Bezár

Hírarchívum

euroregios_sajtonap_2014_kiemelt

Többnyelvű médiumokért a határmentén

Többnyelvű médiumokért a határmentén

2014. május 08.
10 perc

Második alkalommal rendezett Eurorégiós Sajtónapot a Szegedi Tudományegyetem MédiaCentrum. A 2014. május 8-i programon a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió több felsőoktatási intézménye és mediuma megjelent.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégió által érintett 3 országhoz tartozó térség felsőoktatási intézményei és a regionális médiumok kommunikációs szakemberei találkoztak külügyi és EU-szakértőkkel a Szegedi Tudományegyetem MédiaCentrum meghívására. Megvitatták, hogy hol a helye és mi a szerepe a sajtónak az Európai Unióban és a nemzetközi felsőoktatási térben. A rendezvény lehetőséget adott a május 9-i Európa-nap és a közelgő európai parlamenti választással kapcsolatos tájékoztatására is.

A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Pál József köszöntötte a II. Eurorégiós Sajtónap vendégeit. Kiemelte a felsőoktatási intézmények és a sajtó együttműködésének fontosságát. Példaként említette, hogy az egyetem eredményeit a világnak a sajtó közreműködésével mutathatja meg.

 


Miben más az EP-kampány?


Euroreg_kardos liliAz Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Iroda megbízásából Kardos Lili, az SZTE kötelékében működő Europe Direct Szeged projektvezetője szólt az EP-választási kampány jellegzetességeiről. „Miben más ez a kampány?” – kérdezte. „Például abban, hogy e kampányban jelent meg elsőként a politikai faktor. Továbbá: az úgynevezett lisszaboni szerződés következtében most először szervezik meg az elnök-jelöltek vitáját 2014. május 15-én, amit az EU médiumain keresztül nyomon követhetünk. Fontosnak tartotta még kiemelni a tv és rádió szpotok megjelenését az EP-kampányban, melyből ízelítőt is kaphattak a látogatók.


„A közösségi média hangsúlyos jelenléte jellemzi az EP-kampányt” – mondta Kardos Lili. Az EU egyébként is nagy hangsúyt helyez a sajtószolgáltatásokra. „Az uniós információáradatban mi az egyetemek szerepe?” – hangzott a következő kérdés. Válaszként pedig kijelentette: az uniós információknak is befogadó helyszíne és közössége a felsőoktatás.


Az EP Magyarországi Tájékoztatási Iroda, illetve Europe Direct Szeged közös feladata a közvélemény teljes körű tájékoztatása hazánk európai uniós tagságáról, az EU szakpolitikáiról és a bővítési folyamat aktualitásairól. Például Pécstől kezdve Győrön és Debrecenen át szerveztek különböző fórumokat, ahol az objektív tájékoztatással igyekeztek közel kerülni az uniós polgárokhoz. Az ED Szeged pedig legutóbbi konferenciáján arra a kérdésre keresett választ, hogy „Európai polgárság vagy polgári EU?”

 


Cikkcserék és háttérbeszélgetések


„Van-e európai identitás?” – folytatta kérdések sorát Györgyné Pintér Irina, a Külügyminisztérium EU Kommunikációs Osztály Sajtó Főosztály vezető főtanácsosa. Úgy vélekedett, hogy a gazdasági helyzettől kezdve a bizalom mértékén át egészen az ideológiáig számos tényező befolyásolja a nemzeti és az uniós identitás viszonyának alakulását. A hallgatósága figyelmébe ajánlotta Koller Boglára írását a Duna-völgyi identitásról:


„Uniós polgárnak érzi-e magát? A kérdésre igennel válaszolt 2013-ban a magyarok 59%-a, ami azonos EU 28 tagállamának átlagának viszonyulásával” – mondta. „Egyre többen vélik úgy hazánkban is, hogy számít a véleményük az EU-ban” – idézett egy közvélemény-kutatás eredményéből újabb tényt.


Féléven keresztül vizsgáltak át különböző magyar újságokat az Európai Unióról szóló cikkek mennyisége alapján, ami a hazai polgárok tájékozottságát befolyásolja. Eredményként megállapították, hogy az újságokban meglévő cikkek 95%-a napi dolgokról szólt, csak 5% hírforrás foglalkozott háttéranyagokkal, összefüggések elemzésével. Ezek pedig többnyire hazai és külhoni konfliktusokról és diplomáciai témákról szóltak.


„Izoláció” jellemzi Magyarországot? Az uniós polgárok közül a legkevesebben magyarok vesznek kézbe idegen nyelvű lapot: a megkérdezettek 84%-a nem olvas idegen nyelven, 74%-a nem néz idegen nyelven televíziót – tudtuk meg. Ugyanakor tavaly a magyarok 45%-a elégedett volt az EU-ról szóló információk mennyiségével.


Mi az „Európa Busz”? Az akcióról a KM munkatársa elmesélte: különböző campusokon jártak szerte Európában, és a felsőoktatásban tanulóknak tettek fel kérdéseket az Európai Unióról. Ez lehetővé tett egy szélesebb körben lezajló vitát és gazdagabb véleménykifejtést az egyetemisták részéről – magyarázta az előadó.


 

Ablak a szomszédra


„A többnyelvű sajtó ablak a szomszédra” – véli a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégiós fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezetője. Csókási Eszter összegezte a kht. által eddig támogatott médiumok jellemzőit. Az egyik projektjük eredményeként 4 nyelven 1260 cikk jelent meg. „Az ERIC, az ERNA online felültek mint modellek más határmenti térségben is adaptálhatóak” – hangsúlyozta.


„A sajtó segítségével népszerűsítjük a DKMT eurorégiót” – mondta. Követhető ötletként részletezte az általuk megrendezett „study tour”-t. A magyar, román és szerb médiumok képviselői mellett, olyan jelentős európai médiumok is ellátogattak térségünkbe, mint a RAI TV, a Corriere Della Sera vagy a La Libre, de részt vettek még spanyol, cseh és francia újságírók is a programban. „A projekt a határtérségben domináló idegenforgalmi irányvonalak mentén fejlesztett ki közös turisztikai termékcsomagokat a bor és a gasztronómia, valamint történelmi tematikára építve, így a szomszédos területek különleges kínálata, összefogottan, egységként jött létre. Ez alatt készült egy fél órás film is, amit levetítettek a szerb tv-ben. Ez nagy előrelépés volt, hiszen ezáltal egy sokkal szélesebb célközönséghez értünk el.”


„Fontos, hogy miként jelennek meg a hírekben a határon átnyúló együttműködés példaértékű formái” – mondta a szakértő, aki fájlalja, hogy „a magyarországi újságírók közül csak kevesekben dobog ’eurorégiós szív’ – szemben a bánsági vagy vajdasági médiumok munkatársaival, akik folyamatosan nagy terjedelemben és elhivatottan foglalkoznak a DKMT ügyeivel”.

 


3-4 nyelvű médiamodellek


Euroreg_MG_8557120Az ERIC honlapot Kimpián Péter szaktanácsadó, nyugalmazott rádióriporter mutatta be. Többféle nyelven köszöntötte a vendégeket, amelyből az egyiket le is fordította magyarra: „Halljuk egymást”. „Ha Romániában voltunk, román többség voltunk. Ha Magyarországra jöttünk, román kisebbség voltunk. Most már régiópolgárok vagyunk”– fejtette ki az SZTE II. Eurorégiós Sajtónap által is képviselt szellemiséget. Mesélt hírportáljukról: a http://www.ericinfo.eu/ Ez négy nyelven azonos tartalommal működik, így különböző szakmai és oktatási szervezeteknek lehetővé téve annak használatát.

Lang János, eurorégiós szakértő a 2003 óta működő ERNA előnyeit ecsetelte: http://www.ernainfo.eu/ Kiemelte: hírügynökségként is értelmezhető a honlap mely lehetővé teszi, hogy az újságíróknak a DKMT térség hírei utáni kutatása kevesebb időt vegyen igénybe, miközben értesülnek arról, hogy mi történik a régióban azáltal, hogy „átlátnak a határokon”.

Ezek a magyar, román, szerb és angol nyelvű online lapok elérhetők az SZTE honlapjáról is:


Lehőcz László, a Temesvári Rádió (románul: Radio Timișoara) szerkesztője elmondta, hogy a magyar rádió Szegedi Stúdiójával 1997 óta közösen szerkesztett, magyar nyelvű Európa Hullámhosszán című eurorégiós magazin műsor több mint 900. adásánál tart és körülbelül 3 millió magyar és román állandó hallgatója van. A rádió célkitűzése az, hogy a hallgatók a hármashatár térségében anyanyelven értesüljenek az eurorégió fontosabb eseményeiről, továbbá hogy bemutassa az Európai Unió intézményeit és megemlékezzen a diplomáciai eseményekről is. Emellett a rádió profiljához szervesen kapcsolódik az egyes – főleg határ menti - szakmai szervezetek, egyetemek és kulturális intézmények, valamint a térségben élő nemzetiségi hagyományok és eurorégió híres személyeinek bemutatása is. Az előadó a szegedi és temesvári rádió együttműködést modellértékűnek nevezte.


A temesvári egyetemen kommunikációt oktató Brindusa Armanca, a Temesvári Körzeti TV egykori vezetőjeként a stúdiót mutatta be, rendkívül színesen és szórakoztatóan. A 20 éves múltra visszatekintő televízió működését – utalva annak üzemeltetési nehézségeire is – találóan így jellemezte: „Kevesebb a pénz, nagyobb a remény.” Az érdeklődők több video bejátszást is láthattak, amelyek a 20 éves évforduló tiszteletére készült rövid reklámfilmek. Egy következő rövidfilm a televízió munkatársait, stúdióit és technikai eszközeit mutatta be. Mindebből kiderült, hogy egy igen jól szituált körzeti tévé a temesvári. Elhangzott: a Temesvári Televízió hat évig szervezett egy fesztivált, amelyen jelen voltak az eurorégió fontosabb médiaorgánumai (szerb, magyar és román kollégákkal). Mintegy 130 díjat temesvári munkatársak kaptak meg. A televízió dokumentumfilmjeit a szegedi tv is rendszeresen bemutatja. Az úgynevezett protokoll szerződéseknek köszönhetően a temesváriak több várossal és régióval is kapcsolatban állnak, köztük Újvidékkel és német területekkel is, azonban a szegedi kapcsolat bizonyul eddig a legtartósabbnak. Brindusa Armanca előadása végén megjegyezte, hogy az új média folyamatos szakmai kihívások elé állítja a televízió munkatársait, így a szakmai tanulásnak még ennyi év után sincs vége.


Tanács István, a Népszabadság újságírója, a magyar média hibáiról, az Európai Unióval kapcsolatos magyar vonatkozású problémákról és nemzetközi kapcsolatokról beszélt. Szerinte hiányzik a „politikai akarat” ahhoz, hogy megfelelő kapcsolatok köttessenek a magyar, szerb és román nemzetek között. Megemlítette, hogy Magyarországon nehezebb kommunikálni EU-s ügyeket és nincs számottevő érdeklődés az Európai Parlamenti választás iránt sem. A magyar média nem tájékoztatja az Európai Uniós csatlakozás előnyeiről és hátrányairól a közvéleményt. Előadása végszavában kiemelte, hogy az uniós közbeszéd tematizálására lenne szükség.

 

Euroregios_sajtonap_2014_galeria
Többnyelvű médiumokért a határmentén - GALÉRIA


Nemzetközi felsőoktatási térben


A szegedi egyetemi médiát méltatta Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. Kiemelte az SZTE Médiacentrum teljesítményeit, vázolta az SZTE Bölcsészettudományi Karán és a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon folyó kommunikáció szakemberképzést, médiaoktatást.


Az egyetemen folyó idegen nyelvű képzés fontosságáról is beszélt a rektorhelyettes. A szegedi egyetemen több mint kétezer külföldi hallgató tanul, nagyrészük az orvosi karon. Tanulni vágyók a világ minden részéről érkezhetnek, őket toborzó irodák válogatják ki az egyes külföldi országokban. A legfontosabbnak az angol nyelvű – melynek világnyelv szerepére is utalt egyben – oktatást tartja. Az SZTE Fogorvostudományi, illetve az Általános Orvostudományi karon az angol mellett még német nyelven is folyik oktatás. „Brazíliából és Szaud-Arábiából is felkeresik egyetemünket.”


„A frankofón képzés igen erős profilja a szegedi alma maternek” – hangsúlyozta Pál József. Francia nyelvű kurzusokat hallgathatnak az egyetemisták a jogi és bölcsészkaron, de a JGYPK-n is. Fontosnak tartotta, hogy megalapult a Konfuciusz Intézet, amely erősíti az egyetem kínai kapcsolatait.


Az angol és francia nyelv mellett tanulhatók az egyetemen más európai országok nyelve is: köztük az olasz, spanyol, portugál, szerb is, valamint az orosz nyelv. Az előadó különösen fontosnak tartotta a több nyelven való gondolkodás meglétét, amely az értelmiségi pálya elengedhetetlen feltétele is egyben.


A nemzetközi kapcsolatok építésének előlendítése lehet, ha az egyetemi sajtó az itt folyó munkát mutatja be és annak eredményeit. A rektorhelyettes rámutatott, hogy „szükségszerű az egyetem láthatóvá tétele a nemzetközi palettán, a nemzetközi felsőoktatási térben”.


Az II. Eurorégiós Sajtónap előadássorozatát Balogné Molnár Gabriella, az SZTE Nemzetközi Mobilitási Iroda vezetőjének előadása zárta. Az iroda feladatai közé tartozik az egyetem minden nemzetközi projectjének gondozása, a mobilitási programok menedzselése, valamint az Erasmus, Erasmus +, Ceepus, Campus Hungary programok és minden ösztöndíj keretében ideérkező hallgató koordinálása. Az iroda ezen kívül tréningeket, konferenciákat és rendezvényeket is szervez. Az iroda munkáját az egyetemi Erasmus program szervezéséért 2011-ben Kiválósági oklevéllel jutalmazták. Balogné Molnár Gabriella szerint „Szeged a sok külföldi hallgató révén nemzetközi atmoszférájú”. A szegedi egyetem egyébiránt 30 ország, 433 egyetemével rendelkezik Erasmus szerződéssel.

 


Fotókon Hazánk: Európa


Az Eurorégiós Sajtónapot a tematikus „Hazánk: Európa” című fotópályázat megnyitója tette teljessé. A szegedi Grand Caféban a közel negyven beérkezett pályamű közül a legjobbak kerültek falra. A június elejéig látható kiállításon a fotók a hazai és uniós viszonylatok egybefonódását, valamint az európai identitás megvalósulását ábrázoltják igen változatos formában.

„Európa lényege a képek komplexitásában rejlik” – mondta Szávay István szakújságíró, a Délmagyarország nyugalmazott szerkesztője, a zsűri elnöke. „Vizualitásban nehéz a nyelvi fogalmak komplexitását megragadni.” Míg szavakban talán könnyebb megfogalmazni, mit is értünk az alatt, hogy „Hazánk: Európa”, azt képen ábrázolni komoly kihívás. A jelentkezőknek azonban ezt sikerült elérniük, lehetőséget teremtve ezzel a példamutatásra.

A fotópályázat kategóriáinak győztesei: „Hallgatói” kategória különdíját – az SZTE Nemzetközi Mobilitási Iroda jóvoltából – Baloghné Molnár Gabriella, az iroda vezetője adta át Üllei Kovács Lászlónak, aki a „Célra tartva” című képével nagy sikert aratott. A „Felnőtt” kategória díjait az Europe Direct nevében Kardos Lili adta át a győzteseknek. A három részre bontott kategóriában végül Gergely József (a természetkép-sorozatáért), Herner Donát („Az én szigetem”), I. helyezettként Fenyvesi Anna („Utolsó budapesti Critical Mass”) vehette át az elismerő oklevelet és a díjat.

A győztes fotók és a további kiemelkedő pályaművek megtekinthetőek a Grand Caféban, a díjazott alkotások hamarosan felkerülnek az SZTE Hírportálra is.

 

Tudósítók: Herédi Renáta, Rozgonyi Ádám, Őszi Tamás

Fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek