SZTE Info

Bőrgyógyászati távkonzultációs rendszert fejlesztettek Szegeden

Az egyedülálló alkalmazás a háziorvosok munkáját segítve nemzeti vagyonná válhat, a szegedi bőrklinikán pedig a gyógyítás színvonalának emelése mellett PhD-fokozatok megszerzéséhez is hozzájárulhat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

borkli_3A páciensek gyógyulását gyorsabbá, ellátásukat hatékonyabbá tevő intelligens bőrgyógyászati távkonzultációs pilotrendszert (DermaHelp) fejlesztettek uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem és a Montana Tudásmenedzsment Kft. szakemberei – közölte Kun Éva, a kft. elnöki tanácsadója a 2014. március 5-én az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán tartott sajtótájékoztatón.

 

Mint elmondta, a Montana Tudásmenedzsment Kft. által 2011-ben, a GOP-1.3.1-11/A konstrukció keretében elnyert „Vállalatok komplex technológiai innovációjának / Akkreditált klaszter komplex technológiai innovációjának támogatása” című pályázat keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország központi költségvetése összesen több mint 137 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, ami 37,21 százalék támogatási intenzitást jelentett. Az idén 25 éves, csaknem száz főt foglalkoztató magyar középvállalat saját forrásból 231 millió forintot fektetett be a projekt megvalósításába.


 

Több mint 65 millió adatot vizsgáltak

 

borkli5Kun Éva a magyar egészségügyben úttörő kutatás-fejlesztési projekt eredményeit bemutató eseményen elmondta, a matematika, az informatika és a nyelvészet eszközeit alkalmazó, szövegbányászati módszereken alapuló rendszer célja, hogy a rendelkezésre álló szaktudást hatékonyan lehessen felhasználni a betegek minél gyorsabb gyógyulása érdekében. A kétéves program során az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai központjának 40 millió anonimizált dokumentuma, lelete és zárójelentése került egy kutatható adatbázisba. Az egyetem bőrgyógyászati klinikáján egy évtizede alatt kezelt 120 ezer páciens több mint félmillió speciális leletét pedig részletesen feldolgozták. Kun Éva, valamint Görög György biokémikus, a Montana Tudásmenedzsment Kft. tanácsadója ismertették, az együttműködő klinikai orvosok és informatikai szakemberek olyan szótárakat és fogalmi térképeket állítottak elő, melyek a leletekben a tüneteket, betegségeket, kezeléseket stb. leíró kifejezéseket egységes alakra hozzák, és egymással való kapcsolatukat megőrizve könnyen feldolgozható formába öntik. Ehhez informatikai részről egyedülálló úgynevezett entitáskinyerő motor és speciális hierarchikus adatbázis fejlesztésére volt szükség. A szöveges leletekből így kiemelt több mint 65 millió adat és az évtizedes szakmai tapasztalat egybevetésével a klinika szakorvosai több ezer olyan szabályt állítottak elő, melyekkel a számítógép a panaszaival például háziorvosánál jelentkező beteg szöveges leletéből a tüneteket, előzményeket kinyerve javaslatot tud adni a valószínű betegségekre, a szükséges további diagnosztikai vizsgálatokra, gyógyszeres és más kezelésekre. A döntéseket komoly, a hatalmas esetszám miatt megbízható statisztikai modellek is segítik. Az adott betegséggel diagnosztizált

betegek további sorsa, tüneteik javulásának mértéke, a részükre nyújtott kezelések könnyen áttekinthető grafikus ábrázolásban (tág értelemben vett betegutak) deríthetők fel, ami az orvos és a beteg számára a jövőben várható eseményekről megbízható információt nyújt.


 

A gyógyítást és a PhD-szerzést is segítheti a projekt

 

borkli_4Az informatikai megoldás – miután az egyetem és a kft. együttműködési megállapodás aláírását tervezi – egyelőre az SZTE klinikáján segítheti a bőrgyógyászok munkáját, a doktoranduszhallgatók képzését, de hozzá kapcsolható bármely háziorvosi rendszerhez, és adaptálható más szakterületekre is. A sajtótájékoztatón elhangzott: a fejlett ipari architektúrát alkalmazó rendszert úgy alakították ki, hogy az informatikai fejlődést és az igények növekedését követve az egyes elemei fejleszthetők, cserélhetők legyenek, más orvosi vagy nem orvosi szakmák kiszolgálását is biztosítva. A megvalósítás számos eleme önmagában is megállja a helyét nemzetközi összehasonlításban is, a kialakított ipari felépítés, adatáramlási megoldások pedig egyedülállóvá teszik a DermaHelp szakmai tanácsadó és tudásfelderítő eszközt.

 

Kun Éva és Görög György úgy összegeztek: a kft. továbbra is szoros (kutatási) kooperációban szeretne maradni a bőrgyógyászati klinikával, és reményei szerint újabb pályázatok elnyerése révén folytathatja a fejlesztést. Legfontosabb céljuk, hogy a távkonzultációs rendszer online segítséget tudjon nyújtani a háziorvosoknak, ily módon váljon „nemzeti vagyonná”, valamint az alkalmazást a lehetőségek szerint más szakterületekre is ki lehessen terjeszteni.

 

Kemény Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója is méltatta a fejlesztést, rámutatva annak jelentőségére a gyógyításban és a kutatásban is. Úgy fogalmazott, a klinikán remek munkát végeztek a projektben érintett kollégák Dalmády Szandra PhD-hallgató vezetésével. Reményei szerint az elvégzett kutatás eredményei, illetve a szövegbányászati módszer segítségével számos fiatal tehetség szerezheti meg PhD-fokozatát, maga a szisztéma pedig modellértékű lehet az universitas más doktori iskolái számára is.

 

SZTEinfo

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.