Bezár

SZTEhírek

Kurzus indult az SZTE-n a magyarországi cigányság társadalomtörténetéről

Kurzus indult az SZTE-n a magyarországi cigányság társadalomtörténetéről

2014. május 05.
3 perc

A magyarországi kisebbség történelmébe és kultúrájába nyújt betekintést az SZTE egyik általánosan művelő kurzusa, ahol a hallgatók változatos szemszögből ismerhetik meg a roma társadalomtörténetet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” címmel a 2013/2014-es év tavaszi szemeszterében általánosan művelő kurzust szervezett a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium. A szervezők alapvető célkitűzése volt, hogy megismertessék a kurzust felvevő közel 30 hallgatóval a kisebbségi történelmet és kultúrát. Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondása szerint a cél kezdetektől fogva az ismeretterjesztés volt, és ennek érdekében tudatosan különböző kutatási területekről kértek fel oktatókat. Az eddigiek során tartottak előadást a néprajz, a szociológia és a történelem témaköréből. A nemzeti romastratégiát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatta be a diákoknak. – Az előadás-sorozat rendkívül sikeresnek mondható. A mai világban az ilyen kurzusok hiánypótlónak nevezhetőek, lévén megkerülhetetlen, hogy a fiatal értelmiség az egyetemen keresztül is találkozzon a kisebbség problémájával, és ne csak média vagy a politika közvetítésével – mondta Mészáros Ferenc, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium igazgatója.

 

2014. április 23-án Marjanucz László, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék vezetője tartott előadást, melyben a felvilágosult abszolutizmus idejébe kalauzolta el a hallgatókat. Beszámolójából kiderült, hogy Magyarországon a 15. században fokozódott a cigány lakosság jelenléte. Ez annak köszönhető, hogy az eredetileg a törökök elöl menekülő cigányokat a Nyugat már nem fogadta be, és folyamatosan szorították vissza őket. Így inkább Lengyelország és Magyarország területén telepedtek meg, lévén itt a lakosság sokkal toleránsabb volt a vándorló életmódjukkal szemben, sőt kezdetben támogatták is őket oltalomlevelekkel. Marjanucz László ennek bizonyításaként több korabeli dokumentumot is felolvasott, melyekből a korabeli sóvágó és vándorkovács cigányok életmódját lehetett megismerni.

 

A 18. századra azonban változás történt. A hatalom nyomására a hivatali adminisztráció már nem fogadta el, hogy a cigányok vándorló életmódot folytattak, és nem tagozódtak be a társadalmi rendekbe (ebből kifolyólag adózni sem tudtak). Többek közt ez volt az indoka, hogy a nyugati országok is visszaszorították őket a 15. században. A felvilágosult abszolutista hatalmak (köztük III. Károly, Mária Terézia és II. József) a népboldogító szándéktól vezérelve változtatni akartak az életmódjukon. Fel akarták számolni a vándorló közösségeket, hogy letelepítve adózó állampolgárokká váljanak. Rendszerszerűen cigányokat érintő politikát először Mária Terézia folytatott. A felvilágosult abszolutista rendeletekben az uralkodók kísérletet tettek a cigányság letelepítésére, céhekbe történő beléptetésére, továbbá parancsba adták az általuk használt nyelv elhagyását is. Mindezek az erőfeszítések azonban nem jártak számottevő sikerrel.

 

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” előadás-sorozatból a félév során már csak két alkalom maradt, melyek során a 19. századi polgárosodás, valamint a néprajzi ismeretek kerülnek terítékre.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek