SZTE Info

Magyarországi PISA-sokk?

A PISA-vizsgálat eredményeit elemezték a felsőoktatás és a kutatás igényeinek tükrében azon a nyilvános konferencián, amelyet az MTA Székházában rendezett az Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott, 2012-es nemzetközi tanulói teljesítménymérésről az SZTE médiumai is cikkeztek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 2000 óta háromévente elvégzett PISA (Programme for International Student Assessment) filozófiája szerint a legfrissebb tudományos eredményeket felhasználva az oktatáspolitika számára is hasznos adatokat szeretne szolgáltatni.

 

AZ MTA-elnök a közoktatás és a kutatás kapcsolatáról


„A magyar diákok szövegértési, matematikai és természettudományos teljesítménye a 2012-es felmérést megelőző, három évvel korábbi adatokhoz képest romlott. Ennek értékeléséhez kritikai érzékre és társadalmi felelősségre van szükség” – hangoztatta a nagy érdeklődéssel kísért eseményen elmondott köszöntőjében Pálinkás József – olvasható az mta.hu oldalon.

Az MTA elnöke az elmúlt időben több fórumon, például az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottsága ülésén és egy, a közelmúltban az Akadémián rendezett nemzetközi műhelykonferencián is beszélt a PISA-sokkról, az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának jelentőségéről és arról, hogy a humán-, és természettudományos közoktatás minőségének milyen meghatározó szerepe van a felsőoktatási képzés színvonalának alakulásában”. Az MTA elnökének álláspontjáról részletesen olvashat itt:


Pálinkás József szerint a tudományhoz hasonlóan az oktatásban is integráló szemléletre van szükség, hiszen a PISA-vizsgálatban mért területek elválaszthatatlanok egymástól. A PISA-felmérés eredményei kapcsán arra is figyelmeztetett, hogy a magyar diákok körében nem csupán a gyengén teljesítők aránya magas – a nagyon magas képességszintek tekintetében is rosszak a magyar eredmények. Végül azt hangsúlyozta, hogy társadalompolitikai jövőkép nélkül a rendszer nem lesz jobb” – tudósít az mta.hu

 

Az SZTE-professzor a PISA igazgatótanácsának elnöke


pisa_csb2„A helyzet súlyos, de nem reménytelen"– foglalta össze magyar szempontból a diákok eredményeit Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke. Az elmúlt öt PISA-felmérés eredményeit áttekintve egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, a diákokat pedig sokszor a szövegértés hiánya akadályozza meg abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat jól megoldják. Kitért arra is, hogy Magyarországon a diákok között 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig a korábbi 23 százalékról 28 százalékra emelkedett. Csapó Benő figyelmeztetett rá, hogy mind a problémák, mind a megoldásuk komplex megközelítést igényel. Szerinte – mint azt több ország példája is bizonyítja – a helyzet javítására van lehetőség – foglalta össze az elhangzottakat az mta.hu.

A korábban PISA-sokkot átélő Németországban a probléma tudatosítása után folyamatos és következetes fejlesztést indítottak el. Lengyelországban az oktatási tárca szintén következetes programot valósított meg, Észtországban pedig a PISA-vizsgálatokon hagyományosan jól teljesítő finn mintákat követve értek el 4-5 év alatt látványos eredményeket – emelte ki az SZTE professzora a jó, követhető példákat. A trendek megfordításához nem pusztán komplex beavatkozásra van szükség, annak tudományosan megalapozottnak is kell lennie”– mondta Csapó Benő, aki egyebek mellett a bizonyítékokra alapozott oktatáspolitika, az adatokra alapozott döntéshozatal, valamint az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának fontosságát hangsúlyozta.

 

Mi az elvárás?


A konferencia felkért hozzászólói közül a személyes emlékeit és tapasztalatait is felidéző Maróth Miklós, az MTA alelnöke elemi érdeknek nevezte, hogy a humán tudományok és a természettudományok művelői működjenek együtt. Az MTA alelnöke szerint meg kellene határozni, mi az iskolarendszerrel szembeni alapvető elvárásunk: hogy az egyetemre készítsen fel, vagy hogy művelt gondolkodó embereket képezzen.

A részletes tudósítás itt olvasható:


 

A PISA-felmérés értelme és háttere


A PISA-felmérések jelentőségével többször is foglalkoztak a Szegedi Tudományegyetem különböző médiumai.

„Avilág legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD indította el a PISA felméréseket, melyek abból a szempontból jelentenek újdonságot, hogy új tudáskoncepcióra épülnek: nem azt vizsgálják, hogy mit tudnak a gyerekek, hanem, hogy miképpen tudják a tudást alkalmazni új környezetben – magyarázta Csapó Benő professzor, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet vezetője, a PISA Governing Board (igazgatótanács) alelnöke” a Szegedi Egyetem Magazin 2013 őszi számában.

A legfrissebb, a 2012-es felmérés eredményeivel is foglalkozott az SZTE Médiacentruma. Az SZTE Hírportálon a PISA-felmérés szegedi értékeléséről 2014. február 26-án írtunk.

 

A Szegedi Egyetem Magazin 2014 januárjában napvilágot látott számában írtuk: A PISA mérlegén a magyar iskola. Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke álláspontját részletezi cikk elérhető itt is.

 

Markku Niemivirtával, a Helsinki Egyetem Empirikus Oktatási-Nevelési Tanszékének professzorának véleménye itt olvasható.

 

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.