SZTE Info

KÖNYVBEMUTATÓ: Utolsó interjúk Fejtő Ferenccel – Fejtő Ferencről

„Átéltem egy évszázadot” címmel 2014. március 27-én Szegeden a Grand Café-ban tartják a Fejtő Ferenc portrékötet bemutatóját. 18 órától filmet vetítenek, 19 órától pedig a Franciaországban élő szerzővel, Földes Anitával Kovács Kriszta, az SZTE BTK Magyar Irodalom Intézetének munkatársa beszélget.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A világ híreiből mindig naprakész gondolkodóval, a 99. életévébe lépő Fejtő Ferenccel Földes Anita, a Franciaországban élő újságíró készítette az utolsó, eddig kiadatlan interjúkat. Az Átéltem egy évszázadot című kötet egy izgalmas életút, a forrongó XX. század, titkok, szerelmek és a mai magyar közélet egymásba fonódó krónikája decemberben jelent meg a Scolar Kiadónál.

Fejtő Ferencet 1998-ban a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatta. A könyvről és Fejtő Ferenc életéről a szerző, Földes Anita és Kovács Krisztina, az SZTE Bölcsészkar Magyar Irodalmi Tanszék oktatója beszélget 2014. március 27-én 19 órakor Szegeden a Grand Café-ban. Előtte 18 órától Surányi András: Emlékképek című Fejtő Ferencről készült portréfilmjét vetítik.

 

Fejtő Ferenc az összehasonlító történelemtudomány szakértője, politikai elemző, kritikus, Széchenyi- és Pulitzer-díjas író, publicista, a Magyarság Hírnevéért Díj, a Nagy Imre Érdemrend, a Francia Becsületrend tiszti címének birtokosa, a 20. század egyik meghatározó gondolatformálója, 2008. június 2-án 99 éves korában, Párizsban hunyt el.

 

Fiatalon tagjává vált a XX. század eleji pezsgő magyar irodalmi életnek. A Nyugat szerzőjeként közelről ismerte Babits Mihályt, Illyés Gyulát, Füst Milánt, Örkény Istvánt, Molnár Ferencet. Ő volt József Attila utolsó valóban közeli ismerője. Vele és Ignotus Pállal együtt alapították a Szép Szó című folyóiratot. Vajon milyen emléket őrzött a mára már irodalomtörténetté vált írókról, ő, a közeli munkatárs, a barát? És milyen személyes benyomásokat szerzett Bartókról, Bajcsy-Zsilinszky Endréről vagy Thomas Mannról?

 

1938-tól Párizsban élt. Együtt dolgozott Károlyi Mihállyal, akinek ma oly sokan felróják Magyarország trianoni megcsonkítását. Kutatott Horthy Miklós titkos iratai között, mielőtt barátja, Habsburg Ottó, megírta neki személyes emlékeit a kormányzóról. Fejtő elsőként leplezte le a Rajk-per koncepciózusságát.

 

Mint a francia állami hírügynökség, az AFP vezető Kelet-Európa szakértője sokat tett azért, hogy Magyarországról, az 1956-os forradalomról Nyugaton hírt kapjanak, s reális képet alkossanak, életben tartva a forradalom céljait és szellemiségét. Hozzájutott a jugoszláv és az amerikai titkosszolgálat anyagaihoz, a francia és a lengyel diplomácia jelentéseihez, ahogy a forradalomban fontos szerepet játszó barátaitól is kapott információkat. Hírelemzéseit Amerikától Japánig, a nyugati blokk számos országában átvették az AFP-től. Mivel érte el, hogy Albert Camus és Jean-Paul Sartre a magyar forradalom mellé álljon? Miről beszélgetett Nagy Imrével? Elhiszi-e informátora állítását, miszerint Kádár János nem önszántából hagyta el az országot az ’56-os forradalom idején?

 

Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnökei közül – időrendi sorrendben – Orbán Viktor, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is fontosnak találta meghallgatni a gondolatait. Ő mit gondolt róluk? A könyvből kiderül, hogy sokat látott politikai elemzőként, újságíróként, esszéista-történészként Fejtő kísértetiesen jól látta Magyarország jövőjét. Már 2007-ben... A mai magyar közélet számos elemére rávilágított.

 

Fejtő Ferencnek Trianonban elszakították a családi gyökereit, a holokausztban több, mint 30 rokonát veszítette el, üldözték a fasiszták és a kommunisták is, mégse a gyűlöletbe temetkezett, hanem épp ellenkezőleg: meg akarta érteni a folyamatokat. A majd’ 100 éves polihisztor őszintén vall eszmékről, szerelmekről, kudarcokról, istenkeresésről, bűntudatról, optimizmusról, a vallásokhoz és a halálhoz való viszonyáról.

 

A kötetben, amely Fejtő Ferenc életének utolsó interjúival, az elmúlt száz év történelméről ad személyes hangvételű áttekintést, egy rendkívül sokoldalú személyiség szemén keresztül láthatjuk a világot – amelynek így talán jobban megértjük működését. Megszólalnak Fejtő Ferenc családtagjai, pályatársai, munkatársai, közeli barátai, hölgyismerősei és politikusok is. Köztük Kertész Imre Nobel-díjas író, Romsics Ignác történész, Széchenyi Ágnes és Agárdi Péter irodalomtörténész, Rockenbauer Zoltán egykori kulturális miniszter, Sujánszky Jenő ’56-os szabadságharcos, Méray Tibor és Schreiber Tamás újságíró is.

 

Az interjúkat Földes Anita újságíró, a www.fejto100.hu weboldal szerkesztője készítette.

A könyv a Scolar Kiadónál jelent meg 2013. november végén, 448 oldalon, kemény kötésben.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.