SZTE Info

20140226_MTA_Nemzeti_Agykutatasi_Program_alairas_web_szt_021

Az SZTE kutatói is részt vesznek a Nemzeti Agykutatási Programban

A 12 milliárd forint kormányzati támogatással induló Nemzeti Agykutató Programban (NAP) aktív szerepet játszanak szegedi kutatók is. Például a NAP öt pillére közül az egyik, a klinikai idegtudományi kutatások pillérének társelnöke Vécsei László, az SZTE ÁOK dékánja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

20140226_MTA_Nemzeti_Agykutatasi_Program_alairas_web_szt_023Új távlatokat nyit a neurobiológiai kutatásokban a Nemzeti Agykutatási Program. „A kizárólag felfedező kutatásokon alapuló új terápiákkal és megelőzéssel csökkenthető érdemben az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhe” – írja az mta.hu. „E felismerés jegyében Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásáról döntött a magyar kormány.” Az erről szóló megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, az MTA elnöke és Freund Tamás, a NAP Konzorcium elnöke írta alá. A 2014. februárjának végén az Akadémia székházában tartott ceremónián a Szegedi Tudományegyetem vezetői közül részt vett Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora és Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Karának dékánja is. „A Magyar Tudományos Akadémia részvételével megvalósuló négyéves kutatási program célkitűzéseit a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támogatásával valósíthatják meg a konzorciumi partnerek.” Köszöntőjében a miniszterelnök hangsúlyozta: „Magyarországot kutatás-fejlesztési és innovációs térséggé kell alakítani”. Arról beszélt, hogy az elmúlt három-négy évben a politika leginkább gazdasági kérdésekről szólt. A jövőt azonban a tudomány jelenti. Ennek jegyében Magyarországon egy új kutatási intézményrendszer alapjait fektették le, melynek része – többek között – a most épülő szegedi Extreme Light Infrastructure lézerközpont is. Az új perspektívát nyitó NAP aláírási ceremóniáját kísérő programról a részletes tudósítás itt elolvasható: http://mta.hu/mta_hirei/nemzeti-agykutatasi-program-indul-a-magyar-kormany-tamogatasaval-133640/

 

„Fel kell hívni a társadalom figyelmét a központi idegrendszer megbetegedéseire, e kórképek jelentőségére” – emelte ki a NAP aláírási ceremóniáját követően tartott sajtótájékoztatón Oberfrank Ferenc. Az NAP igazgatója, az MTA Kísérleti orvostudományi Intézet (KOKI) ügyvezető igazgatója, aki összefoglalta a Nemzeti Agykutatási Program feladatait, szerkezetét, valamint öt tematikus pillére – a felfedező kutatások, a klinikai idegtudományi kutatások, a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, a bionikai, infobionikai kutatások és a társadalmi kihívások – célkitűzéseit.

A NAP klinikai idegtudományi kutatások pillérének társelnöke Vécsei László, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. A szegedi akadémikus a NAP-sajtótájékoztatón elmondta: „Magyarországon egymillió beteg szenved migrénben. Évente 40 ezer embert sújt a stroke, az agyi érkatasztrófák 18 ezer halálos áldozatot követelnek. Az epilepsziások száma 80-100 ezerre tehető, és körülbelül 18 ezren szenvednek Parkinson-kórban.”

20140226_MTA_Nemzeti_Agykutatasi_Program_alairas_web_szt_020A program felfedező kutatások pillérének elnöke, Nusser Zoltán, az MTA rendes tagja az új vizsgálati módszerek kínálta lehetőségeket vázolva, az optogenetikára hívta fel a figyelmet.

„Paradigmaváltásra van szükség az enyhének minősített agysérülések kezelésében” – mondta a NAP idegtudományi kutatásokkal foglalkozó pillérének elnöke, Dóczi Tamás akadémikus.

A legfontosabb cél a betegségek kialakulásának pontos megismerése – véli Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon NyRt. kutatási igazgatója, a NAP gyógyszerfejlesztésekkel kapcsolatos kutatások pillérének elnöke.

A bionikai, infobionikai kutatások pillérének elnöke, Ulbert István, az MTA TTK tudományos főmunkatársa a programban tervezett kutatások jelentőségét ismertetve, elmondta, hogy a modern orvoslás új technikáit alakítják ki. Olyan gépek építhetők, amelyek az élő anyag mozgását kísérő fizikai és kémiai jelenségeket már molekuláris szinten is érzékelik, de kisméretű gépek akár be is építhetők az élő szervezetbe. Jó példa erre a Parkinson-kórban alkalmazott mélyagyi stimuláció vagy az epilepsziás rohamokat meggátoló agyi érzékelők.

A NAP társadalmi kihívások pillérének elnöke, Oberfrank Ferenc szerint a Nemzeti Agykutatási Program eredményei segítik majd a döntéshozókat a központi idegrendszer betegségei okozta valódi terhek felmérésében, társadalmi szintű mérséklésében és igazságos megosztásában.

A részletes tudósítás itt olvasható: http://mta.hu/mta_hirei/nemzeti-agykutatasi-program-uj-tavlatok-a-neurobiologiai-kutatasokban-133641/

 

A NAP jelentőségéről, a szegedi kutatók bekapcsolódásának lehetőségeiről Tráser László kérdezte Vécsei László akadémikust – az interjú itt meghallgatható:


 

SZTEinfo

Fotó: MTA, Szigeti Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.