SZTE Info

A felelős gondolkodást segítették az Esélyegyenlőségi Napok

Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ szervezésében rendezték meg az Esélyegyenlőségi Napokat Szegeden 2014. május 5-én és 6-án. Számos programmal várták az érdeklődőket, a budapesti láthatatlan kiállítás „mini” verziója is eljött az egyetemi városba.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A kiállítás nem titkolt célja, hogy a látók és a nem látók közé hidat építsünk – mondta Juhász Zsolt, a láthatatlan kiállítás műszaki igazgatója. – Nagyon kevesen tudjuk elképzelni, hogy hogyan is élnek a látássérültek. Szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek a nem látó embereknek életét. Nagyjából abban a korban nőttem föl, amikor még a fogyatékkal élőket kivették a társadalomból, és elkülönítették őket. A mi kiállításunk pedig éppen azért fontos, mert tesz egy lépést afelé, hogy teljesen integrálva nőhessenek fel ezek az emberek.


Juhász Zsolt a más országokban és városokban megrendezett kiállításokról is beszélt. Elmondta: Budapesten és másik két országban is jelen vannak. Ott teljesen élethűen felépítették a kiállítás. Teljes sötétség van, még szemmaszkot sem kell felvenni. A műszaki igazgató a Szegeden megrendezett Esélyegyenlőségi Napokról is szólt az SZTE Médiacentrumnak.

– Mi azért örülünk, hogy eljöttünk ezt a kiállítást egy másik városba is megmutatni, főleg egyetemistáknak, mert úgy gondoljuk, hogy ők azok, akik később felelősen tudnak majd gondolkozni erről a kérdésről. A budapesti és szegedi kiállítás között az a különbség, hogy a szegedi csak egy nagyon pici szelete a teljes témának. Nem is szeretnénk összemosni a kettőt. Azt szeretnénk, hogy aki itt kedvet kap, az jöjjön el Budapestre, és nézze meg a főkiállítást. Itt sokkal kevesebb helyszín van, nincsenek elszeparálva egymástól, a hangokkal nem tudunk játszani, mert nincs akkora tér. Budapesten minden érzékszervet megdolgoztatunk, még a talpat is. Nagy kérdés egyébként is, hogy melyik a jobb: ha sose láttál és úgy élsz, vagy láttál és tudod, hogy mit vesztettél el. Majd, ha elveszted a látásod, lassan veszted el, vagy hirtelen. De ezek már filozófiai kérdések.

Juhász Zsolt szerint a munkájában az a jó, hogy a kiállításon dolgozók pozitív visszajelzések garmadát kapják. Minden látogatót megérint az élmény. A kiállítás a műszaki igazgató szerint brutális őszinteséget tud kiváltani a látogatókból, ezek közül számos a blogbejegyzésekben is olvasható. Tapasztalatai szerint kevés vak ember van, aki nyíltan tud beszélni az életéről. Ezért is fontos, hogy a tárlaton dolgozó látássérültek nyitottak legyenek, önállóak és kommunikatívak. Ezeknek a szempontoknak az elősegítését lehetővé teszi a kiállítás szellemisége, mely szerint nem az elrettentés a cél, hanem a példamutatás.


 

Egy látássérült a mindennapokról

 

Az Esélyegyenlőségi Napokon részt vett Fóris Norbert, a Nem adom fel Alapítvány tagja. A 20 éves fiatalember a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában tanul, most érettségizik, azután pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szeretne továbbtanulni szociálpedagógia szakon, ami azért érdekli, mert szeret az embereknek segíteni.

– Született vak vagyok – folytunk bele a mélyebb témákba. – Koraszülött voltam. Életemben sohasem láttam semmit, még fényt sem. 14 éves koromig megvolt mind a két szemem, azután az egyiket zöld hályog miatt, a másikat pedig daganat következtében kellett kivenni. Így most mind a két szemem helyén protézis van. De ez nem ment ennyire egyszerűen. Az első műtét lesújtott, de anyukám nagyon sokat segített és vígasztalt. A második műtét már könnyebben ment. De ezután is fölálltam és összeszedtem magam – mesélte Fóris Norbert.


A fiatalember 14 éve sportol. 10 évig dzsúdózott, számos kiváló helyezést ért el: világbajnoki második, Eb-harmadik helyet és -ötödik helye mellett világkupa-győztes és tizennégyszeres magyar bajnok. A dzsúdót öt éve a triatlon váltotta fel.

Beszélgetésünk alatt végig a lábunk alatt sertepertélt Norbi kutyája, a 4 éves Luna. A labrador Norbi vakvezető kutyája, másfél éve hűs társa.

– Nagyon örülök neki, hogy itt van, és segíti a mindennapjaimat, mert könnyebb közlekedni egy kutyussal, mint a fehér bottal – jegyezte meg Norbi.

Ezután arról mesélt, hogy hogyan talált rá a Nem adom fel Alapítványra. – Olvastam róluk az interneten, mert olyan kerestem, ahol kibontakoztathatom magam, illetve ahol a társadalomnak bemutatható az élethelyzetünk. Erre pedig itt lehetőség van. Eddig ez a legjobb munkahelyem, és nem azért mondom, mert most itt dolgozom — tette hozzá mosolyogva.

 


Megtanulni két keréken járni!

 

Szalóky Bélát, az SZTE ÁJTK jogászhallgatóját is megkértük, hogy mesélje el néhány mondatban, milyen volt kipróbálni a kerekesszéket a kialakított pályán.

– Mindenképpen furcsa volt és nehéz. Főleg az, hogy megtalálja az ember az egyensúlyát, hogy ne boruljon hátra úgy, mint én az elején – szemléltette saját tanulságait. – Ugyanakkor az is nehéz, hogy nagy kézi erő kell ahhoz, hogy irányítsuk a kerekesszéket, főleg az emelkedőkön. Itt Szegeden, a Deákba Ferenc Gimnáziumba jártunk középiskolába, és ott jóval meredekebb a feljáró. El nem tudom képzelni, hogy ott milyen nehéz lehet egyedül közlekedni.

 

SZTEinfo


Korábban írtuk:

Elkezdődtek az Esélyegyenlőségi Napok a Szegedi Tudományegyetemen

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.