SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Középpontban a védőoltások

A Szabadegyetem – Szeged 2014. március 5-i előadásában Duda Ernő, az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet egyetemi tanára beszélt a védőoltások természetéről és hasznosságáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Duda Ernő bevezetésképpen elmondta, hogy az embernek nem lehet célja a reklámokból ismert steril környezet és baktériummentesség létrehozása, hiszen maga az ember is egy ökoszisztéma. Például az anyagcserénk is nagyban függ az emberben élő baktériumoktól. Az egészséges mikrobiom megvéd a kórokozóktól, valamint táplál, és vitaminokat termel. Az ember immunrendszere rendkívül erős, ezáltal kevés kórokozó tud bennünket megbetegíteni. Rengeteg virulenciafaktorra, patogenitási génre van szüksége a baktériumnak, hogy ártani tudjon nekünk. Ehhez járul hozzá a tény, hogy a prokarióták genomja gyorsan meg tud változni, vagyis egy ártalmatlan baktérium is képes átalakulni és ártalmassá válni.
Az est további részében az előadó rátért a védőoltások kérdésére. Egyes vélemények szerint jobb átesni magán a betegségen, mint védőoltást felvenni ellene. Duda Ernő ezt határozottan cáfolta, hiszen több esetben akár egy átlagos torokgyulladás – amit kiheverünk két vagy három nap alatt – is tud járulékos problémákat okozni, mint például a szívizomgyulladás. A védőoltással pedig elkerülhetjük az ehhez hasonló kockázatokat. A védőoltás feladata, hogy a kórokozó fontos antigénjeit megismertessük a szervezettel, de ez a lehető legkevesebb virulenciafaktor jelenlétében történjen.
Ezen általános áttekintő után Duda Ernő néhány konkrét kórokozó példájával szemléltette a védőoltások fontosságát. Elsőként a fekete himlőről hallhatott a közönség. Ezen betegség hatására fejlődött ki az első fajta védekezés, melyet variolációnak neveztek. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy akin könnyebb lefolyású volt a kór, annak a váladékával fertőzték meg a többi embert. Ez azonban közel sem tökéletes módszer, hiszen az emberek immunrendszere nem egyforma hatékonysággal dolgozik. E. Jenner 1796-ban tovább tudta fejleszteni a technikát a tehénhimlő segítségével. Megfigyelte, hogy ha tehénhimlővel fertőz meg embereket – amely betegség veszélytelenebb az emberre nézve –, akkor immúnissá válnak a fekete himlőre. A sikeres eredményeknek köszönhetően az utolsó feketehimlő-fertőzést 1977-ben regisztrálták, így kimondhatjuk, hogy a védőoltásoknak hála egy halálos betegségtől megszabadult az emberiség.
A vakcinálás mára hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az új korszakot a rekombináns fehérjealapú védőoltások jelentik. A rekombináns DNS-technológia azt jelenti, hogy genetikailag tudunk módosítani különféle organizmusokat, így könnyebben tudunk hozzájutni az antigénekhez, de ilyen eljárással állítanak elő baktériumok felhasználásával inzulint is. A hepatitisz B-vírus elleni védőoltást is ilyen eljárással állítják elő, hiszen az antigének tartalmát nem a vírusból, hanem egy élesztőgombából nyerik – ismertette a professzor.
A 21. század a védőoltások terén további előrelépést jelentett: a reverz védőoltás-fejlesztést. A reverz vakcinológia a genom ismeretében lehetővé teszi, hogy mérnökileg tervezhető ideális védőoltásokat tudjunk létrehozni. Ez a technológia veszélytelen, hatásos és életre szóló védettséget képes biztosítani. A 21. század további ígérete, hogy nemcsak a fertőző betegségek ellen, hanem a szerzett betegségek ellen is tudunk majd védekezni. Ez azt jelenti, hogy immunmodulációval az autoimmun és a daganatos betegségekkel szemben is képesek leszünk védekezni.
Az előadás utolsó részében Duda Ernő kitért a köztudatban tévesen terjedő negatív propagandára. Leszögezte, hogy a védőoltások nem okoznak autizmust, valamint nem tartalmaznak higanyt, antibiotikumot vagy fagyállót.


Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • augusztus 26. 08:00 - 31. 20:00
  • augusztus 28. 08:00 - 30. 18:00
    Az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék nemzetközi konferenciája
  • augusztus 30.
    09:30 - 12:00
    9:30 Arrival and Presentation of SZTE Service Units: Frankofon Centre, American Corner, Confucius Institute, SZTE Counseling, Demola Programme; Meet the representatives at their stands;
    10:00 Opening Ceremony
    Welcome Speech: Dr. habil Péter Zakar, Vice Rector for International and Public Relations,
    and by Dr. Tamás Bene, Director for International and Public Relations
    10:30 Introduction of Mentoring System, Student Unions
    Presenter: ESN Szeged, EHÖK
    10:45 Introduction of the Stipendium Hungaricum Scholarship Programme;
    Presenter: Office for Full-time Study Programmes
    11:00 Presentation held by the Hungarian Police Department
    11: 30 Immigration Issues
    Presenter: Directorate General for Alien Policies
  • augusztus 31.
    10:00 - 16:00
  • szeptember 1.
    14:00 - 22:00