SZTE Info

sansz_nap_megnyito_kiemelt

Elkezdődtek az Esélyegyenlőségi Napok a Szegedi Tudományegyetemen

Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ szervezésében rendezik meg a Szegedi Tudományegyetemen az Esélyegyenlőségi Napokat, az eseményt 2014. május 5-én nyitotta meg Sebőné Szenes Márta.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2014. május 5-én és 6-án rendezik meg az Esélyegyenlőségi Napokat a Szegedi Tudományegyetemen, amit Sebőné Szenes Márta, az SZTE esélyegyenlőségi koordinátora nyitott meg. Ezután Máténé Homoki Tünde és Meggyesné Hosszú Tímea tartott előadást az esélyegyenlőségi képzéseken átélt tapasztalataikról, majd Gyarmathy Éva beszélt a diszlexiásokról, azok be- és elfogadásáról. Kedden részt lehet majd venni különböző érdekes és tanulságos programokon, melyek empirikus úton érzékeltetik a résztvevőkkel, milyen akadályokkal és körülményekkel kell szembenézniük és leküzdeniük a fogyatékossággal élőknek és hátrányos helyzetűeknek nap mint nap.


SANSZ_nap_Megnyito_galeria
Elkezdődtek az Esélyegyenlőségi Napok az Szegedi Tudományegyetemen - megnyitó (galéria)

 

Sebőné Szenes Márta megnyitója során a vendégek tájékoztatást kaptak az esemény rövid történetéről, például megtudhatták azt is, hogy a Sansz Napokat 5 éve rendezik meg. Továbbá beszélt még a rendezvény legfőbb céljáról, arról, hogy a fogyatékossággal élő, illetve hátrányos helyzetű egyetemi hallgatókra több figyelem irányuljon. Az adatok szerint a Szegedi Tudományegyetemen 160 regisztrált hallgató van, aki valamilyen fogyatékossággal él együtt. – Én magam pszichológus is vagyok, és tudom, hogy nagyon fontosak az emberek közötti rítusok. Hogy alkalmunk legyen segíteni másoknak — mesélte Sebőné Szenes Márta. A módszereikről is esett szó, személyi segítőkkel dolgoznak együtt, az oktatók és nem oktatók egyaránt részt vehetnek speciális tréningeken, melyek során személyes tanácsadást kaphatnak. Ezután azt is megtudhattuk, hogy az SZTE úttörő ezen a téren, mivel más egyetemeken nem találkozhatunk ilyen újításokkal.


Ezt követően Homoki Tünde vette át a szót, aki bővebben kifejtette a képzések során átélt tapasztalatait, és elmagyarázta a képzések fontosságát is, mely nem célirányosan a fogyatékos gyerekekre vagy hallgatókra vonatkozik. – Hiszen nemcsak ezzel a célcsoporttal kell törődni, de az őket befogadó társadalmi közeggel is – magyarázta Máténé Homoki Tünde. Ezért olyan fontos a szemléletváltoztatás, hiszen a tájékozottság és az információ hiányában nem a megfelelő vélemény alakulhat ki az emberekben. Ennek a véleménynek a kialakulását pedig különböző csoportmunkák és érzékenyítő játékok segítik, melyek tapasztalati élményt nyújtanak a tréningen részt vevőknek. Fontosnak tartotta még kiemelni, hogy a jogszabályi környezet biztosított, viszont az mindenképp ellenőrzést kíván maga után, hogy ez megfelelően működik-e a valóságban. Az előadást Meggyesné Hosszú Tímea bővítette ki, aki diagramok segítségével mutatott be néhány feladatot, melyeken a tréning során részt lehetett venni. Ilyen volt például a Richter-skála, amikor a résztvevőknek egy-egy állításra 1-től 5-ig kellett pontozással véleményt alkotni.


Ezután Gyarmathy Éva előadása következett a diszlexiásokról. Kezdetnek a technikával babrált az asztalon. – Egy kis környezetváltoztatás, mert kinek így jó, kinek úgy jó – vezette fel gondolatait. Előadása során megtudhatták a vendégek, hogy a diszlexiások száma a legnagyobb az egyetemen. Majd ismertette a résztvevőkkel, hogy maga a diszlexia miért alakulhat ki. Az okok közé sorolható például a gyermekeknél a fejlődési szakaszok kimaradása, mint például a négykézláb mászásé. Ennek a következménye pedig, hogy nem alakul ki a jobb és bal agyfélteke között a megfelelő összhang, és nem tudják kiegészíteni egymást megfelelően. – Ez pedig probléma, de a probléma nem bajt jelent! tette hozzá ezután. Ahogyan hallhatták a látogatók, a gyermek és felnőtt diszlexiásoknál a problémát meg kell oldani, és nem „felmenteni alóla”. Emellett a diszkrimináció sem segít, és az sem, hogy egyes magyarországi egyetemeken kizáró ok a diszlexia bizonyos szakok elvégzése esetén. Szó esett még arról is, ma a gyerekek 30 százaléka kap papírt arról, hogy nem fér össze az iskolával. – Én adnék egy papírt az iskolának, hogy nem fér össze a gyerekkel fejtette ki véleményét Gyarmathy Éva. Ugyanis a mai világ a gyermekek jobb agyféltekéjét mozgatja meg jobban. Tehát a vizuális képességeik, a képzelet, a zene élvezete, az érzelmek, a mozgás, a humor és az egészekben való látás, ami erősödik. Míg ezzel szemben az iskola a bal agyféltekére épít, mely az írást, az olvasást, a számolást, a logikát, az elemzést, a viszonyokat, a részleteket és a sorozatokat fejlesztené. Sokszor a nem diszlexiás gyermekek sem tudják rendszerbe foglalni az egyetemi tanulmányaikat, nem tudnak egyszerre jegyzetelni és figyelni is, de a tanár nem engedi, hogy felvegyék az óra anyagát. A diszlexiásokhoz való alkalmazkodás következtében lehet, hogy nemcsak az ő helyzetüket lehetne megkönnyíteni, de ezáltal a többi hallgató tanulmányát is elő lehetne segíteni.

 

A részletes program:

 

2014. május 5.

 

- Május 5-én 16 órától este 20 óráig látogatható a Mini láthatatlan kiállítás a JATE Klub nagytermében. Kizárólag egyetemi polgárok (hallgatók és nem oktató dolgozók) vehetnek részt rajta. A belépéshez regisztráció ajánlott.

 

2014. május 6.

 

- Május 6-án 10.00-12.00 és 13.00-18.00 óra között tart nyitva továbbra is a Mini láthatatlan kiállítás a JATE Klub nagytermében.

- A Képességek Napját 10 és 17 óra között rendezik meg az SZTE Rektori Hivatal épületében és a Dugonics téren.

- A SANSZ-napot 10 órakor nyitja meg a Rektori Hivatal földszinti tárgyalójában Sebőné Szenes Márta, az SZTE esélyegyenlőségi koordinátora és Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes.

- 10 óra 10 perctől mutatkoznak be az érdekvédelmi szervezetek.

- 11 órától pedig „Nem adom fel!” címmel kezdődik beszélgetés Papp Szabolccsal, aki a Nem Adom Fel Alapítványt képviseli.

- 11 és 17 óra között szakmai bemutatót rendeznek az Átriumban és a Dugonics téren kerekesszékes akadálypályával, zsonglőrbemutatóval és oktatással, élő könyvtárral, érzékenyítő játékokkal, segéd- és szimulációs eszközök bemutatójával és terápiás kutyabemutatóval. Itt mutatkoznak be az együttműködő szervezetek is: Csongrád Megyei CSEÖH, Kreatív Formák Alapítvány, Kiút Alapítvány, IH Rendezvényközpont, Napos Oldal Alapítvány, Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft., Nem Adom Fel Alapítvány, SINOSZ, S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat, Szivárvány Autizmus Egyesület, Vakok Csongrád Megyei Egyesülete.

 

SZTEinfo

fotók: Herner Donát


Korábban írtuk:

Az Esélyegyenlőség Világnapja a szegedi egyetemen

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.