SZTE Info

Pécsi konferencián mutatták be az SZTE nemzetköziesítési auditját

A Szegedi Tudományegyetemen és a Budapesti Gazdasági Főiskolán pilot program keretében végezték el az első két minősítési eljárást Tempus Közalapítvány által felkért szakértők, az eredményeket és a tapasztalatokat 2014. május 6-án Pécsett értékelték.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A felsőoktatási intézmények nemzetközi aktivitásának értékelésébe kezdett a Tempus Közalapítvány. A kezdeményezés Magyarországon egyedülálló: ilyen részletekbe menő és összetett módszertan korábban nem létezett a hazai egyetemek és főiskolák nemzetközi tevékenységeinek támogatására.

 

A nemzetköziesítési auditokat a Campus Hungary program keretében végzi a Tempus Közalapítvány. A cél, hogy olyan eszközt adjanak az intézményvezetők kezébe, ami alapján el tudják helyezni a saját egyetemüket vagy főiskolájukat a nemzetközi színtéren. Az intézmények nemzetközi aktivitása kapcsán nem csupán a mobilitási programokban való részvételről van szó, hiszen a nemzetköziesedés ennél jóval komplexebb folyamat. A bejövő és kimenő hallgatók számán túl annak is szerepe van, hogy milyen szolgáltatást biztosít számukra az intézmény. Fontos szempont ezenkívül például, hogy milyen idegen nyelvi kurzusok érhetőek el az egyetemen a külföldi és hazai hallgatók számára, az oktatók milyen nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, és az is, hogy a hallgatókkal foglalkozó irodákban dolgozó munkatársaknak milyen az idegen nyelvi ismerete. Ezek mind befolyásolják, hogy egy egyetem vagy főiskola minőségi módon van-e jelen a nemzetközi piacon. A Tempus Közalapítvány által kidolgozott kezdeményezésben felhívják az intézmények figyelmét a már jól működő példákra, az intézményben rejlő lehetőségekre, illetve arra, hogyan tudják még hatékonyabban végezni a munkájukat. Az eddigi tapasztalatok szerint sok esetben nagy a különbség az egyes karok nemzetközi aktivitásában, és fontos, hogy törekedjenek ennek harmonizálására, amihez elengedhetetlen az intézményen belüli aktív kommunikáció, együttműködés és tapasztalatcsere.

 

Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatási intézmények lépést tudjanak tartani a nemzetközi piaccal, tudatosan foglalkozniuk kell a nemzetköziesítés kérdésével. A kezdeményezésben részt vevők rendszeressé tehetik a nemzetközi dimenziók integrálását az intézmény oktatási, kutatási és minőségbiztosítási munkájában, eredményesebben vehetnek részt külső értékeléseken, legyen szó hazai vagy nemzetközi akkreditációs eljárásokról, illetve nemzetközi rangsorokról. Az auditnak köszönhetően versenyelőnyre tehetnek szert a felsőoktatási intézmények, hiszen tudatosabbá válhatnak a nemzetközi fejlesztések, és néhány év múlva pontosan látható lesz, hogy honnan hová jutottak el a folyamatban.

 

Az első két minősítési eljárást pilot program keretében végezték a Tempus Közalapítvány által felkért szakértők a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen, az Erasmus+ nemzeti irodákat tömörítő Academic Cooperation Association (ACA) nemzetközi támogatása mellett. A pilot auditok eredményeit és tapasztalatait 2014. május 6-án a Pécsett megrendezett Nemzeti felsőoktatási kiválóság konferencián mutatták be. A Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, Sándorné Kriszt Éva és a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Pál József egyetértett abban, hogy a tanúsítási eljárás mind a stratégiai gondolkodást, mind az intézményen belüli kommunikációt és tudásmegosztást nagyban elősegítette. Kiemelték: a minősítés nagy előnye, hogy az intézmény jelenlegi környezetében, magához mérten kap visszajelzést, mely fejlesztési javaslatokat is tartalmaz.

 

A Tempus Közalapítvány konferenciájának fókuszában a felsőoktatás nemzetköziesedése és az intézmények ilyen irányú törekvéseinek támogatása állt. A közalapítvány fennállásának 18 évében elkötelezett e cél mellett: az általa kezelt programok (Erasmus+, CEEPUS, EGT Ösztöndíjalap), valamint a részvételével zajló projektek (Campus Hungary, Bologna Tanácsadó Hálózat, ECCE Mundus, Asemundus) középpontjában is ez a törekvés áll. Az évi 15 000 mobilitás lebonyolítása mellett különféle szolgáltatásokkal igyekszik támogatni a magyar felsőoktatás nemzetközibbé tételét, nemzetközi versenyképességét, a hazai felsőoktatási intézmények nemzetközi szolgáltatás fejlesztését, vonzerejének növelését a külföldi hallgatók számára. Támogatja továbbá a magyar felsőoktatás külföldi elismertségének növelését, valamint az ezt biztosító kommunikációs rendszer és hálózat fejlesztését.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.