SZTE Info

A Csárdáskirálynőről hallhattunk a szabadegyetemen

A Szabadegyetem – Szeged 2014. március 19-i előadásában Fried István, az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa beszélt az operett világáról Csárdáskirálynő a világháborúban címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Csárdáskirálynő története 1914 tavaszán kezdődött, amikor Leo Stein és Béla Jenbach felkereste Kálmán Imrét, hogy szerezzen zenét az általuk írt szerelmi történethez. Így a mű dramaturgiai funkcióit a zene fejezi ki. A hagyomány szerint előbb a zeneműnek kell elkészülnie, és utána írják rá a szöveget, ebben az esetben ez fordítva volt.

Fried István professzor az előadása során igyekezett kiemelni a mű keletkezésének főbb ok-okozati összefüggéseit. Elmondta, hogy Kálmán Imre először az Éljen a szerelem címet adta a műnek, de kiderült, hogy létezik már egy hasonló néven szereplő alkotás. Továbbá az első világháború kitörését eredményező szarajevói merénylet után Kálmán Imre kapott egy megrendelést, ami szerint be kellett építenie a művébe olyan elemeket, melyek elősegítik a háborús propagandát. Volt is egy régebbi alkotása, Obsitos címmel, melyet alkalmasnak tartott erre a szerepre, így készített egy átiratot belőle, melynek az Aranyat adtam vasért címet adta. Ennek az operettnek az előadását viszont megakadályozták. A Csárdáskirálynő ilyen kritériumok és változtatások mellett 1915 novemberére készült el, számos világháborús vonatkozással, és nagy sikert aratott a bécsi publikum előtt.

A Csárdáskirálynő kapcsán Fried István kitért a párizsi és bécsi típusú operettek különbségére, valamint a bécsi operett két nagy korszakára és magyar vonatkozásaira.

Mint megtudtuk, a mű a bemutatása után is változtatásokon esett át. A világháború térségre gyakorolt mozzanatai sokszor visszaütköztek az operettben. Például amikor Románia az Osztrák–Magyar Monarchia ellen fordult, Kálmán Imrének el kellett tüntetnie a műből a román szálakat. A Monarchia által ebben az időben preferált könnyedebb szórakozási lehetőségek is a világháború időszakának voltak köszönhetőek. Kezdett eluralkodni a hedonista filozófia, és ezáltal az „élj a mának” hozzáállás vált dominánssá, hiszen háború idején nem lehetett senki sem biztos a holnapban. Erre az életérzésre a Csárdáskirálynő rá is játszott.

A mű rendkívül sikeres volt ebben az időben, hiszen az 1917-ben készített statisztika alapján Bécsben százötvenszer, Pesten száztízszer és Stockholmban száztizenhétszer játszották. Oroszországban pedig máig ez az egyik legtöbbet játszott operett.

Az előadó elmondta, hogy bár fénykorában fényesen csillogott az operett műfaj, de a 20. század közepétől az amerikai eredetű musicalek vették át a főszerepet. Fried István ugyanakkor előadása zárásaként úgy fogalmazott, hogy egy jó operett-előadás még ma is képes megcáfolni minden, a műfajt ért kritikát.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 14.
    13:00 - 17:00
    Konferencia a Reformáció Emlékévére. A program: Nóbik Attila (SZTE JGYPK) – Reformáció-recepció a dualizmus kori neveléstörténet tankönyveinkben. Vajda Tamás (SZTE Egyetemi Levéltár) – 1872-1919 között egyetemi órai jegyzetek a román akadémia kolozsvári könyvtárában. Babits Edit (EJTF) - Türelem. Nevelés. Pedagógusképzés a bajai képezde első évtizedében. Presztóczki Zoltán (MNL CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára) – Régimódi történet apai ágon. Szabó Magda személyes és családi kötődése Hódmezővásárhelyhez. Miklós Péter (SZTE JGYPK, Emlékpont, Hódmezővásárhely) – Protestanizmus és katolicizmus között. A szegedi egyetem és a csanádi püspökség. Dudok Fanni (SZTE BTK) – A szegedi Bölcsészettudományi Kar és a szegedi Szeminárium hallgatói összetétele (1930-1939). Fizel Natasa (SZTE JGYPK) – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak konfesszionális összetétele. A program szervezője: MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Neveléstörténeti Munkabizottság.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.