SZTE Info

Tehetséggondozás a tudományban – fiatal néprajzkutatók eredményeit mutatták be

Könyvbemutatóval egybekötött tudományos ülést tartottak 2014. február 26-án a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, ahol fiatal néprajzkutatók mutathatták be kutatási munkáikat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a tehetséggondozás, emiatt különösen fontos a fiatalok motiválása és bevonása a kutatásokba – mondta Simon András egyetemi docens, a SZAB Néprajzi Munkabizottsága elnöke az ülés megnyitóján. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Néprajzi Munkabizottsága, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület közös szervezésében létrejött programnak kettős célja volt. Egyrészt bemutattak három kiemelkedő néprajzi kiadványt (Gazdaszemmel, Alföldi családtörténetek, DiákKörKép), továbbá a bennük publikáló fiatal kutatók lehetőséget kaptak munkájuk ismertetésére. – A tehetséggondozásba fektetett erőfeszítés mindig megtérül – hangsúlyozta Simon András, szavainak ékes bizonyítéka volt ez a rendezvény.

Az első előadó Örsi Julianna túrkevei társadalomkutató volt, aki a civil szervezetek szerepvállalásáról beszélt a könyvkiadásban. Saját elmondása szerint olyan oldalról szerette volna megközelíteni ezt a témát, hogy azzal segítse a kisebb intézmények vezetőit, akik szintén kiadványszerkesztésben gondolkodnak. Mindezt úgy érte el, hogy áttekintette a Jászkunság nevű kiadvány és a hozzá kapcsolódó egyesület múltját és átalakulási fázisait. Saját tapasztalatait megosztva tudott így tanáccsal szolgálni az érdeklődőknek pályázás és a kiadás tekintetében.

Örsi Julianna után Barna Gábor, SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője vette át a szót, aki maga is publikált a Gazdaszemmel című kiadványban. Rövid előadásában arra kereste a választ, hogy miként segítheti a néprajz a vidékfejlesztés folyamatát. Mint rámutatott, a helyi értékek felhasználásával vihető csak végbe a vidékfejlesztés, amiben pedig nagy hasznát veheti a néprajzkutatók közösségének. Példaként a kunszentmártoni barátfülét hozta fel: az idők során elveszettnek hitt ételkülönlegességek feltárásával a néprajz konkrét gazdasági tényezőt hozhat létre. Ám nemcsak az ételek, de a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés vagy a kézműipar is profitálhat belőle. Nem beszélve arról, hogy egy letűnt érték újra felfedezése közösségkovácsoló erővel is bír.



Fiatal hangok a globalizáció zajában

 

A továbbiakban olyan fiatalok léptek a pódiumra, akik nemcsak a néprajztudományban, illetve kulturális antropológiában szerzett jártasságuk köt össze, hanem a közös forrásból származó kutatómunka is. Az előadások első blokkjában három olyan néprajz szakos hallgató tartott előadást, akiknek az Alföldi családtörténetek című kötetben publikált munkájuk kiindulópontja Örsi Julianna nevéhez köthető.

A könyvben megjelent írások ugyanis egy közös egyetemi előadásra írt dolgozatból nőtték ki magukat, ahogyan arra az első előadó, Deme Ágnes is felhívta a figyelmet. Témájának – mely az Évszázados családi migráció a megélhetés reményében címet viseli – kutatási alapját saját családja képezte, ugyanis saját anyai, illetve apai ági felmenőin keresztül vizsgálta a migráció kérdéseit, személyes példákon keresztül a folyamat genezisére próbált meg választ adni. Tanulmányában finom átmenetet képeznek a mikrokozmosz – mint család –, illetve a makrokozmosz – mint a migrációs folyamat – dimenziói. Megállapítása szerint a migráció alapvetően három forrásból ered, így a házasságkötés, a jobb megélhetés, illetve a tanulmányok folytatása. Mindezen megfigyeléseit személyes példákkal is illusztrálta, saját felmenői életébe nyerhettünk betekintést.

Terendi Viktória a Visszatekintés családom egy ágának történetére című előadásában felhívta a figyelmet a kutatás nehézségeire. Témájának középpontjában saját anyai ágának kutatása állt, a hallgatóságot azonban a terepmunka során felmerülő problémákba avatta be, rávilágított arra, hogy a primer források szűkössége, illetve a kevés eredeti, hiteles dokumentum hiányában a kutató kénytelen a másodlagos forrásokra, illetve az adatközlők emlékezetére támaszkodni. Ezek azonban csak egy kvázi hiteles képet tudnak nyújtani ami igencsak kérdésessé teszi a végeredmény autentikusságát. Megfigyelései szerint az ilyen módon összeállt narratíva nem törekedhet a teljességre, hiszen egy állandóan változó alapra, az emberi emlékezetre épül. Terendi Viktória továbbá bepillantást enged kutatásának jövőjébe is, a későbbiekben az értékek és viselkedésminták változásának vizsgálatát tűzte ki célul.

Az előadássorozat második részében a DiákKörKép című monográfiában publikált Nagy Balázs (végzett BA-hallgató) és Nagyillés Anikó (MA-hallgató) vezette be a közönséget kutatási eredményeibe. A gyulai németség térhasználata Németvároson című előadásban Nagy Balázs a 2012-2013-ban Gyulán végzett terepmunka részleteit tárta fel. Egy hosszabb történeti bevezetés után, mely a németek magyarországi letelepedését vázolta fel, a kutató kitért a reprezentatív terek és az identitásképzés kérdéseire. Előadásában azt a kérdést feszegette, miként teremti meg egy közösség saját kulturális alapjait egy nagyobb, idegen közegben, jelen esetben Gyulán. Melyek a legitimitás lépcsőfokai amelyek lehetővé teszik egy etnikum számára az önazonosságot. A kutatü olyan példákat hozott, mint a kisebbségi önkormányzat – mint jogi érdekképviselet – és a különböző nyelvi olvasókörök, foglalkozások, valamint a kitalált hagyományok. Mindezek erősítik az egyénben a csoporthoz tartozás érzetét, valamint annak fontosságára mutatnak rá, hogy a kulturális másságot a közösség egésze érdekében ápolni kell.

Nagyillés Anikó az 1938-as szentesi Hősök Emlékünnep kapcsán a világháborúk során elesett katonákról szóló emlékezet szakrális jelenségeit vizsgálja. Harccal virraszták bölcsőnk álmait című előadásában azt a kérdést járta körbe, hogy adott esetben milyen értelmet adhatunk egy hősi emlékszobornak; hogyan viszonyul az általa reprezentált eseményhez az aktuális politikai hatalom, valamint a benne felfedezhető szimbólumokat hogyan igazították egy adott közösséghez, esetünkben felekezethez, iskolához, munkahelyhez. Az előadó a szentesi emlékmű kapcsán kitért továbbá arra is, hogyan alakítja a mű az emlékezetet. Mivel az ünnepélyes átadás pünkösd napjára esett, a városvezetés kihasználva az alkalmat szakrális jelenséggel toldotta meg az emlékmű olvasatát, ezzel is mitizálva a háború jelentését.

Az elhangzott előadások után Örsi Julianna szavai zárták a programot. A szakember a kutatók társadalmi szerepvállalásának fontosságát emelte ki, hiszen kellő lelkesedés és hivatástudat nélkül a helyi értékek lassan eltűnnek, a hagyományok ápolása és tiszteletben tartása nemcsak egy tanszék feladata lenne, hanem egy kollektív ars poeticává kellene válnia.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft