SZTE Info

europeana_kiemelt

Történelmet írtunk 1989-ben: „Mesélje el az Ön 25 évvel ezelőtti történetét!”

Mit csinált 25 évvel ezelőtt? Erre a kérdésre is választ vár miközben dokumentumokat gyűjt a nemzetközi Europeana 1989 projekt csapata Szegeden. Az SZTE Klebelsberg könyvtárban 2014. május 23-án és 24-én esedékes gyűjtőnapról is szó esett a budapesti OSA Archívumban tartott országos sajtótájékoztatón.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

europeana01Elindult az Europeana 1989 nemzetközi projekt Magyarországon is. A 25 éve Európa képét jelentősen megváltoztató történelmi események hétköznapi tanúinak emlékeit kérik, korabeli fotókat, írott és nyomtatott dokumentumokat digitalizálnak és másolnak, tárgyakat gyűjtenek össze a 7, jobbára kelet-európai országban elindított akcióval. A negyed századdal ezelőtti történelmi idők szereplőinek és szemtanúinak emlékcserepei összegyűjtésére Magyarországon az OSA Archívum vállalkozik. Hazánk 3 városában – közte Szegeden az egyetemi könyvtárban – alakítanak ki gyűjtőpontot. Az akció eddigi eredményeiről, illetve a dokumentumgyűjtés magyarországi indításáról Budapesten az OSA Archívumban tartottak sajtótájékoztatót 2014. május 14-én.

 


Zászlóbontók


„Zászlóbontók” – ennek a 25 évvel ezelőtti szegedi márciusról készült dokumentumfilmnek a képkockái és történetei fogadták az OSA Archívumban tartott országos sajtótájékoztató résztvevőit. E nemrégiben újra felfedezett film is érzékeltetette, milyen érdekességeket és meglepetéseket rejt, ha visszagondolunk a negyed századdal ezelőtti hétköznapokra és ünnepekre.


Miért az OSA Archívum vállalkozott a 25 évvel ezelőtti Magyarország személyes történeteinek és dokumentumainak gyűjtésére? Kérdésére Rév István, a nemzetközi intézmény igazgatója azzal válaszolt, hogy felsorolta: az egykori Szabad Európa Rádió archívuma ugyanúgy náluk érhető el és kutatható, mint a Fekete Doboz vágatlan felvételeinek sora, vagy éppen a rendszerváltozást előkészítő kelet-európai szamizdat irodalom nagy része. Folyamatosan bővítik és a legkorszerűbb módszerekkel digitalizálják és archiválják a rendszerváltozás hőseitől és hétköznapi tanúitól származó adatokat. Ezek az érdeklődők és a kutatók, vagyis bárki számára elérhetőek a budapesti volt Goldberger-házban kialakított könyvtárban (Budapest, Arany János utca 32.), vagy megtekinthető az intézmény honlapján: www.osaarchivum Az OSA Archívum 5 éve, a rendszerváltás 20. évfordulóján kezdte el a dokumentumokat gyűjteni. E teljesítményt Pulitzer Emlékdíjjal ismerte el a szakma és a közvélemény.

 


A nyilvánosság kapui


„Ez a gyűjtemény lesz az első saját tartalma az Europeana 1989 projektnek” – hangsúlyozta a Magyarországon 2014. május 23-án Szegeden induló gyűjtőnapok jelentőségét Szilágyi Csaba, az OSA munkatársa. „A személyes és tárgyi dokumentumokat a helyszínen digitalizáljuk, majd a világon bárki számára elérhetővé tesszük. A dokumentumokhoz a személyes történeteket, az úgynevezett metaadatokat is hozzá lehet majd fűzni. E történetekből alakulhat ki 1989 valódi históriája. Mert mi, civilek csináltuk a történelmet, bár a politikusok vágták át a szögesdrótot és mondtak szónoklatot.”


A mindennapi életben bekövetkezett változások szemszögéből kívánják összerakni 1989 mozaikképét mindazok, akik OSA Archívum fölhívására átadják személyes emlékeiket digitalizálásra, másolásra. Mint ahogy tették és teszik az Europeana 1989 projekt fölhívására a programba bevont országokban – például Csehországban, Lengyelországban vagy Litvániában.


25 éve milyen ruhában jártunk? Milyen tévé műsort néztünk? Milyen megmozdulásokon vettünk részt? „Öreg mókusok” és „feltörekvő ifjak” szemszögéből mutatta meg az emlékeket a sajtótájékoztatón vetített „Reflexiók 1989-re – vox populi” rövidfilm.

 


Europeana_orszagos_sajtotajekoztato


„1989: egy érzés”


„Nem csupán egy vagy több történelmű súlyú esemény volt 1989-ben. 1989: egy érzés” – magyarázta az Europeana Foundation hágai igazgatója. Harry Verwayen elárulta: huszonéves ifjú hollandként Prágában turistáskodva, az úgynevezett prágai tavasz részesévé lett és döbbent rá: mennyire nem ismeri Európa keleti felét. E 25 évvel ezelőtti érzést szeretné megértetni és érzékeltetni a 8 és a 11 éves gyermekével. Ez csak a személyes sztorikon keresztül lehetséges.


Mit jelent szabadon gondolkodni? Mit jelent európainak lenni? Erről vallanak a 25 évvel ezelőtti naplótöredékek és feljegyzések, levelek és fényképek, magnószalagok és filmtekercsek. Az eddig fiókok mélyére zárt dokumentumok és keveseknek elmondott mesék képesek megihletni a mai gyerekek képzeletét és elmondani nekik apáik és anyáik ifjúkorának nagy történeteit.

Kelet-német gyerekként járt először Magyarországon Frank Drauschke. A berlini Fact & Files Europeana 1989 munkacsoport-vezető örömmel vesz részt az akkori emlékeit árnyaló, Európa 7 országára kiterjedő adatgyűjtés szervezésében. Egy-egy történelmi esemény dátumához kötik a gyűjtőnapokat: például Németországban a negyedszázados választási csalás napfényre kerüléséhez (május 7.), Lengyelországban a 25 évvel ezelőtti szabad választáshoz (június 4.), a Baltikumban a történelem leghosszabb élő emberi lánca kialakulásához (augusztus 23.), Csehországban a bársonyos forradalomhoz (november 11.). A magyarországi gyűjtőnapok időpontjai a vasfüggöny átvágásának időszakához kapcsolódnak.


Jelvények, párttagkönyvek, zászlók, röplapok, újságkivágások, a nők negyedszázados ruhadarabja, az „otthonka”, úttörőnyakkendő és felsorolni is nehéz, milyen sokféle tárgy és fotó gyűlt össze az eddigi akciók eredményeként. A korábbi gyűjtőnapokon készült fényképek tanúsága szerint összehozza a generációkat az emlékezéshez kapcsolt személyes történetmondás. Az Europeana 1989 projekt honlapján az eddig összegyűlt több mint 6 ezer fénykép is bárki által megtekinthető és felhasználható.

 


Nagykövetei a projektnek


„A 25 évvel ezelőtt látszólag lezajló rendszerváltásról” beszélt Rajk László, az Europeana 1989 projekt magyarországi nagykövete. Az országos sajtótájékoztatóra szóló meghívón tőle idézett mondat szerint: „Egykor talán majd úgy fogják emlegetni az 1989-90-ben bekövetkezett változásokat, mint a 19. századi, országokon átívelő forradalmi hullámot. És nekünk, akik ott voltunk, minél többet meg kell mutatni ebből az időszakból az utánunk jövő generációknak.”


Az Europeana: Európa digitális könyvtára, múzeuma és archívuma. Ennek része az Europeana 1989 projekt. E nemzetközi projekt magyarországi partnere az OSA Archívum.


A hazai gyűjtőhelyszínek közül elsőként Szegeden az SZTE Klebelsberg Könyvtárban indul az archívumgyarapító akció. Az 1989-es emlékeikkel érkezőket 2014. május 23-án és 24-én a dokumentumok másolására alkalmas eszközökkel felszerelve, történészek és könyvtárosok társaságában érdekes programokkal várja az egyetemi bibliotéka a TIK-ben (Szeged, Ady tér 10.).


„Kiállítás, filmvetítések, kerekasztal-beszélgetés színesíti a szegedi programot” – jelentette be az országos sajtótájékoztatón Laczkó Sándor, az Europeana 1989 projekt megvalósításában közreműködő SZTE Klebelsberg Könyvtár osztályvezetője. A szegedi program részletiről 2014. május 19-én külön sajtótájékoztatón számolnak be az SZTE Klebelsberg Könyvtárban a szakemberek. (A program részleteinek kidolgozásában – többek között – a könyvtár munkatársai közül segít Szabó-Glinger Eszter is.) A tervről annyit elárult az egyetemi könyvtári gyűjtemények vezetője, hogy „Szegedre várjuk a környékbelieket, a temesváriakat is”. Mindazokat, akik a helyszíni digitalizálás néhány perces időszakára megválnának azoktól a dokumentumaiktól és tárgyaiktól, amelyek oly sokat elárulnak arról, hogy „Mit csináltam és milyen voltam 25 évvel ezelőtt?”


A soproni gyűjtőpontot május 30-án és 31-én az ottani múzeum működteti. Budapesten szeptember 5-én és 6-án az OSA Archívumba érkezhetnek az adatközlők.


A magyarországi gyűjtőnapokon digitalizált dokumentumokat is mindenki számára elérhetővé teszi az Europeana az interneten, azokat földolgozzák a kutatók. Így a személyes információk és tárgyak szolgáltatta adalékokkal tovább árnyalhatjuk a rendszerváltozás időszakának magyarországi és kelet-európai történetét.


„Magyarországon gyenge a kollektív emlékezet” – véli a projekt nagykövete, Rajk László, aki szerint a közös emlékezést erősítését is szolgálhatják a gyűjtőnapok, amelyek hatására talán családi körben is több szó esik 1989-ről, a rendszerváltozás ünnepi pillanatairól és hétköznapjairól.


1989-ben történelmet írtunk. Mutassa meg emléktárgyait, mesélje el saját 25 évvel ezelőtti történetét Ön is!

 

Az Europeana 1989 projekt magyarországi indulásáról az OSA Archívumban tartott országos sajtótájékoztatón kiadott közlemény itt elérhető:

 

SZTEinfo – Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.