SZTE Info

KÖNYVBEMUTATÓ: Utolsó interjúk Fejtő Ferenccel – Fejtő Ferencről

„Átéltem egy évszázadot” címmel 2014. március 27-én Szegeden a Grand Café-ban tartják a Fejtő Ferenc portrékötet bemutatóját. 18 órától filmet vetítenek, 19 órától pedig a Franciaországban élő szerzővel, Földes Anitával Kovács Kriszta, az SZTE BTK Magyar Irodalom Intézetének munkatársa beszélget.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A világ híreiből mindig naprakész gondolkodóval, a 99. életévébe lépő Fejtő Ferenccel Földes Anita, a Franciaországban élő újságíró készítette az utolsó, eddig kiadatlan interjúkat. Az Átéltem egy évszázadot című kötet egy izgalmas életút, a forrongó XX. század, titkok, szerelmek és a mai magyar közélet egymásba fonódó krónikája decemberben jelent meg a Scolar Kiadónál.

Fejtő Ferencet 1998-ban a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatta. A könyvről és Fejtő Ferenc életéről a szerző, Földes Anita és Kovács Krisztina, az SZTE Bölcsészkar Magyar Irodalmi Tanszék oktatója beszélget 2014. március 27-én 19 órakor Szegeden a Grand Café-ban. Előtte 18 órától Surányi András: Emlékképek című Fejtő Ferencről készült portréfilmjét vetítik.

 

Fejtő Ferenc az összehasonlító történelemtudomány szakértője, politikai elemző, kritikus, Széchenyi- és Pulitzer-díjas író, publicista, a Magyarság Hírnevéért Díj, a Nagy Imre Érdemrend, a Francia Becsületrend tiszti címének birtokosa, a 20. század egyik meghatározó gondolatformálója, 2008. június 2-án 99 éves korában, Párizsban hunyt el.

 

Fiatalon tagjává vált a XX. század eleji pezsgő magyar irodalmi életnek. A Nyugat szerzőjeként közelről ismerte Babits Mihályt, Illyés Gyulát, Füst Milánt, Örkény Istvánt, Molnár Ferencet. Ő volt József Attila utolsó valóban közeli ismerője. Vele és Ignotus Pállal együtt alapították a Szép Szó című folyóiratot. Vajon milyen emléket őrzött a mára már irodalomtörténetté vált írókról, ő, a közeli munkatárs, a barát? És milyen személyes benyomásokat szerzett Bartókról, Bajcsy-Zsilinszky Endréről vagy Thomas Mannról?

 

1938-tól Párizsban élt. Együtt dolgozott Károlyi Mihállyal, akinek ma oly sokan felróják Magyarország trianoni megcsonkítását. Kutatott Horthy Miklós titkos iratai között, mielőtt barátja, Habsburg Ottó, megírta neki személyes emlékeit a kormányzóról. Fejtő elsőként leplezte le a Rajk-per koncepciózusságát.

 

Mint a francia állami hírügynökség, az AFP vezető Kelet-Európa szakértője sokat tett azért, hogy Magyarországról, az 1956-os forradalomról Nyugaton hírt kapjanak, s reális képet alkossanak, életben tartva a forradalom céljait és szellemiségét. Hozzájutott a jugoszláv és az amerikai titkosszolgálat anyagaihoz, a francia és a lengyel diplomácia jelentéseihez, ahogy a forradalomban fontos szerepet játszó barátaitól is kapott információkat. Hírelemzéseit Amerikától Japánig, a nyugati blokk számos országában átvették az AFP-től. Mivel érte el, hogy Albert Camus és Jean-Paul Sartre a magyar forradalom mellé álljon? Miről beszélgetett Nagy Imrével? Elhiszi-e informátora állítását, miszerint Kádár János nem önszántából hagyta el az országot az ’56-os forradalom idején?

 

Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnökei közül – időrendi sorrendben – Orbán Viktor, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is fontosnak találta meghallgatni a gondolatait. Ő mit gondolt róluk? A könyvből kiderül, hogy sokat látott politikai elemzőként, újságíróként, esszéista-történészként Fejtő kísértetiesen jól látta Magyarország jövőjét. Már 2007-ben... A mai magyar közélet számos elemére rávilágított.

 

Fejtő Ferencnek Trianonban elszakították a családi gyökereit, a holokausztban több, mint 30 rokonát veszítette el, üldözték a fasiszták és a kommunisták is, mégse a gyűlöletbe temetkezett, hanem épp ellenkezőleg: meg akarta érteni a folyamatokat. A majd’ 100 éves polihisztor őszintén vall eszmékről, szerelmekről, kudarcokról, istenkeresésről, bűntudatról, optimizmusról, a vallásokhoz és a halálhoz való viszonyáról.

 

A kötetben, amely Fejtő Ferenc életének utolsó interjúival, az elmúlt száz év történelméről ad személyes hangvételű áttekintést, egy rendkívül sokoldalú személyiség szemén keresztül láthatjuk a világot – amelynek így talán jobban megértjük működését. Megszólalnak Fejtő Ferenc családtagjai, pályatársai, munkatársai, közeli barátai, hölgyismerősei és politikusok is. Köztük Kertész Imre Nobel-díjas író, Romsics Ignác történész, Széchenyi Ágnes és Agárdi Péter irodalomtörténész, Rockenbauer Zoltán egykori kulturális miniszter, Sujánszky Jenő ’56-os szabadságharcos, Méray Tibor és Schreiber Tamás újságíró is.

 

Az interjúkat Földes Anita újságíró, a www.fejto100.hu weboldal szerkesztője készítette.

A könyv a Scolar Kiadónál jelent meg 2013. november végén, 448 oldalon, kemény kötésben.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.
  • május 28.
    09:00 - 15:00
    AZ SZTE Innovációs Hét 2019 programsorozat (2019. május 28-30.) 2019. május 28-án veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A szakmai programokból álló Innovációs Hét első napján az SZTE hallgatói egy gyakorlatorientált workshopon vehetnek részt, ahol üzleti kommunikációról hallhatnak előadást és gyakorlati PR tudásra tehetnek szert. Az esemény nyitánya után megkezdik a diákok képzését, melyet Szelei Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Miskolci Egyetem oktatója fog megtartani.
  • május 28.
    15:00 - 16:00
  • május 28.
    17:00 - 18:00
    Május 28. és június 1. között kerül megrendezésre Szegeden a III. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek külföldi versenyfilmjeit idén is a BTK fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói fordították magyarra.
  • május 28.
    17:00 - 18:00