SZTE Info

Smart City: napelemmel termel energiát a szegedi egyetem

Szeged Smart City, az okos város címmel rendeztek konferenciát 2014. március 21-én a Szent-Györgyi Albert Agórában. Rovó István, a Szegedi Tudományegyetem műszaki főigazgató-helyettese a felsőoktatási intézmény napelemes energiatermeléséről beszélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az okos városról szóló eseménysorozat nyitórendezvényét 2014. március 21-éntartották meg Szeged –Smart City, az okos város címmel a Szent-Györgyi Albert Agórában. A program témája a fenntartható és élhetőbb város, amelynek terveit és megvalósíthatóságát mutatták be a nagyközönség, a lakosság és az ebben érintett szakmák képviselői számára. Az Agóra a sorozat révén viszi tovább a 2013-ban elkezdett a „Szolgáltatók a Földért” című programot, és törekvése, hogy párbeszéd induljon meg a lakosság, a szolgáltatók, valamint a fejlett technológiák között.

A fenntartható és élhetőbb városok hazai rangsorában Szeged igen előkelő helyen áll. Ahhoz, hogy ez a pozíció megmaradhasson, tovább kell folytatni a fejlesztéseket, és erősíteni kell a kommunikációt a város szolgáltatói között, illetve ebbe az aktivitásba a lakosságot is be kell vonni.

 

A Smart City témájának bemutatására a Szent-Györgyi Albert Agóra – Szeged legmodernebb közművelődési intézménye – a legalkalmasabb helyszín. Szeged kulturális fellegvára országosan is páratlan a maga nemében. A négyszintes, hatalmas, különleges, környezetbarát építészeti megoldásokban gazdag épületben a látogatók csodás utazást tehetnek a múltba és a jövőbe, a számítástechnika és a természettudományok világába. A programban elsőként egy, az okos városokról készült tanulmányt mutatták be, majd a Magyarországi nagyvárosok felmérése és az IBM fejlesztési tervei címmel hangzott el előadás. Az érdeklődők meghallgathatták a legfontosabb tudnivalókat az intelligens épületekről, a smart fényforrásokról és napcellákról, valamint az energetikai önellátásról.

 

Napenergia termelés a szegedi egyetemen

 

Rovó István, a Szegedi Tudományegyetem műszaki főigazgató-helyettese a photovoltaikus energiatermelés tapasztalatairól beszélt. Elmondta: a napelemes energiatermelés a Szegedi Tudományegyetemen európai uniós támogatással valósul meg a KEOP-4.4.0/A/09-2010-0015 projektnek köszönhetően. A napelemes energiatermelés bevezetésével az volt az universitas célja, hogy minimalizálja a kiadásokat, ezért új technológiákat vizsgáltak meg, és a napelem mellett döntöttek. Az egyetemen nagyon fontos a környezettudatos gondolkodás, az intézmény sok mindent tesz azért, hogy az egyetemi polgárokat is takarékosságtudatosságra nevelje. Az uniós pályázat 100 százalékos támogatású, a napelemes rendszer beruházási költsége több mint 625 millió forint volt.

 

A szakember elmagyarázta a napelemes energiatermelés lényegét is, és hangsúlyozta: azt az energiát, amely az összes, Földön található és kitermelhető kőolajkészletekben rejlik, a Nap 1,5 nap alatt sugározza a Földre. A cél, hogy minél kisebb költséggel, ugyanakkor egyre nagyobb hatásfokkal aknázzák ki ezt az erőforrást. Amikor a Napból érkező fény részecskéi – a fotonok – becsapódnak a napelem félvezető rétegeibe, energiájukat átadják azoknak. A becsapódás energiájának hatására a félvezető rétegekben pozitív és negatív töltésű részecskék szabadulnak fel. A szabad negatív és pozitív töltésű részecskék erősen vonzzák egymást, de a napelem különleges kialakításának köszönhetően csak egy külső áramkörön keresztül tudnak egyesülni egymással. Ezen a külső áramkörön létrejövő feszültségkülönbség maga a megtermelt áram. Az egyes napelemcellák csak igen kicsi mennyiségű elektromos áramot termelnek, de a sok-sok cella együttese már jelentős mennyiség előállítására képes. A napelem működése során termelt villamos energia akkumulátorokban tárolható el, vagy egy úgynevezett inverter segítségével juttatható a villamos hálózatba, mely az egyenáramot a háztartási készülékek számára is felhasználható váltakozó árammá alakítja át.

 

Rovó István rámutatott arra: a napelemek elhelyezésének módja rendkívül fontos, és a tervezés során számos dolgot figyelembe kellett venni. Például azt, hogy az egyetemen akkor van élet, munka és tanulás, amikor a nap is süt, tehát a megtermelt napenergia nagy része azonnal felhasználásra kerül. Nem egyetlen nagy rendszert terveztek, hanem 24 önálló egységet. Az épületek kiválasztásában az elsődleges szempont a tájolás volt, hogy az épületek tetőszerkezete megfelelő irányba nézzen. Sajátságos egyetemi szempontként figyelembe vették a kari arányokat, nevezetesen, hogy minden fakultás egyenlő arányban kapjon a napkollektorokból.

 

Online monitorozás

 

A napelemes rendszer megfigyelésére egy internetes alapú szoftvert használnak, a Sunny Webboxot Fekete Tibor, az energiaosztály vezetője mutatta be. A szoftver segítségével folyamatosan nyomon lehet követni a napenergia-termelést az összes egységnél, az osztályvezető példaként a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kar adatait vetítette ki a közönségnek.

 

Rovó István azt is elmondta, a mostani adatokkal számolva a beruházás költsége tíz év alatt térül meg. A rendszer 2012 óta beállt, és jól működik, nagyobb karbantartást nem igényelt. Prezentációja végén a napelemmel termelt energia előnyeit is összefoglalta röviden: a Szegedi Tudományegyetemen 24 helyszínen 2754 darab napelemet telepítettek, amelyek beépített teljesítménye 660 96kW, éves energiatermelése 782 MWh. Ennek köszönhetően az éves megtakarítás több mint 25 millió forint. Csökkent az éves ÜHG-kibocsátás is: 2032 t/év. Előnye a rendszernek a hosszú üzemelési idő (35 év), valamint hogy karbantartást, kezelő személyzetet szinte nem igényel.

 

 

Nyemcsok Éva Eső

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *