SZTE Info

Büntetőjogi kiruccanás az opera világába

Jogellenesen megszerzett bizonyítékokról és az opera világának büntetőjogi kérdéseiről beszéltek az SZTE Tehetségpont tudománynépszerűsítő sorozata, a Science Café előadói 2014. március 20-án.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Science Café 2014. március 20-i alkalmán a megszokott módon két előadót hallhattunk a Szent-Györgyi Albert Agórában. Elsőként Gácsi Anett, az SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék tanársegédje lépett a képzeletbeli katedrára és tartotta meg előadását, A „mérgezett fa gyümölcse” és az „ezüsttálca elve” a büntetőeljárásokban, avagy a jogellenesen megszerzett bizonyítékok értékelése címmel. Az est második felében Szomora Zsolt, az SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék egyetemi docense tárt elénk két, általa kiemelt operában felmerülő büntetőjogi kérdéseket, Büntethető-e Tosca és Rigoletto? Büntetőjogi kiruccanás az opera világába címmel.

 

Középpontban a jogellenesen megszerzett bizonyítékok

 

Gácsi Anett öt nagyobb részre osztotta fel az előadását. Elsőként feltette a témakörére vonatkozó alapkérdést, hogy miért is kell foglalkozni a jogellenesen megszerzett bizonyítékokkal. Rámutatott arra, hogy a büntető eljárásjogi bizonyításnak az egyik legérzékenyebb területe a jogellenesen (tiltott módon) megszerzett bizonyítási eszközök és az azokból származó bizonyítékok felhasználhatóságának kérdése. A jogellenesen megszerzett bizonyítékok esetén ugyanis kettős érdek ütközik egymással. Amíg a mérleg egyik serpenyőjében a terhelt büntetőjogi felelősségre vonásának követelménye áll – amely érdek azt diktálja, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítására alkalmas (adott esetben perdöntő jelentőségű) bizonyítékokat ne zárják ki csupán azért, mert valamely előírás megszegésével szerezték meg azokat –, addig a mérleg másik oldalán álló érdek a büntető-eljárásbeli törvényesség betartásához, a büntetőeljárásban részt vevők jogainak biztosításához kapcsolódik.

 

Szólt továbbá arra is, hogy a büntetőügyekre általában a bizonyítékínség a jellemző. Ennek az okozataként az USA-ban kialakult az úgynevezett „vadászeffektus”, aminek, mint ahogy a nevéből is következik, a fő célja nem feltétlenül az emberi jogok betartása, hanem a „vadászat” az elkövető ellen (végső soron beismerő vallomásának megszerzése). Ezért is követelmény, hogy a bíróság a törvénysértő módon megszerzett bizonyítékokat kirekessze a büntetőeljárásból.

 

Az előadó a második részben bemutatta az angolszász büntetőeljárási rendszer főbb vonásait. Vázolta többek közt a bíró és az esküdtszék feladatát, és kiemelte, hogy az eljárásban a bírónak a futballbíróhoz hasonló moderáló szerepe van. Így az ő feladata a jogellenesen megszerzett bizonyítékok kizárása is.

 

A következő szakaszban a jogellenesen megszerzett bizonyítékok értékeléséről volt szó az amerikai büntetőeljárásban. Amennyiben valaki jogellenesen szerzett bizonyítékot, például testi bántalmazás (kényszervallatás) által, az elsődleges kizárási szabály (úgynevezett exclusionary rule) alkalmazása értelmében a bizonyíték nem használható fel az eljárásban. Létezik azonban másodlagos kizárási szabály, amely már kevésbé egyértelmű. Felmerülhet olyan eset, hogy valaki a testi bántalmazás (kényszervallatás) következtében nemcsak bűnösségét ismeri be, de további bizonyítékokat is megjelöl a vallomásában. Itt a kérdés az, hogy ezek felhasználhatóak-e a terhelttel szemben. Az ezüsttálca elv szerint – bizonyos feltételek megléte esetén – igen, de ez valójában csak a kijátszása az elsődleges kizárási szabályának . A joggyakorlatban a mérgezett fa gyümölcse doktrínát alkalmazzák az amerikai büntetőeljárásokban. Ezen doktrína szerint a jogellenesen szerzett bizonyítékból fakadó további bizonyítékok sem használhatóak fel.

 

A negyedik részben Gácsi Anett az ezüsttálca elvről beszélt bővebben, és itt elmondta, hogy ma már (az eredeti formájában) egyáltalán nem alkalmazzák ezt az elvet az USA-ban.

Végül a mérgezett fa gyümölcse doktrínát fejtette ki részletesen. A hallgatóság megismerhette azt, hogy nem minden esetben zárnak ki minden, ebbe a kategóriába sorolandó bizonyítékot, hiszen ha csak kisebb kihágás előzi meg a bizonyítékszerzést, az nem „mérgezi” meg a folyamatot, avagy, ha bebizonyosodik, hogy a szabálysértés ellenére is megtalálható lett volna a bizonyíték, az a felhasználhatóságot nem érinti.

 

Büntethető-e Tosca és Rigoletto?

 

Az est második előadásában két operának a kétséges jogi és morális dilemmáiba nyertünk bepillantást. Elsőként a Tosca című művel foglalkoztunk: a történet középpontjában Tosca áll, aki a szerelmét igyekszik megmenteni, de ehhez szexuális kapcsolatot kell létesítenie az opera negatív szereplőjével, Scarpiával, a rendőrfőnökkel, aki előtte kínvallatásnak vetette alá Tosca szerelmét. Tosca azonban leszúrja Scarpiát. Morális szempontból igyekeznénk felmenteni a főszereplőt, de az előadáson a jogi szempontok felől tekintettünk a történetre. Ebből a szemszögből viszont Tosca bűnösnek tekinthető, hiszen a gyilkosság már a jogtalan kínvallatás befejezése után történik, tehát nem igazolható, hogy jogtalan támadás elhárítására irányult. Scarpia ajánlata a szexuális kapcsolat létesítésére pedig korrupciós jellegű magatartás, szintén nem alapozhatja meg az emberölésbe torkolló jogos védelmet.

 

A második, elemzés alá vont opera a Rigoletto volt. Szomora Zsolt elsőként itt is bevezette a hallgatókat a történet fontos, központi cselekményébe. Ebben a műben is a gyilkosság állt vizsgálódásunk középpontjában. A történet fő mozzanata röviden úgy hangzik, hogy Rigoletto lányának a becsületét bemocskolta a herceg, így Rigoletto felbérel egy bérgyilkost, hogy álljon bosszút. A bérgyilkos húga, Maddalena, aki Rigoletto lányával egyetemben szintén szerelmes a hercegbe, arra kéri a bátyját, hogy inkább Rigolettóval végezzen. Végezetül Rigoletto lánya feláldozza magát az apja és a szerelme helyett. A kérdés, hogy büntethető-e Rigoletto. A büntetőjog – főszabály szerint – nem bünteti a meg nem kísérelt vagy végbe nem ment bűncselekmények felbujtóit. Az emberölésre vonatkozóan azonban már az előkészületeket is törvényszegésként értelmezi. Az előadó elmondta, hogy valószínűleg abban az időben, amikor az opera játszódik, Rigoletto nem lett volna büntethető. Ma azonban már büntetik az emberölési előkészületet.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 24.
    09:30 - 17:00
  • május 24.
    09:30 - 10:30
  • május 24.
    09:30 - 16:00
    A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete és a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság tisztelettel meghívja a Szegeden megrendezésre kerülő „Schultheisz 120” Emlékkonferenciára, melyet Schultheisz Emil egykori debreceni, majd szegedi professzor, hadbíró születésének 120. évfordulója tiszteletére rendezünk. A konferencián bemutatjuk a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság kiadásában és Fejes Erik gondozásában megjelent, Schultheisz Emil katonai büntetőjogi értekezéseit tartalmazó kötetet.
  • május 25.
    17:00 - 18:00
  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.