SZTE Info

Magyarországi PISA-sokk?

A PISA-vizsgálat eredményeit elemezték a felsőoktatás és a kutatás igényeinek tükrében azon a nyilvános konferencián, amelyet az MTA Székházában rendezett az Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott, 2012-es nemzetközi tanulói teljesítménymérésről az SZTE médiumai is cikkeztek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 2000 óta háromévente elvégzett PISA (Programme for International Student Assessment) filozófiája szerint a legfrissebb tudományos eredményeket felhasználva az oktatáspolitika számára is hasznos adatokat szeretne szolgáltatni.

 

AZ MTA-elnök a közoktatás és a kutatás kapcsolatáról


„A magyar diákok szövegértési, matematikai és természettudományos teljesítménye a 2012-es felmérést megelőző, három évvel korábbi adatokhoz képest romlott. Ennek értékeléséhez kritikai érzékre és társadalmi felelősségre van szükség” – hangoztatta a nagy érdeklődéssel kísért eseményen elmondott köszöntőjében Pálinkás József – olvasható az mta.hu oldalon.

Az MTA elnöke az elmúlt időben több fórumon, például az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága ülésén és egy, a közelmúltban az Akadémián rendezett nemzetközi műhelykonferencián is beszélt a PISA-sokkról, az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának jelentőségéről és arról, hogy a humán-, és természettudományos közoktatás minőségének milyen meghatározó szerepe van a felsőoktatási képzés színvonalának alakulásában”. Az MTA elnökének álláspontjáról részletesen olvashat itt:


Pálinkás József szerint a tudományhoz hasonlóan az oktatásban is integráló szemléletre van szükség, hiszen a PISA-vizsgálatban mért területek elválaszthatatlanok egymástól. A PISA-felmérés eredményei kapcsán arra is figyelmeztetett, hogy a magyar diákok körében nem csupán a gyengén teljesítők aránya magas – a nagyon magas képességszintek tekintetében is rosszak a magyar eredmények. Végül azt hangsúlyozta, hogy társadalompolitikai jövőkép nélkül a rendszer nem lesz jobb” – tudósít az mta.hu

 

Az SZTE-professzor a PISA igazgatótanácsának elnöke


pisa_csb2„A helyzet súlyos, de nem reménytelen"– foglalta össze magyar szempontból a diákok eredményeit Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke. Az elmúlt öt PISA-felmérés eredményeit áttekintve egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, a diákokat pedig sokszor a szövegértés hiánya akadályozza meg abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat jól megoldják. Kitért arra is, hogy Magyarországon a diákok között 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig a korábbi 23 százalékról 28 százalékra emelkedett. Csapó Benő figyelmeztetett rá, hogy mind a problémák, mind a megoldásuk komplex megközelítést igényel. Szerinte – mint azt több ország példája is bizonyítja – a helyzet javítására van lehetőség – foglalta össze az elhangzottakat az mta.hu.

A korábban PISA-sokkot átélő Németországban a probléma tudatosítása után folyamatos és következetes fejlesztést indítottak el. Lengyelországban az oktatási tárca szintén következetes programot valósított meg, Észtországban pedig a PISA-vizsgálatokon hagyományosan jól teljesítő finn mintákat követve értek el 4-5 év alatt látványos eredményeket – emelte ki az SZTE professzora a jó, követhető példákat. A trendek megfordításához nem pusztán komplex beavatkozásra van szükség, annak tudományosan megalapozottnak is kell lennie”– mondta Csapó Benő, aki egyebek mellett a bizonyítékokra alapozott oktatáspolitika, az adatokra alapozott döntéshozatal, valamint az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának fontosságát hangsúlyozta.

 

Mi az elvárás?


A konferencia felkért hozzászólói közül a személyes emlékeit és tapasztalatait is felidéző Maróth Miklós, az MTA alelnöke elemi érdeknek nevezte, hogy a humán tudományok és a természettudományok művelői működjenek együtt. Az MTA alelnöke szerint meg kellene határozni, mi az iskolarendszerrel szembeni alapvető elvárásunk: hogy az egyetemre készítsen fel, vagy hogy művelt gondolkodó embereket képezzen.

A részletes tudósítás itt olvasható:


 

A PISA-felmérés értelme és háttere


A PISA-felmérések jelentőségével többször is foglalkoztak a Szegedi Tudományegyetem különböző médiumai.

„Avilág legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD indította el a PISA felméréseket, melyek abból a szempontból jelentenek újdonságot, hogy új tudáskoncepcióra épülnek: nem azt vizsgálják, hogy mit tudnak a gyerekek, hanem, hogy miképpen tudják a tudást alkalmazni új környezetben – magyarázta Csapó Benő professzor, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet vezetője, a PISA Governing Board (igazgatótanács) alelnöke” a Szegedi Egyetem Magazin 2013 őszi számában.

A legfrissebb, a 2012-es felmérés eredményeivel is foglalkozott az SZTE Médiacentruma. Az SZTE Hírportálon a PISA-felmérés szegedi értékeléséről 2014. február 26-án írtunk.

 

A Szegedi Egyetem Magazin 2014 januárjában napvilágot látott számában írtuk: A PISA mérlegén a magyar iskola. Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke álláspontját részletezi cikk elérhető itt is.

 

Markku Niemivirtával, a Helsinki Egyetem Empirikus Oktatási-Nevelési Tanszékének professzorának véleménye itt olvasható.

 

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.