SZTE Info

A Csárdáskirálynőről hallhattunk a szabadegyetemen

A Szabadegyetem – Szeged 2014. március 19-i előadásában Fried István, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa beszélt az operett világáról Csárdáskirálynő a világháborúban címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Csárdáskirálynő története 1914 tavaszán kezdődött, amikor Leo Stein és Béla Jenbach felkereste Kálmán Imrét, hogy szerezzen zenét az általuk írt szerelmi történethez. Így a mű dramaturgiai funkcióit a zene fejezi ki. A hagyomány szerint előbb a zeneműnek kell elkészülnie, és utána írják rá a szöveget, ebben az esetben ez fordítva volt.

Fried István professzor az előadása során igyekezett kiemelni a mű keletkezésének főbb ok-okozati összefüggéseit. Elmondta, hogy Kálmán Imre először az Éljen a szerelem címet adta a műnek, de kiderült, hogy létezik már egy hasonló néven szereplő alkotás. Továbbá az első világháború kitörését eredményező szarajevói merénylet után Kálmán Imre kapott egy megrendelést, ami szerint be kellett építenie a művébe olyan elemeket, melyek elősegítik a háborús propagandát. Volt is egy régebbi alkotása, Obsitos címmel, melyet alkalmasnak tartott erre a szerepre, így készített egy átiratot belőle, melynek az Aranyat adtam vasért címet adta. Ennek az operettnek az előadását viszont megakadályozták. A Csárdáskirálynő ilyen kritériumok és változtatások mellett 1915 novemberére készült el, számos világháborús vonatkozással, és nagy sikert aratott a bécsi publikum előtt.

A Csárdáskirálynő kapcsán Fried István kitért a párizsi és bécsi típusú operettek különbségére, valamint a bécsi operett két nagy korszakára és magyar vonatkozásaira.

Mint megtudtuk, a mű a bemutatása után is változtatásokon esett át. A világháború térségre gyakorolt mozzanatai sokszor visszaütköztek az operettben. Például amikor Románia az Osztrák–Magyar Monarchia ellen fordult, Kálmán Imrének el kellett tüntetnie a műből a román szálakat. A Monarchia által ebben az időben preferált könnyedebb szórakozási lehetőségek is a világháború időszakának voltak köszönhetőek. Kezdett eluralkodni a hedonista filozófia, és ezáltal az „élj a mának” hozzáállás vált dominánssá, hiszen háború idején nem lehetett senki sem biztos a holnapban. Erre az életérzésre a Csárdáskirálynő rá is játszott.

A mű rendkívül sikeres volt ebben az időben, hiszen az 1917-ben készített statisztika alapján Bécsben százötvenszer, Pesten száztízszer és Stockholmban száztizenhétszer játszották. Oroszországban pedig máig ez az egyik legtöbbet játszott operett.

Az előadó elmondta, hogy bár fénykorában fényesen csillogott az operett műfaj, de a 20. század közepétől az amerikai eredetű musicalek vették át a főszerepet. Fried István ugyanakkor előadása zárásaként úgy fogalmazott, hogy egy jó operett-előadás még ma is képes megcáfolni minden, a műfajt ért kritikát.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft
  • május 22.
    09:30 - 10:30
  • május 22.
    18:00 - 19:00
    Radhika gyermekkora óta foglalkozik klasszikus indiai tánccal, hivatásos táncossá azonban csak később vált, miután informatikai diplomát szerzett és több évig programozóként dolgozott. Rájött azonban, hogy semmi sem teszi annyira teljessé az életét, mint a tánc. Azóta teljes idejét e művészeti formának szenteli, elméleti előadásokat, workshopokat tart és járja az iskolákat, hogy az új nemzedékekhez is eljusson ez az ősi műfaj. Táncelőadásai nagy sikert arattak szerte a világon, Indián kívül fellépett Amerikában és Magyarországon is. Erőssége lenyűgöző arcjátékában áll, és ahogyan a különböző karaktereket életre kelti a színpadon. Az est során egy klasszikus margamot láthatunk tőle. Belépőjegy 1000 Ft