SZTE Info

Balzsamozott krokodilok és ősi gyógyászat a Fekete Házban

2014. május 9-én megnyitotta kapuit a Fekete Ház egyiptomi kiállítása. A megnyitón egzotikus tánc és részletes bemutató várta az érdeklődőket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Második felvonásához érkezett „A fáraók Egyiptoma” című szegedi kiállítássorozat, melynek keretein belül a Móra Ferenc Múzeum három helyszínen rendez tárlatot az egyiptomi kultúra jegyében. A május 9-én a Fekete Házban megnyitott kiállítás „Az egyiptomi múmia – A balzsamozás terme” címet viseli, és ehhez hűen a mumifikálás, orvoslás és írás titkait ismerhetik meg a látogatók.

Az ünnepélyes megnyitón egzotikus „ízisz szárnyas” táncbemutató fogadta az egybegyűlteket. Ezt követően Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója mondott beszédet, melyben elmondta, hogy az egyiptomi tematikájú kiállítássorozat nemcsak a múzeum új irányvonalát képviseli, de egyben az elmúlt idők legnagyobb vállalkozása is egyben. A szervezők és a munkában részt vevők egyik fő célkitűzése így nem csak az ókori egyiptomi élet tudományos bemutatása volt, hanem a korabeli világ hangulatának a megidézése is. – Szerettük volna, hogy az emberek itt Szegeden is azt érezhessék, Egyiptomban vannak – mondta Fogas Ottó.

Naglaa Naguib, az Egyiptomi Nagykövetség helyettes nagykövete személyesen is köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a kiállítás megvalósításában. – A mondás úgy tartja: az emberek nagy dolgokra képesek – ez a kiállítás is ezt bizonyítja – méltatta az egyiptomi kultúra csodáit látogatói elé táró tárlatot. – Remélem, hogy egyszer minden magyar városban lesz egy kis darab Egyiptomból – osztotta meg az álmát a jelenlévőkkel a diplomata. A szót ezt követően Kozma József szegedi önkormányzati képviselője vette át a szót, kiemelve annak nagyszerűségét, hogy a szegedieknek lehetőségük nyílt megismerni az egyiptomi kultúrát anélkül, hogy el kelljen utazniuk. – Ha az ember elmegy Egyiptomba, a nagy rohanásban sokszor nincs módja a kulturális elmélyülésre. Ám itthon erre hat hónapnyi idő áll a rendelkezésre – mondta Kozma József, és hozzátette: a múzeumok és könyvtárak alkalmat nyújtanak arra, hogy szembesüljünk a múlttal és a kultúrával.

A frissen nyílt kiállítás falain belül az érdeklődők megtekinthetnek többek közt egy kétezer éves férfimúmiát, amely sokáig Almásy gróf magángyűjteményét gazdagította, több bebalzsamozott krokodilt, a korabeli orvoslás mágikus és tudományos gyakorlatát, továbbá több hieroglifákkal díszített papirusztekercset is.

„Az egyiptomi múmia – A balzsamozás terme” című tárlat 2014. december 16-áig tekinthető meg a Fekete Házban (Roosevelt tér 1-3). A kiállítássorozat első helyszíne a Kass Galériában található, míg a harmadik, záró fejezetre a Móra Ferenc Múzeumban kerül sor, ezt 2014. június 21-én nyitják meg.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.