SZTE Info

SZTE-siker az Országos Piackutatási Diákverseny

Az ötödik Országos Piackutatási Diákversenyt (OPDV) rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézete. Az öt döntős közül 3 csapat az SZTE GTK színeiben ért el sikert.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A piackutatásról tanuló egyetemisták versenyére idén több csapattal nevezett a Szegedi Tudományegyetem – értesült az SZTE Médiacentrum. Az SZTE Gazdaságtudományi Kar versenyzői elmondták: a vetélkedő célja, hogy a hallgatók közelebb kerüljenek a piackutatás gyakorlati alkalmazásához, illetve a szakma népszerűsítése.


Ebben az évben a feladat a Samsung által megfogalmazott kutatási briefen alapuló piackutatás elkészítése. A kapott eredményeket a cég a termékpozícionáláshoz, illetve a kommunikációs tervek elkészítéséhez használja majd fel. A téma: a televíziózás, pontosabban a SMART TV-k szerepe a mindennapokban. 2014-ben a kétfordulós versenyre összesen 16 három fős csapat jelentkezett. A vetélkedésben 11 csapatvett részt, küldte be előzetesen a meghatározott szempontok szerint elkészített, minimum hat interjún alapuló kvalitatív kutatás összefoglalóját. A Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem versenyzői egy 40-50 diából álló prezentációt állítottak össze, majd az elődöntőn is vázolták a megoldásukat, eredményeiket. A 2014. február 24-én Budapesten megrendezett elődöntőn a szakmai zsűri kiválasztott öt csapatot, amelyek továbbjutnak a májusi országos döntőre. A zsűri tagjai: Büttl Krisztián (Samsung), Máth András (Ringier Kiadó), Jakab Áron (BellResearch), Klenovszki János (NRC) és Nógrádi- Szabó Zoltán (Ipsos).


A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karáról három csapat került be a döntősök közé. Keszeg Maja, Zuba Tamás, Tóth Norbert – felkészítő tanáruk Kovács Péter tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE GTK, SZTE ÁJTK); Jakab Réka, Tanács Hajnalka, Vincze Dalma – tanáruk Kazár Klára (SZTE GTK); valamint Nagy Zoltán, Juhász Anita és Huszár Attila alkotta csapat, felkészítőjük: Hetesi Erzsébet intézetvezető egyetemi tanár (SZTE GTK).


A döntőbe jutott csapatoknak lehetőségük lesz a kutatási tervüket valós körülmények között is kipróbálni. A kvantitatív kutatás alapja egy nagyjából 20 perc alatt kitölthető kérdőív. A döntőt 2014. május 16-án kerül rendezik Budapesten.


piackutatas verseny
Az SZTE GTK hallgatói közül az OPDV döntőjébe került 3 csapat tagja – többek között – (balról jobbra): Jakab Réka, Vincze Dalma, Huszár Attila, Zuba Tamás, Keszeg Maja és Tóth Norbert.

SZTEinfo – szöveg és fotó: Pataki Csilla

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.