SZTE Info

Magyarországi PISA-sokk?

A PISA-vizsgálat eredményeit elemezték a felsőoktatás és a kutatás igényeinek tükrében azon a nyilvános konferencián, amelyet az MTA Székházában rendezett az Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott, 2012-es nemzetközi tanulói teljesítménymérésről az SZTE médiumai is cikkeztek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 2000 óta háromévente elvégzett PISA (Programme for International Student Assessment) filozófiája szerint a legfrissebb tudományos eredményeket felhasználva az oktatáspolitika számára is hasznos adatokat szeretne szolgáltatni.

 

AZ MTA-elnök a közoktatás és a kutatás kapcsolatáról


„A magyar diákok szövegértési, matematikai és természettudományos teljesítménye a 2012-es felmérést megelőző, három évvel korábbi adatokhoz képest romlott. Ennek értékeléséhez kritikai érzékre és társadalmi felelősségre van szükség” – hangoztatta a nagy érdeklődéssel kísért eseményen elmondott köszöntőjében Pálinkás József – olvasható az mta.hu oldalon.

Az MTA elnöke az elmúlt időben több fórumon, például az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága ülésén és egy, a közelmúltban az Akadémián rendezett nemzetközi műhelykonferencián is beszélt a PISA-sokkról, az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának jelentőségéről és arról, hogy a humán-, és természettudományos közoktatás minőségének milyen meghatározó szerepe van a felsőoktatási képzés színvonalának alakulásában”. Az MTA elnökének álláspontjáról részletesen olvashat itt:


Pálinkás József szerint a tudományhoz hasonlóan az oktatásban is integráló szemléletre van szükség, hiszen a PISA-vizsgálatban mért területek elválaszthatatlanok egymástól. A PISA-felmérés eredményei kapcsán arra is figyelmeztetett, hogy a magyar diákok körében nem csupán a gyengén teljesítők aránya magas – a nagyon magas képességszintek tekintetében is rosszak a magyar eredmények. Végül azt hangsúlyozta, hogy társadalompolitikai jövőkép nélkül a rendszer nem lesz jobb” – tudósít az mta.hu

 

Az SZTE-professzor a PISA igazgatótanácsának elnöke


pisa_csb2„A helyzet súlyos, de nem reménytelen"– foglalta össze magyar szempontból a diákok eredményeit Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke. Az elmúlt öt PISA-felmérés eredményeit áttekintve egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, a diákokat pedig sokszor a szövegértés hiánya akadályozza meg abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat jól megoldják. Kitért arra is, hogy Magyarországon a diákok között 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig a korábbi 23 százalékról 28 százalékra emelkedett. Csapó Benő figyelmeztetett rá, hogy mind a problémák, mind a megoldásuk komplex megközelítést igényel. Szerinte – mint azt több ország példája is bizonyítja – a helyzet javítására van lehetőség – foglalta össze az elhangzottakat az mta.hu.

A korábban PISA-sokkot átélő Németországban a probléma tudatosítása után folyamatos és következetes fejlesztést indítottak el. Lengyelországban az oktatási tárca szintén következetes programot valósított meg, Észtországban pedig a PISA-vizsgálatokon hagyományosan jól teljesítő finn mintákat követve értek el 4-5 év alatt látványos eredményeket – emelte ki az SZTE professzora a jó, követhető példákat. A trendek megfordításához nem pusztán komplex beavatkozásra van szükség, annak tudományosan megalapozottnak is kell lennie”– mondta Csapó Benő, aki egyebek mellett a bizonyítékokra alapozott oktatáspolitika, az adatokra alapozott döntéshozatal, valamint az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának fontosságát hangsúlyozta.

 

Mi az elvárás?


A konferencia felkért hozzászólói közül a személyes emlékeit és tapasztalatait is felidéző Maróth Miklós, az MTA alelnöke elemi érdeknek nevezte, hogy a humán tudományok és a természettudományok művelői működjenek együtt. Az MTA alelnöke szerint meg kellene határozni, mi az iskolarendszerrel szembeni alapvető elvárásunk: hogy az egyetemre készítsen fel, vagy hogy művelt gondolkodó embereket képezzen.

A részletes tudósítás itt olvasható:


 

A PISA-felmérés értelme és háttere


A PISA-felmérések jelentőségével többször is foglalkoztak a Szegedi Tudományegyetem különböző médiumai.

„Avilág legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD indította el a PISA felméréseket, melyek abból a szempontból jelentenek újdonságot, hogy új tudáskoncepcióra épülnek: nem azt vizsgálják, hogy mit tudnak a gyerekek, hanem, hogy miképpen tudják a tudást alkalmazni új környezetben – magyarázta Csapó Benő professzor, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet vezetője, a PISA Governing Board (igazgatótanács) alelnöke” a Szegedi Egyetem Magazin 2013 őszi számában.

A legfrissebb, a 2012-es felmérés eredményeivel is foglalkozott az SZTE Médiacentruma. Az SZTE Hírportálon a PISA-felmérés szegedi értékeléséről 2014. február 26-án írtunk.

 

A Szegedi Egyetem Magazin 2014 januárjában napvilágot látott számában írtuk: A PISA mérlegén a magyar iskola. Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke álláspontját részletezi cikk elérhető itt is.

 

Markku Niemivirtával, a Helsinki Egyetem Empirikus Oktatási-Nevelési Tanszékének professzorának véleménye itt olvasható.

 

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.
  • október 3.
    10:00 - 18:00
  • október 3.
    18:00 - 19:00
    Dr. Fizel Natasa főiskolai adjunktus (SZTE JGYPK) előadása: Együttműködés vagy versengés? – A szegedi tanárképző főiskola és az egyetem kapcsolata a tanárképzés területén