Bezár

Hírarchívum

A serdülőkről szólt SZTE Science Café két előadása

A serdülőkről szólt SZTE Science Café két előadása

2014. március 15.
4 perc

Az SZTE Tehetségpont által szervezett tudománynépszerűsítő előadás-sorozat, a Science Café 2014. március 13-i mindkét előadásának témája a serdülőkorral volt kapcsolatos. A Szent-Györgyi Albert Agórában telt ház fogadta az előadókat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tavaszi szemeszterben a TÁMOP-támogatással létrejött SZTE Science Café előadás-sorozatában kéthetente hallhatnak tudománynépszerűsítő előadásokat a hallgatók, a kurzus kreditekért teljesíthető. 2014. március 13-án este Lantos Katalin és Lobánov-Budai Éva, az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoport tanársegédei tartottak előadást, mindketten a serdülőkorral foglalkoztak.

 

A család rituáléi

 

Lantos Katalin A családi rituálék szerepe a serdülőkor tükrében című elődadásában arról beszélt, hogy minden családnak megvan a maga életciklusa, a maga hagyományai, rituáléi is rutinjai.

A rituálé olyan ismétlődő, érzelemgazdag esemény, ami összekapcsolja a múltat, a jelent és a jövőt egy családon belül. Ilyenek lehetnek a közös étkezések, a közös családi nyaralások, a születésnapok megünneplése és a karácsony. A családi rituálék stabilitást, állandóságot nyújtanak a családtagok számára. Fenntartják és összehozzák a családtagokat és a családot, segítenek a stabilitás megteremtésében és abban, hogy a család a változásokkal meg tudjon küzdeni. A rituálé értékeket közvetít, a családtagok egymás iránti tiszteletét és szeretetét, és értéket is teremt, hiszen a családi rituálékat a gyerekek tovább viszik.

Az előadó beszélt arról is, hogy létezik egy pszichológiai határvonal, amely láthatatlanul körbeveszi egy-egy család tagjait, és elkülöníti azoktól, akik nem családtagok. Ez tudattalan, automatikus. Egyben kijelöli a családtagok szerepét is: ki a lázadó, ki a szervező, ki a szabályalkotó a családon belül.

A családi hagyományok közé sorolható a születésnap, az évfordulók ünneplése, a közös nyaralások, amelyeknek sajátos szokásrendszere van a családon belül, emellett kulturálisan meghatározott szabályrendszere is van, például, hogy a születésnapot tortával ünnepeljük. Ezek a hagyományok a család belső értékeinek folyamatosságát biztosítják.

A családi ünnepeket kulturálisan meghatározott időpontban és meghatározott szimbólumokkal ünnepeljük, ide értendők a házassági évfordulók épp úgy, mint a naptári piros betűs ünnepek. Ezek az ünnepek az idő múlását jelzik, a család fejlődésének fordulópontjait a család életciklusában. Ilyen például az esküvő, amikor a szülők elengedik maguktól a gyermeket, akik megkezdik önálló életüket.


Science_Cafe_galeria
A serdülőkről szólt SZTE Science Café két előadása - GALÉRIA

 

A rituálé nem rutin

 

A rituálé és rutin között óriási különbség van, a rituálé érzelmeket, szimbólumok használatát, a családtagok tudatos készülését, ráhangolódását feltételezi, amikor az együttlét a családtagok vágyából fakad. Ezzel szemben a rutin a megszokásból, kényszerből szervezett családi eseményeket jelenti, amelyek mindenki számára nyűgöt jelentenek, és nem működnek valódi védőfaktorként a családtagok életében.

A családok és a rítusok tekintetében öt kategóriát különböztetünk meg, az alulritualizált családokban nincs valódi kapcsolat a családtagok között, és kevés a rituálé. A rigiden ritualizált családoknál nem az életciklusuknak megfelelőek a rítusok, ezek a családok merevek, a rítusok előbb-utóbb rutinnál válnak. A torzan ritualizált családokban a férfi és nő családjából csak az egyikkel tartják a kapcsolatot, ebből következik, hogy az egyik kulturális háttérrel megszakad a kapcsolat, abból nem hoznak rítusokat a közös életbe. Az üres rituálékról akkor beszélünk, amikor a családtagok jelen vannak ugyan, de a beszélgetés felszínes, érzelmek nem igazán jelennek meg. A rituális folyamat megszakított a családokban akkor, ha az, aki kézben tartja, megbetegszik, meghal, vagy valamilyen más ok miatt kikerül a családból. Ilyenkor az első reakció, hogy a család igazán nem tudja, hogyan tovább. Ez azonban csak egy átmeneti állapot, ami addig tart, amíg valaki át nem veszi ezt a szerepet. A rugalmasan alkalmazkodó család – és ez a legoptimálisabb – olyan család, ahol a család életciklusa figyelembe veszi a gyermekek életkorát, és alkalmazkodik is ahhoz.

 

Serdülőkori indentitás

 

Serdülőkorban minden gyerek a saját identitását alakítja ki, egyre kevésbé igénylik a szülőkkel töltött időt. Serdülőkorban a családi rituálékat főleg a közös étkezések jelentik. Egy 2013-as kutatás szerint a magyar családok hétvégén az étkezések 80 százalékában vannak együtt. A közös étkezések szerepe jelentős, nem csupán táplálkozásról van szól, hanem együttlétről. Ilyenkor a családtagok megoszthatják egymással gondjaikat, élményeiket, beszélgethetnek. Egy másik kutatás arra mutatott rá, hogy azok a gyerekek, ahol rendszeresek a közös étkezések, egészségesebben élnek és táplálkoznak, ez az elhízással szemben egyfajta védőfaktort biztosít nekik. A közös étkezésekkel a szülők azt kommunikálják a gyerekeknek, hogy fontosnak tartják őt, a véleményét, hogy szeretik, odafigyelnek rá. Azoknak a gyerekeknek, akik rendszeresen étkeznek együtt a családjukkal, jobbak a tanulmányi eredményeik is, jobb az önértékelésük, önképük pozitív.

 

Az SZTE Science Café követező előadását 2014. március 20-án rendezik, Gácsi Anett A mérgezett fa gyümölcse és az ezüsttálca elve a büntetőeljárásokban – avagy a jogellenesen megszerzett bizonyítékok értékelése címmel tart előadást, majd Szomora Zsolt Büntethető-e Tosca és Rigoletto címmel tesz büntetőjogi kiruccanásokat az opera világába. Egy héttel később, március 27-én 18 órától pedig Bajmóczy Zoltán, Gébert Judit, Málovics György és Pelle Anita Innováció, versenyképesség, fenntarthatóság című előadását hallgathatják meg az érdeklődők az Agórában.

 

SZTEinfo

fotók: Varga Kristóf

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek