2 professzori életmű 1 órában

„Az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja meg jó hírnévben, áldásos működésben” – emeli ki Berde Árontól, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjától, a Kolozsvári Tudományegyetem első rektorától származó gondolatot a Gausz Ildikó és Pap Kornélia által rendezett Évfordulós Professzori Pantheon kiállítás. Az idézet alatt pedig feltűnt a Kolozsvárról száműzött, Szegeden befogadott egyetem két professzorának arcképe és életrajza. A Budó Ágoston (1914-1969) fizikus és Straub F. Brunó (1914-1996) biokémikus születésének 100. évfordulójára szervezett tárlat 2014. február 25-én nyílt az SZTE Klebelsberg Könyvtára átriumában.

A kiállítást megnyitó ünnepségen megjelent látogatókat a könyvtár főigazgatója, Keveházi Katalin köszöntötte, majd átadta a szót Dombi Józsefnek. Az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék professzorától részletes beszámolót hallhattak a látogatók Budó Ágostonról, aki nemcsak oktatója, hanem később munkatársa is volt a Szegedi Tudományegyetemen. Dombi professzor több személyes élményt is megosztott hallgatóságával. Ezek a történetek még közelebb hozták a látogatók számára Budó Ágoston személyiségét. Az idősebb résztvevők nosztalgikus mosollyal hallgatták a beszédet, de jelen volt az egyetem néhány mai hallgatója is. A fiatalokat is megragadta a kiállított emléktárgyak és a hozzájuk csatolt történetek hangulata. Budó Ágoston életpályájának részletes ismertetése után Dombi József megnyitotta a kiállítást.

A vitrinekben elhelyezett dokumentumok kronologikus sorrendben tárták fel előttünk a professzorok életét. Az üvegek mögött az egykori professzorok munkássága mellett eltöltött szabadidejükbe is bepillantást nyertünk. Láthattuk Budó Ágostont, mint NB1-es teniszezőt, vagy mint feleségével, Farkas Gabriellával, egykori tanítványával hajókázó férjet. Kiállították egykori hivatali tintatartóját is személyes és baráti fotói körében. De Straub F. Brunónak a munkát megszakító, híres 5 órási teázásai sem maradtak ki a fotók sorozataiból. Ilyen alkalomkor „szigorúan tilos volt a munkáról beszélni” – olvashattuk a fénykép alatt. Straub F. Brunó számos közös képen szerepelt Szent-Györgyi Alberttel, aki tehetségét felfedezte, s tanársegédjévé fogadta még diákévei idején.

Megjelentek a professzorok előttünk, mint a kutatásnak elhivatott, a tömegből kimagasló személyei is. Straub kutatói tevékenysége főleg az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódott. Budó Ágoston tudományos munkásságának egyik fontos területe a kétatomos molekulák színképvizsgálata. Az egyetemen nagy gondot fordított az előadásain bemutatandó demonstrációs kísérletekre. Ezek elképzeléséhez segítettek például a Kísérleti és Fizikai Tanszék kortárs műszerei. Elismertségüket tükrözte a rengeteg róluk szóló cikk, melyekből kiderül az is, hogy például Straub F. Brunó számos kitüntetésben részesült, mint például Szent-Györgyi Albert születésének 100. évfordulóján, 1993-ban, mikor átvehette a Szent-Györgyi Albert Emlékérmet. Mellette pedig „Záróra előtt” címmel olvashattuk el az utolsó vele folytatott beszélgetést. De az is kiderülhet a cikkekből, hogy Budó Ágostonnál több külföldi fizikus tett látogatást. Így például Peter Debye amerikai fizikus és fizikai kémikus, kinek elméletét vette alapul a poláris molekulákat tartalmazó folyadékok nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésénél, illetve C.V. Raman indiai származású fizikus.

A kiállítás „zárórája” után a megelégedett látogatók kérdezhettek, beszélgethettek a kiállítás rendezőivel, illetve Dombi Józseffel.

SZTEinfo – szöveg: Herédi Renáta