SZTE Info

A nanotechnológiáról hallhattunk a Science Cafén

A tavaszi szemeszterben 2014. február 27-én rendezték meg az SZTE Tehetségpont Science Café című tudománynépszerűsítő sorozatának első estjét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ez az alkalom a nanotechnológia jegyében zajlott. Elsőként Ambrus Rita, az SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai Intézet adjunktusa lépett a katedrára, és tartotta meg előadását Nanotechnológia, avagy mit tehet a gyógyszertechnológus egy hatóanyaggal címmel. Őt követően pedig Pomázi Anita, az SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai Intézet PhD-hallgatója vette át a szót, és vezette be a közönséget a gyógyszer-technológia további alkalmazási lehetőségeibe Port a tüdőbe, avagy porinhalációs készítmények a terápiában című előadásával.


 

Nanotechnológia a gyógyszerkészítésben

 

Ambrus Rita előadása kezdetén betekintést adott a nano mérettartomány meghatározásába, valamint szemléltette a technológia széles körű alkalmazásának lehetőségeit. Itt felmerült a különböző szövetek vízlepergető képességének létrehozása, az antibakteriális bevonattal rendelkező hűtők, sőt a napelemek grafén általi teljesítményének javítása is. Ezeken felül természetesen még számos területen biztosít fejlődési lehetőséget a nanotechnológia. Az előadó elmondta, hogy a gyógyszerészeten belül több területen is használják, kutatják a nanotechnológiát. Például állítanak elő ezen technika alkalmazásával különböző mesterséges szöveteket vagy a tumorterápiában használatos nanokagylót, mágneses nanoszondát, illetve olyan biorobotokat, melyek helyettesíthetik a fehér- és vörösvértesteket is. Számunkra ezen az esten viszont a gyógyszerkészítés terén felmerülő nanotechnológiás megoldások voltak a legfontosabbak.

 

Ambrus Rita kezdetben szemléltette a hagyományos gyógyszerkészítési módszert, majd ez alapján bevezette a hallgatókat a nanotechnológia által nyújtott előnyökbe. Mint megtudtuk, a nanotechnológiának egyrészről a gyógyszerkészítés folyamatai innovatív megoldásaiban van szerepe, másrészről a manapság diagnosztizált újabb és újabb betegségek kezelésében. Ezek az újabb kórok más, illetve sokszor radikálisabb gyógyszeres beavatkozást igényelnek, ezért a mellékhatások csökkentésére, valamint a hatóanyag mennyiségének optimalizálására nyújt új perspektívákat a nanotechnológia. Például a gyomorban felszívódó gyógyszereknek sokszor nagy részük kárba vész, ezért a gyógyszerkészítők kénytelenek nagyobb dózisokat használni. Ezt az oldékonysági problémát képes csökkenteni, megoldani a nanotechnológia. Tehát kisebb dózisú gyógyszer is eléri a kívánt hatást, ezért a mellékhatások is csökkennek. Ennek az eljárásnak a sikerei leginkább a rákterápiában mutatkoznak meg. Ezeket a nanogyógyszereket különböző szemcseméret-csökkentési technikákkal hozzák létre. Ambrus Rita úgy szemléltette ennek a folyamatnak a lényegét, mint a kockacukor és a kristálycukor oldódási tulajdonságai közötti különbséget. Minél kisebb az adott hatóanyag, annál könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb a felszívódás. Az előadó végül kiemelte, hogy a különböző szemcsésítési technikák által kapott nano-hatóanyagokat még in vitro és in vivo vizsgálatok sorával ellenőrzik, mielőtt emberi felhasználásra alkalmaznák.

 

Port a tüdőbe, avagy porinhalációs készítmények a terápiában

 

Pomázi Anita a bevezetőjében felhívta a figyelmet az inhalációs kezelések messze visszanyúló hagyományára, hiszen Kínában és Indiában négyezer évre tekint vissza a gyógyításnak ezen módszere. A továbbiakban a hallgatóság egy általános képet kapott az inhalációs módszerekről. Kétfajta inhalációs módszer létezik, a por és a folyadék általi, melyek a természetben is reprezentálódnak füst, illetve pára képében.

Az előadó a következőkben az inhalációs gyógyszerek terén megfigyelt problémákról beszélt. A hátrányok között szerepel az eszközigényesség, továbbá az aktív vagy passzív együttműködés szükségessége, illetve bizonytalan lehet a dózisbevitel sikeressége. Felhívta a figyelmet, hogy ezek a problémák főleg az időseknél és a gyerekeknél jelentkeznek. Például nem tudják, hogyan kell alkalmazni, avagy egyszerűen nem hajlandóak együttműködni. Természetesen ezek sem megoldhatatlan dolgok. Megfelelő odafigyeléssel, tájékoztatással, valamint a gyerekek számára kialakított barátságosabb megjelenésű inhalátorokkal jelentősen csökkenthető ez a probléma. Ezek mellett azonban temérdek előnyük van az inhalációs gyógyszereknek. A porinhaláció közvetlen a tüdőbe jut, így gyorsabb, hatékonyabb a felszívódás, valamint biztonságos is, hiszen hajtógázt nem tartalmaz. Továbbá ilyen módon nem csak a helyi kezelésre van lehetőség, hiszen a tüdőben felszívódó gyógyszerek rendkívül gyorsan és hatásosan a véráramba is bekerülnek. Erre jó példa az inhalációs inzulin kifejlesztése.

 

Ezután a különböző inhalációs eszközökről beszélt az előadó. Pomázi Anita elmondta, hogy kétfajta beviteli eszköz létezik, az egyszer használatos és a többször használatos inhalátor. Az ideális készítmény kritériuma, hogy a hatóanyag több mint 50 százalékát eljuttassa a tüdőbe. A szakember végül felhívta a figyelmet, hogy ha valaki alkalmazni kényszerül ilyen eszközöket, mindenképp tájékozódjon a használatáról, mert rengeteg félreértés merülhet fel ezzel kapcsolatban.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 15.
    14:00 - 18:00
    Emlékülés Bellon Tibor halálának 15. évfordulóján. Ez alkalommal a szakmát művelő tanítványok köréből tisztelegnek személyes hangvételű, ugyanakkor kutatási eredményeiket is felvillantó előadásokkal Bellon Tibor emléke előtt. A teljes program a facebook eseménynél és a tanszék oldalán olvasható.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.