 

Szörényi László irodalomtörténész dedikálta újonnan megjelent „Már eleget éltünk?” című könyvét.

 

Szorenyi_prof2Idén jelent meg Szörényi László irodalomtörténész, kritikus, az SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetőjének új könyve, amely a „Már eleget éltünk?” címet viseli. A 172 oldalas írás elnevezése sem véletlen: egy Mikszáth Kálmán-történetet elevenít fel a szerző, amelyben Tisza Kálmán azzal a ténnyel kénytelen szembesülni, hogy ugyan egy főúri vendégségben ételből, italból és kártyából nem szenvedhet hiányt, olvasnivalóból, szellemi táplálékból annál inkább. Ennek megfelelően Szörényi László is a nemzeti „elhülyülést”, a kultúráról való leszokást, az iránta érzett közönyt ostorozza a könyvében. A szerző azon az állásponton van, hogy ez ellen valamit tenni kell, és ennek érdekében különböző példákat mutat fel. Könyvében egyaránt merít a fiatalkori emlékeiből és jelenkori eseményekből, így küzdve azért, hogy a méltatlanul elfeledett dolgok újra napvilágot lássanak. Említést tesz egy tragikus sorsú évfolyamtársáról, Hajnóczy Péterről, valamint szót ejt többek között arról is, hogy a pápa lemondó szövegét még a bíborosok sem értették, lévén nem tudtak latinul, így nem értették a Vergilius-idézet jelentette finom célzást. Ez alapján elmondható, hogy Mikszáth három asztala közül (amelyeken az étel, a kártya és a könyv kap helyet) a harmadik felhozatala sokszor a legszegényebb.

 

Szent-Györgyi Albert a hazai és amerikai sajtó tükrében

2014. június 12., csütörtök, 16.00, József Attila Tanulmányi és Információs Központ

 

Hannus István professor emeritus Szent-Györgyi Albert életéről és munkásságáról tartott előadást, melyhez a Délmagyarország digitális archívuma szolgáltatta a forrást.

 

Hannus_4A média olykor meglepő körvonalakat tud rajzolni egy-egy híres ember köré. Hannus István professzor, a „reneszánsz” kémikus szívesen foglalkozik a kémia és annak művelőinek megismerésével – derült ki a Szegedi Egyetemi Kiadó által szervezett helytörténeti sétán tartott előadásából. Ebből kifolyólag amerikai tartózkodása alatt összegyűjtötte a New York Times

mindazon cikkeit, melyek Szent-Györgyi Alberttel foglalkoznak. A tekintélyes méretű, 133 elemből álló gyűjteményt magával hozta Szegedre, majd egy kiadvány érdekében kiegészítette a Délmagyarországban megjelent hírekkel. Ebben segítségére volt az újság frissen átadott archívuma, amelyben a források készen a rendelkezésére álltak, nagyban megkönnyítve így a kutatói munkát.

Hannus István előadásában a hazai oldal reprezentációiból szemezgetett, kivetítve azokat a híreket, amelyekben a méltán híres Nobel-díjas biokémikus felbukkant. Az első cikk Szent-Györgyiről 1928. szeptember 26-án jelent meg, hírül adva, hogy a neves tudóst kinevezték az egyetem új vegyész tanárává. Ezt követően sokáig elkerülte őt a sajtónyilvánosság, végül 1931-ben adtak ki egy összefoglaló írást a tudományos eredményeiről, ám ekkor még nem említették azt az áttörését, amiért végül Szent-Györgyi Nobel-díjat kapott. Erre egészen 1933-ig várni kellett, viszont ekkor a tudományos felfedezés súlya mellett már a „paprikamonopólium” témakörére is kitértek. Hannus István felhozatalából természetesen nem maradhattak ki azok a korabeli cikkek, melyek Szent-Györgyi Albert egyetemért folytatott harcával foglalkoztak, de jutott egy kis hely az olyan színes írásoknak is, amelyek a tudós kitüntetéseivel vagy sportolói tevékenységével foglalkoztak. Hannus István ezen felül több olyan érdekességet is megosztott a méltán híres szegedi profeszorról, amelyek a sajtóban nem igazán láttak napvilágot.

 

Könyvbemutató a Franco-kor spanyol filmjeiről

2014. június 12., csütörtök, 15.00, Auditorium Minimum

 

Spanyol filmpolitikáról, korabeli cenzúráról és Francisco Franco spanyol vezető filmes kapcsolatairól is beszélt új könyvének bemutatóján Lénárt András.

 

Lenartsajjtajkonyvbeumato6„A spanyol film a Franco-diktatúrában” címen jelent meg Lénárt András, az SZTE Hispanisztika Tanszék oktatójának könyve, melyben filmtörténeti és filmpolitikai szempontból vizsgálja a Franco-korszak különböző mozgóképeit. A József Attila Tanulmányi Központ Auditorium Minimumában összegyűlt nagy számú érdeklődőknek az író elmondta, hogy könyvében arra törekedett, hogy a francóista ideológia és filmpolitika különböző filmekben történő megnyilvánulását olyan összetett és átfogó formában írja meg, hogy az mind itthon, mind Spanyolországban egyedülálló legyen. Ugyanis elmondása szerint míg külföldön a film és történelem közös vizsgálata egyre nagyobb divat, addig itthon ennek még a módszertana sincs meg, és ez ellen tenni akart valamit. Ez a törekvése sikerült is, lévén a jelenlévőknek elárulta, hogy már most érdeklődtek különböző külföldi kiadók a könyv francia és angol nyelvű fordítása után. A beszélgetés során Lénárt András több olyan érdekes vagy megmosolyogtató tényt is megosztotta az egybegyűltekkel, melyekkel a kutatásai során találkozott. Ezek között szerepelt például, hogy a korabeli spanyol cenzúra addig vágott egy Rómeó és Júlia-filmet, amíg az happy enddel nem végződött, valamint hogy Franco diktátor maga is rajongott a moziért, és nemcsak hogy különböző propagandafilmekben szerepelt, de többnek forgatókönyvet is írt. Természetesen a magyar–spanyol filmes kapcsolatról is szó esett, bár az akkoriban eltérő nézeteket valló országok viszonylag kevés befolyással voltak egymás művészeire. Az esemény végén a közönség is feltett néhány kérdést a szerzőnek, többek közt Franco filmes kapcsolatát tudakolva.

 

Történelmi pillanat: 100 ezer oldalt digitalizált az egyetemi könyvtár

2014. június 12., csütörtök, 12.30, SZTE Klebelsberg Könyvtár

 

Eddig 100 000 oldalt digitalizáltak az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársai a Délmagyarország Csongrád megyei napilap példányaiból – az első számtól az 1945-ös évig bezárólag. A digitális archívumot a 85. Ünnepi Könyvhét nyitónapján élesítette Keveházi Katalin, az egyetemi könyvtár főigazgatója. A hatalmas munkában az SZTE Klebelsberg Könyvtárral a Somogyi-könyvtár működött együtt.

 

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársainak köszönhetően megelevenedik a múlt: a Somogyi-könyvtárral együttműködve a Csongrád megyei napilap, a Délmagyarország minden egyes példányát digitalizálták, az első számtól az 1945-ös esztendőig.

Az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón – amelyen a digitalizálás folyamatát bemutató videót is levetítették – Pál József, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese elmondta: a Délmagyarország napilap 104 éves történetének nagyon nagy fejezetét digitalizálták az 1910. május 22-én megjelent első számtól 1945-ig. Az a tény, hogy a Délmagyarország digitálisan is hozzáférhetővé válik a II. világháborúig mindenki számára, új helyzetet teremt nemcsak a kutatóknak, de a múlt iránt érdeklődőknek is. Az események szegedi visszhangja segít a történelem megértésében, a digitalizált napilapszámok forrásdokumentumokkal egyenértékűek, és könnyen hozzáférhetőek. Az SZTE Klebelsberg Könyvtárnak már van tapasztalata a digitalizálásban, hiszen számos egyetemi orgánumot feldolgoztak már így, olyanokat, amelyek az egyetem történetéhez, szellemiségének, arculatának megismeréséhez eddig is hozzájárultak. Ehhez nagyon jó példa Hannus István professzor most megjelenő, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzorunkról szóló könyve, amely a Délmagyarországtól a New York Times-ig ad betekintést a világhírű kémikus életébe.


Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója elmondta: több évig tartott a 100 000 oldal digitalizálása, amelyet még az előző főigazgató, Mader Béla hivatali ideje alatt kezdtek el. Nyilván sokakban felmerül a kérdés, hogy miért digitalizálták a megyei napilap számait, miért kezdtek neki a munkának. Keveházi Katalin főigazgató azt válaszolta a kérdésre: a könyvtár helyzetéből adódott a feladat, hiszen jelentős digitalizálási tapasztalattal rendelkeznek. Emellett folyamatosan keresik a kihívást, és a napilap digitalizálása igen nagy feladat volt. Arról nem is beszélve, hogy nem csupán a fennmaradt kézzel írt oklevelek, bullák, pecsétek tekinthetők történeti forrásoknak, hanem a nagyon rövid használatra szánt, nagyközönség számára előállított, a kiolvasás után zsebbe gyűrt napilapok is. Ezek a megjelenésük másnapjától már történelmi forrásoknak tekinthetők. Mégpedig azért, mert fontos történeti lenyomata mindegyik lapszám egy-egy kornak, és fontos látni, hogy az eseményekről, jelenségekről mit gondoltak az akkori kortársak, hogyan ítélték meg az adott korszakot. Egy napilap teljes állományának közzététele ehhez nagyban hozzájárul a főigazgató szerint, sokat segít az átlagembereknek is a korszakok megértésében, ráadásul a digitalizált lapszámok szinte beszippantják az olvasót.


Sajtotajekoztato_galeria
A sajtótájékoztatón készült képgaléria itt megtekinthető


A főigazgató azt is elmondta, legutóbb két cikket olvasott el: az egyik 1929. május 14-én jelent meg, az első Ünnepi Könyvhét kapcsán, ez egy tanulságos vezércikk volt. A másik az 1938-as futball-világbajnokságról szóló beszámoló volt.

Keveházi Katalin hozzátette: örül annak, hogy a nagyközönség számára is elérhető lett a digitalizált Délmagyarország, és nem csak a kutatók vagy a könyvtárba beiratkozottak böngészhetik a régi lapszámokat. A digitalizálást mindenféle pályázati támogatás nélkül és extra lehetőség nélkül végezték, a munkában szövetségesük a Somogyi Károly Könyvtár volt, amellyel egyre bővül az együttműködések köre. A programnak természetesen lelkes támogatója volt a Délmagyarország megyei napilap kiadója is.

A Somogyi-könyvtár igazgatója, Palánkainé Sebők Zsuzsanna elmondta: nagyon örül annak, hogy a digitális archívumot az Ünnepi Könyvhéten mutatják be, ennél méltóbb alkalmat nem is lehetett volna találni ennek az eseménynek. A digitalizálási projekttel az egyetem az első perctől nyitott kapukat döngetett náluk. Bár a munka során szembesülniük kellett a szerzői jogokkal is, végül sikerült tiszta helyzetet teremteni. Az együttműködés során a Somogyi-könyvtár számos digitális lapszámmal járult hozzá a digitális archívum létrejöttéhez.


A Délmagyarország és Délvilág Csongrád megyei napilapok főszerkesztője, R. Tóth Gábor azt mondta: a megajándékozott szerepében vehet részt a sajtótájékoztatón, ami a lehető legkényelmesebb szerep. Óriási munkát végeztek a Klebelsberg és a Somogyi-könyvtár munkatársai, és rendkívüli erőfeszítéseket tettek azért, hogy tízezer lapszámot, 100 000 oldalt digitalizáljanak.

A főszerkesztő a sajtótájékoztatóra elhozta a Délmagyarország első számának reprint kiadását, amelyben egyebek mellett a szegedi egyetemről is írtak. A főszerkesztő szerint rendkívül szerencsés dolog, hogy az első szám ilyen formájában itt van, de minden egyes lapszámot nem tudnak reprint kiadással újranyomni, és a lapok előbb-utóbb az enyészeté lesznek. De a digitalizálással ez az óriási kincs nem megy veszendőbe, hanem kordokumentumként szolgálnak. A Délmagyarország a vidék legpatinásabb napilapja, az első, legrégebb óta működő – és a digitalizált napilapok sorában is az első most már. A régebbi példányokról a főszerkesztő elmondta: az 1920-as években jelentek meg olyan lapszámok, amelyek József Attila verseit közölték, sőt, találkozott olyan lapszámmal is, amelyben Juhász Gyula, Móra Ferenc és József Attila egyaránt publikáltak. Kortörténeti érdekességként említette az 1938-as futball-világbajnokságot, amelyet követően 4000 felbőszült drukker követelte a szövetségi kapitány lemondását a szégyenletes második helyezés megszerzése után. És hogy szórakoztató témát is említsen, R. Tóth Gábor felidézte azt az 1938. február 5-én megjelent cikket is, amely egy öttömösi esetről számot be, viharos éjszakai közelharc a cirkuszi primadonnája miatt címmel – a verekedés Macska Manci miatt tört ki.


A sajtótájékoztató végén Keveházi Katalin egy gombnyomással tette hozzáférhetővé a tartalmat a világháló közössége számára.

A digitalizált archívum itt érhető el.

 

Megnyílt a 85. Ünnepi Könyvhét


2014. június 12., csütörtök, 11.00, Dugonics tér

 

Végel László Kossuth-díjas író köszöntőjével kezdetét vette a 85. Ünnepi Könyvhét és a 13. Gyermekkönyvnapok színes programsorozata.

 

A 85. Ünnepi Könyvhetet Végel László Kossuth-díjas regény- és drámaíró, esszéista, a vajdasági magyar irodalom és közgondolkodás meghatározó alakja indította útjára Szegeden. A neves szerző Neoplanta – avagy az Ígéret Földje című városregényéből készült színpadi feldolgozás nemrégiben a legjobb előadás díját nyerte el az 59. újvidéki Sterija Játékokon. A könyv- és olvasásnépszerűsítő rendezvénysorozat nyitóünnepségén beszédet mondott még Solymos László, Szeged város alpolgármestere, valamint Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke is. Átadták továbbá az idei könyvkiadási támogatásokat, valamint Az Év Könyve díjat is. Közreműködtek az SZTE Zeneművészeti Kar hallgatói, a Dugonics András Piarista Gimnázium Népzenei Kamaraműhelye és a Szeged Táncegyüttes Babszem Csoportja.

 

konyvfeszt_3_Solymos_alpolgarmester_ur_SzegedSolymos László elmondta, az idei könyvhét Szeged számára kiemelten fontos, hiszen a város a vidéki központi megnyitónak adhat otthont. Mint fogalmazott, Szeged méltó erre, hiszen világhírű tudósok, művészek éltek, alkottak itt, a megyeszékhely szellemi-kulturális élete hosszú idő óta párját ritkítja. Külön szólt Dugonics Andrásról, az első magyar regény írójáról és Janikovszky Éváról, Juhász Gyuláról, Szeged szülötteiről, valamint olyan szerzőkről, akik nem itt születtek, de alkotásukkal Szegedet gazdagították, úgy mint József Attila, Radnóti Miklós, Baka István, Móra Ferenc, Tömörkény István és Mikszáth Kálmán. Az alpolgármester kijelentette: aki a művészek közül Szegeden élt, nem tudta és nem is akarta magát kivonni a város hatása alól, nem véletlen, hogy a település és annak varázsa számos regény, novella, vers témája. Arról is szólt, hogy az önkormányzat számára fontos a helyi művészek, alkotók bemutatása a könyvhét szegedi rendezvényein, emellett a szervezők évről évre figyelmet fordítanak a határon túli magyar kultúra bemutatására is, és rendszeresen ismert, elismert írókat, költőket is meghívnak a programsorozatra. Az önkormányzattól az Év Könyve díjat Fári Irén és Simoncsics János vehette át a Palánk – Szeged belvárosa egykor című alkotásért.

 

Kocsis András Sándor örömét fejezte ki, hogy Szegeden veszi kezdetét idén a vidéki könyvheti eseménysorozat, melyre 335 új kötet jelent meg, hiszen mint mondta, a magyar kulturális élet tradicionálisan fontos központjáról van szó. Elárulta: a magyar könyvhét világszerte unikális. Most, 2014. június 12-én 80 helyszínen nyílik meg könyvhét, ezáltal hazánk most „a világ legnagyobb könyvesboltja”. – Legyünk büszkék a magyar irodalomra, a szerzőkre, a könyvekre, a megfogható csodára. Legyünk büszkék a köztük élő irodalmárokra, a szegedi Ilia Mihályra vagy éppen a vajdasági Végel Lászlóra – ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.

 

Végel László ünnepi beszédében a könyvek furcsa sorsáról osztotta meg gondolatait a közönséggel. Megtudhattuk, 5-6 éves korában azzal szembesült az akkori Jugoszláviában, hogy a partizánok vagy az oroszok bevonulásakor a felnőttek éjszakánként titokban kivitték könyveiket az utcára, sokszor a szerb szomszédok háza elé. Hogy történhetett ez, mikor az iskolában a tanítónéni azt mondta, a könyv az ember legjobb barátja? Mindezt csak később, felnőttfejjel értette meg. Ugyanakkor ezek az események késztették arra, hogy megismerje, megszeresse, kutassa a köteteket, szorgalmas könyvtárlátogatóvá váljon. Emlékeztetett, az 1990-es évek délszláv háborúi idején is halmokban álltak a Vajdaságban az utcákon a magyar nyelvű könyvek, az antikváriumok sem vették át azokat, romák gyűjtötték össze, majd árulták – azaz mentették – a magyar kultúra gyöngyszemeit. – Baljós időkben az ember hallgat, a könyvek beszélnek helyette. Az a kérdés, hogy meghalljuk-e a szavukat, megértjük-e, mit mond, mit üzen József Attila, Babits Mihály, Bibó István, Márai Sándor, Illyés Gyula vagy Petri György. Felhők jelentek meg a régió és Európa egén. A könyvek is nyugtalankodni kezdenek, óvni kell őket. Aki a könyvet óvja, a hazát védi – mutatott utat.

 

Végel László a könyvhét ünnepélyes megnyitóját követően a Dugonics téren, a Líra Könyv Zrt. Fókusz Könyváruház sátránál dedikált.


Konyvhet_2014._jun._12_galeria
Megnyílt a 85. Ünnepi Könyvhét – 2014. június 12. - GALÉRIA

 

Térzenével köszöntötték a 85. Ünnepi Könyvhetet


2014. június 12., csütörtök, 10.45, Dugonics tér

 

A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar hallgatói 2014. június 12-én, csütörtökön 10.45-kor a Dugonics téri színpadon térzenével nyitották meg a 85. Ünnepi Könyvhetet.

 

konyvfeszt_6_egyetem_ZenekarA hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező térzene műfajával találkozhattak az ünnepi könyvhét résztvevői és a fúvós muzsika kedvelői. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar koncert-fúvószenekarának lelkes tagjai a nyári nagy meleggel megküzdve szórakoztatták a közönséget. A zenekar 1998-as megalakulása óta számos hazai és külföldi sikert tudhat maga mögött. Éves rendszerességgel készít rádiófelvételt Budapesten, és több CD-felvétellel mutatkozott be a nagyközönség előtt. A belgiumi Neerpelt Európai Ifjúsági Zenei Versenyén két alkalommal cum laude I. díjat szerzett, valamint nagy sikerű koncertet adott a schladmingi Mid Europe zenei konferencián. A zenekar immár hat alkalommal volt résztvevője a Fúvószenekari Világszövetség Kelet-Európai Szekciója által szervezett Fúvóskarmesteri Szimpóziumoknak. A Birkfeldi Intermusica Nemzetközi Szólista Versenyen művészi közreműködéséért a „Legkiemelkedőbb előadást nyújtó zenekar” díját kapta, a spanyolországi Valencia Certamen International de Bandas de Musica – Ciudad de Valencia meghívásos versenyén harmadik helyezést ért el az együttes. Az együttes az elmúlt esztendőkben számos kiváló, nemzetközileg elismert szakemberrel dolgozhatott, több kiváló szólistával, előadóművésszel koncertezhetett együtt. A zenekar repertoárja széles körű; koncertprogramjaikon rendszeresen csendülnek fel kortárs magyar fúvószenekari művek ősbemutatóként, magyarországi bemutatóként. A zenekart megalakulása óta alapítója Csikota József, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar egyetemi adjunktusa, Artisjus-díjas fúvóskarmester vezeti.

A 85. Ünnepi Könyvhét megnyitóján közreműködött a Premier Harsona Kvartett is. Az együttes 2013 novemberében alakult az SZTE ZMK hallgatóiból, majd 2013 decemberében tartották nagy sikerű bemutatkozó koncertjük. Az egyetem keretein belül számos sikeres fellépést tudhat magának az együttes. A kvartett tagjai külföldi egyetemeken, világhírű harsonaművészek mesterkurzusain tanultak, és professzionális zenekarokkal járták be többek között az Egyesült Államokat, Németországot és Ázsiát. A zenekar tagjai: Czirok Zoltán, Dobi János, Major Lilla és Sztranyák Dávid. A koncerten felcsendült Andrew Fox: Fanfár harsonákra és George Gershwin: A portrait műve.

 

A 85. Ünnepi Könyvhét és a 13. a Gyermekkönyvnapok teljes programja a Somogyi-könyvtár honlapján található meg.

 

A Szegedi Egyetemi Kiadó és Médiacentrum munkatársai folyamatosan tudósítanak a könyvheti programokról. A beszámolók, tudósítások, interjúk elérhetőek az universitas www.u-szeged.hu honlapján belüli Hírportálon, a Somogyi-könyvtár által ebben az időszakban működtetett könyvheti hírportálon; továbbá az SZTE Médiacentrum partnerei honlapján: a Tiszatáj online kiadása, illetve a DKMT Eurorégió internetes újságjaiban: TriplexRegioNet, az EricInfo, az Euro-Regional News Aggregator oldalain.

 

 

Korábban írtuk:

 

A Szegedi Tudományegyetem és kiadói műhelyei, könyvtára a 85. ünnepi könyvhéten

A Szegedi Tudományegyetem a 85. Ünnepi Könyvhét kiemelt partnere



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.