SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Középpontban a védőoltások

A Szabadegyetem – Szeged 2014. március 5-i előadásában Duda Ernő, az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet egyetemi tanára beszélt a védőoltások természetéről és hasznosságáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Duda Ernő bevezetésképpen elmondta, hogy az embernek nem lehet célja a reklámokból ismert steril környezet és baktériummentesség létrehozása, hiszen maga az ember is egy ökoszisztéma. Például az anyagcserénk is nagyban függ az emberben élő baktériumoktól. Az egészséges mikrobiom megvéd a kórokozóktól, valamint táplál, és vitaminokat termel. Az ember immunrendszere rendkívül erős, ezáltal kevés kórokozó tud bennünket megbetegíteni. Rengeteg virulenciafaktorra, patogenitási génre van szüksége a baktériumnak, hogy ártani tudjon nekünk. Ehhez járul hozzá a tény, hogy a prokarióták genomja gyorsan meg tud változni, vagyis egy ártalmatlan baktérium is képes átalakulni és ártalmassá válni.
Az est további részében az előadó rátért a védőoltások kérdésére. Egyes vélemények szerint jobb átesni magán a betegségen, mint védőoltást felvenni ellene. Duda Ernő ezt határozottan cáfolta, hiszen több esetben akár egy átlagos torokgyulladás – amit kiheverünk két vagy három nap alatt – is tud járulékos problémákat okozni, mint például a szívizomgyulladás. A védőoltással pedig elkerülhetjük az ehhez hasonló kockázatokat. A védőoltás feladata, hogy a kórokozó fontos antigénjeit megismertessük a szervezettel, de ez a lehető legkevesebb virulenciafaktor jelenlétében történjen.
Ezen általános áttekintő után Duda Ernő néhány konkrét kórokozó példájával szemléltette a védőoltások fontosságát. Elsőként a fekete himlőről hallhatott a közönség. Ezen betegség hatására fejlődött ki az első fajta védekezés, melyet variolációnak neveztek. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy akin könnyebb lefolyású volt a kór, annak a váladékával fertőzték meg a többi embert. Ez azonban közel sem tökéletes módszer, hiszen az emberek immunrendszere nem egyforma hatékonysággal dolgozik. E. Jenner 1796-ban tovább tudta fejleszteni a technikát a tehénhimlő segítségével. Megfigyelte, hogy ha tehénhimlővel fertőz meg embereket – amely betegség veszélytelenebb az emberre nézve –, akkor immúnissá válnak a fekete himlőre. A sikeres eredményeknek köszönhetően az utolsó feketehimlő-fertőzést 1977-ben regisztrálták, így kimondhatjuk, hogy a védőoltásoknak hála egy halálos betegségtől megszabadult az emberiség.
A vakcinálás mára hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az új korszakot a rekombináns fehérjealapú védőoltások jelentik. A rekombináns DNS-technológia azt jelenti, hogy genetikailag tudunk módosítani különféle organizmusokat, így könnyebben tudunk hozzájutni az antigénekhez, de ilyen eljárással állítanak elő baktériumok felhasználásával inzulint is. A hepatitisz B-vírus elleni védőoltást is ilyen eljárással állítják elő, hiszen az antigének tartalmát nem a vírusból, hanem egy élesztőgombából nyerik – ismertette a professzor.
A 21. század a védőoltások terén további előrelépést jelentett: a reverz védőoltás-fejlesztést. A reverz vakcinológia a genom ismeretében lehetővé teszi, hogy mérnökileg tervezhető ideális védőoltásokat tudjunk létrehozni. Ez a technológia veszélytelen, hatásos és életre szóló védettséget képes biztosítani. A 21. század további ígérete, hogy nemcsak a fertőző betegségek ellen, hanem a szerzett betegségek ellen is tudunk majd védekezni. Ez azt jelenti, hogy immunmodulációval az autoimmun és a daganatos betegségekkel szemben is képesek leszünk védekezni.
Az előadás utolsó részében Duda Ernő kitért a köztudatban tévesen terjedő negatív propagandára. Leszögezte, hogy a védőoltások nem okoznak autizmust, valamint nem tartalmaznak higanyt, antibiotikumot vagy fagyállót.


Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.