SZTE Info

Település-szociológiai konferenciát tartottak a SZAB-székházban

A SZAB Szociológiai Munkabizottsága település-szociológiai konferenciát rendezett a SZAB székházban 2014. március 19-én. Tamáska Máté a községesítés folyamatáról beszélt, kiemelve a dél-alföldi régiót.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tamáska Máté előadásában a községesítés folyamatát mutatta be, vagyis hogy hogyan alakítottak ki falvakat az uradalmak helyén. A váci főiskola docense – aki egy évtizede végzett a szegedi egyetemen – elmondta: már maga a vonatút is tanulságos volt számára Vácról Szegedre. Hiszen Kiskunfélegyháza után változik a táj: míg a fővárost elhagyva érezhető a városiasodás hatása, addig a Kiskunságban még mindig nagyon sok tanyát láthat a ember. Előadásban egy országos kutatásról beszélt, amelyben két alföldi települést, Kisszállást és Lőkösházát is vizsgálták. Elmondta: 1945 és 1949 közötti négy esztendőn keresztül tevékenykedett az országos földbirtokrendező tanács, amely forradalmi tulajdonszerkezet-váltást hajtott végre Veres Péter vezetésével. Kijelölték az új településeket, községeket a volt nagybirtokok területén. Az 1945-ben színre lépő hatalmi elit rendkívüli módon nagybirtok- és feudálisellenes volt, így fogott neki az ország megreformálásának. A cél: minél gyorsabban eltüntetni a nagybirtok nyomait is. Mindennek segítésére a földbirtok-rendezési tanács saját faluépítési osztályt hozott létre, hogy minél hamarabb felépüljenek az új parasztházak, ezzel is megakadályozva, hogy ne is lehessen a korábbi nagybirtokokat visszaállítani. 1949-ben a tanács megszűnt, a tanyaprogram és egy új irányvonal indult el helyette. A két mozgalom mögött politikai eszme rejtőzik.

 

Uradalmi falu a szakirodalomban

 

Az uradalmi falu a szakirodalomban több néven szerepel: uradalmi falu (Erdei Ferenc), mint hiányos település, ahol vagy a lakófunkció van jelen (cselédsor), vagy csak a termelés, gazdálkodás (istálló).

A pusztát Illyés Gyula meghatározása, A puszták népe tette ismertté. Ezek vasúthoz, az ország vérkeringéséhez közelálló területek, belső perifériák, megmaradt zárványok. A pusztai létet szociográfusként Illyés kirekesztettnek, kiszolgáltatottnak írja le.

A harmadik megközelítés a jogi: az eszmei község (Bensich Artúr). Eszerint a magyar jogtörténet ezt a fogalmat nem is ismeri. A földesúri hatalom és falusi, közigazgatási hatalom teljes mértékben összefonódott. A volt földesúri birtokoknak megfelelően hozták létre a faluhatárokat, 30-40 kilométer hosszan is elnyúltak falvak. Maga az uradalmi falu csoportos szórvány, egyik sem teljes értékű településrész, viszonylag nagy, tájban ülő szerkezet, amelyeket utak, később kisvasúthálózatok fognak majd össze.

A Benisch-féle eszmei községekről szóló tanulmányban az amorf közigazgatási szülemények elsősorban a dél-alföldi, ma tanyás régióként számon tartott területek, ide tartozik Mezőhegyes, a térségben a Pallavicini-birodalommal és Károlyi-birtokokkal. Az előadó példaként megemlítette Hódmezővásárhelyt is, ami tipikus tanyás település volt a 19. század végén, sugaras szerkezete a város meghosszabbítása, ebbe ékelődik bele a Károlyi-uradalom. A tájszerkezet raszteres, nagyon racionális tájformával, művelési ággal találkozunk. Benne majorságok, szórvány épületcsoportok, amelyek szervezik a gazdálkodást.

A községesítés során kialakult az uradalmi falu magja, de nem koncentrálta oda a lakosságot. Ahol szükség van a munkaerőre, oda telepítik ki a lakosságot, és ha túlságosan megnő a lakosság száma, a gyerekek számára már nem teszik lehetővé, hogy a területen maradjanak. Így előzik meg a túlnépesedést. Az uradalmi falu szétszóródik a tájban, az épületek messze vannak egymástól, zöld ligetes terület fogja egybe, a hagyományos faluházsorok, utak, zárt parasztfalvak. Összehasonlítva: a tanyás gazda önálló egzisztenciával rendelkező paraszt, uradalmi munkás, rengeteg rendi függés korlátozza, bérmunkás viszonyban van.

 

Modernizáció

 

A 20. században ezeken a területeken már gyárakat telepítenek, alapvető társadalmi probléma a duális társadalomszerkezet, az urak és cselédek, szolgák viszonya. Az urak nem tartózkodtak helyben, csak az év pár hónapját töltötték a birtokukon, például a kisszállási állomáson akkor még megálltak a nemzetközi expresszvonatok is. Az arisztokrata réteg napi kapcsolatban volt a várossal, modernizációval, korán fürdőszobák épültek a kastélyokban és az intézői lakásokban - jóval a vidéki parasztság civilizációs szintje fölött voltak. Urak és cselédek között kommunikáció sincsen, a cselédkönyv törzskönyvként funkcionált, de az 1930-as, 1940-es években biztos egzisztenciát jelentett, csak komoly elzártság volt az ára. A liberális értelmiség és népi írók sokat foglalkoztak a cselédséggel. A falu túlnépesedik, de az aluliparosodott országban a város nem tudta ezt a népesedést felvenni. Másrészt volt egy summás vándormozgalom, amely a falu társadalmi életébe nem tudott beilleszkedni az ott töltött három hónap alatt.

Azok a birtokosok, akik nem tudtak a birtok bevételeiből megélni, parcelláztak, ez a tönkrement nagybirtok kimentését szolgálta, célja profitszerzés is lehetett.

A parasztok számára egyenházakat építettek, és bár a cél az volt, hogy felemeljék őket a szegénységből és modernizáljanak, a parasztok idegenkedtek ettől, például nem szerették, hogy a wc bent van a házban, mert az az ő felfogásuk szerint koszos volt. A fürdőszobát is jobbára csak mosásra használták.

A nyeregtetős egyszerű parasztházak közül sok fennmaradt - zárta előadását Tamáska Máté.

 

Nyemcsok Éva Eső

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.