SZTE Info

A Csárdáskirálynőről hallhattunk a szabadegyetemen

A Szabadegyetem – Szeged 2014. március 19-i előadásában Fried István, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa beszélt az operett világáról Csárdáskirálynő a világháborúban címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Csárdáskirálynő története 1914 tavaszán kezdődött, amikor Leo Stein és Béla Jenbach felkereste Kálmán Imrét, hogy szerezzen zenét az általuk írt szerelmi történethez. Így a mű dramaturgiai funkcióit a zene fejezi ki. A hagyomány szerint előbb a zeneműnek kell elkészülnie, és utána írják rá a szöveget, ebben az esetben ez fordítva volt.

Fried István professzor az előadása során igyekezett kiemelni a mű keletkezésének főbb ok-okozati összefüggéseit. Elmondta, hogy Kálmán Imre először az Éljen a szerelem címet adta a műnek, de kiderült, hogy létezik már egy hasonló néven szereplő alkotás. Továbbá az első világháború kitörését eredményező szarajevói merénylet után Kálmán Imre kapott egy megrendelést, ami szerint be kellett építenie a művébe olyan elemeket, melyek elősegítik a háborús propagandát. Volt is egy régebbi alkotása, Obsitos címmel, melyet alkalmasnak tartott erre a szerepre, így készített egy átiratot belőle, melynek az Aranyat adtam vasért címet adta. Ennek az operettnek az előadását viszont megakadályozták. A Csárdáskirálynő ilyen kritériumok és változtatások mellett 1915 novemberére készült el, számos világháborús vonatkozással, és nagy sikert aratott a bécsi publikum előtt.

A Csárdáskirálynő kapcsán Fried István kitért a párizsi és bécsi típusú operettek különbségére, valamint a bécsi operett két nagy korszakára és magyar vonatkozásaira.

Mint megtudtuk, a mű a bemutatása után is változtatásokon esett át. A világháború térségre gyakorolt mozzanatai sokszor visszaütköztek az operettben. Például amikor Románia az Osztrák–Magyar Monarchia ellen fordult, Kálmán Imrének el kellett tüntetnie a műből a román szálakat. A Monarchia által ebben az időben preferált könnyedebb szórakozási lehetőségek is a világháború időszakának voltak köszönhetőek. Kezdett eluralkodni a hedonista filozófia, és ezáltal az „élj a mának” hozzáállás vált dominánssá, hiszen háború idején nem lehetett senki sem biztos a holnapban. Erre az életérzésre a Csárdáskirálynő rá is játszott.

A mű rendkívül sikeres volt ebben az időben, hiszen az 1917-ben készített statisztika alapján Bécsben százötvenszer, Pesten száztízszer és Stockholmban száztizenhétszer játszották. Oroszországban pedig máig ez az egyik legtöbbet játszott operett.

Az előadó elmondta, hogy bár fénykorában fényesen csillogott az operett műfaj, de a 20. század közepétől az amerikai eredetű musicalek vették át a főszerepet. Fried István ugyanakkor előadása zárásaként úgy fogalmazott, hogy egy jó operett-előadás még ma is képes megcáfolni minden, a műfajt ért kritikát.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.